Információk, érdekességek
Fóbiáink, újfajta félelmeink: javasolt megoldások
2022. április 03.
A fóbiák nem múlnak el spontán módon, hanem éppen ellenkezőleg: hajlamosak az idő múlásával fokozódni, ha nem teszünk ellenük semmit. A gyors kezelés kétségtelenül a legjobb megoldás, főként azért, mert a mai módszerek (kognitív-viselkedésterápia, virtuális valóság- terápia, asszertivitás tréning stb.) jó eredményeket hoznak.
A CBT és az ACT terápia
A kognitív viselkedésterápiát (Cognitive Behavioral Therapy – CBT) alkalmazzák a fóbiák kezelésében. A CBT központi elve, hogy a beteg fokozatosan szembesüljön a fóbiája tárgyával. A terápiába beépült expozíciós technika a hozzászoktatási mechanizmuson alapul. Ez ismételt, progresszív és szabályozott expozíciót jelent a problémás környezetben, a deszenzibilizáció elérése érdekében (amikor a betegek kitettek bizonyos ingereknek a félelem legyőzése érdekében).
Az elfogadás és elkötelezettség terápia (Acceptance and Commitment Therapy – ACT) az 1980-as években terjedt el, és eltérő megközelítést javasol: a félelem megszüntetése helyett a betegnek dolgoznia kell a negatív ingerek/gondolatok elfogadásán. A cél a figyelemfelkeltő készségek fejlesztése a fóbián való túljutás érdekében, hogy az érintett semély közelebb kerüljön ahhoz, ami fontos számára az életben.
Az ACT terápiát alkalmazó szakemberek gyakran használnak metaforákat. Egy találó közülük, amely megmagyarázza a két módszert: képzeljük el, hogy hegymászók vagyunk, és fel akarunk jutni egy magas hegy tetejére. Ez életünk álma, évek óta készülünk rá, de sajnos azon a napon, amikor megérkezünk a hegy lábához, azt tapasztaljuk, hogy mocsarak veszik körül, ami a fóbia tárgyát képezi. A CBT terápia során a hegymászó fokozatosan lép bele a mocsárba, hogy azt megszokja, és jobban kordában tudja tartani a félelmét.
Az ACT módszer segítségével viszont elfogadja, hogy átmegy a mocsáron, és átéli a ezzel járó kellemetlenségeket. Hiszen azok elkerülhetetlenek, ha el akarja érni a hegycsúcsot, ami értelmet fog adni az életének.
Magabiztosságot fejlesztő csoportok
Ez a csoportterápia különösen javasolt akkor, ha a fóbia a nyilvános beszéd nehézségéhez kapcsolódik (pl. iskolafóbia). Egyébként a szociális fóbiától szenvedő betegek mindegyik terápiás csoportjára a mások ítéletétől való túlzott, bénító félelem a jellemző (különösen a serdülőknél és a fiatal felnőtteknél).
Félelem attól, hogy az érintett személyt megfigyelik, rosszul ítélik meg, vagy nevetségesnek, érdektelennek, „nullának” tartják…. Ez a félelem, amely fiziológiai tünetekben is megnyilvánul (torokszárazság, izzadás, remegés, szívdobogás, pirulás, fejfájás, fulladásérzet stb.), valódi pánikrohamokhoz vezethet, amikor a fóbiás betegek szembesülnek mások tekintetével.
A csoportos terápia lehetővé teszi a szorongás fokozatos leküzdését, helyzetek felidézésével, a meghallgatás és a jóindulat légkörében. A csoport minden tagja beszámol nehéz pillanatairól különböző helyzetekben, majd közös megbeszélés következik. Mindenki javasol megoldást, a szituációkat eljátsszák és ismétlik a csoport visszajelzésével, amíg mindenki jól nem érzi magát a szerepében.
Virtuális valóság terápia alapú módszer
A virtuális valóság expozíciós terápiát (Virtual Reality Exposure Therapy – VRE) is alkalmazzák a fóbiák, de a függőségek, az általános szorongásos betegség és a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar kezelésére is. Ez az egyik, a kognitív viselkedésterápiában használt, kiegészítő, támogató (szupportív) megközelítés. Lehetővé teszi a fóbiában szenvedő személynek, hogy a terapeuta rendelőjében szembenézzen szorongást kiváltó helyzetekkel.
A virtuális valóság sisak hűen reprodukálja a fóbia tárgyát (reálisabban, mint egy film), és a beteg biztonságban érzi magát. Más szupportív terápiákhoz hasonlóan a megszokás is fokozatosan megy végbe, felügyelet mellett. Nem arról van szó, hogy ezt a típusú eszközt maga is használhatja az érintett, mert akkor fennáll a tünetek súlyosbodásának veszélye. Ez a fajta módszer nem ajánlott továbbá epilepsziás betegeknek.
A struccpolitika mint lelki önvédelem
2022. április 02.
Amikor egy számunkra stresszes helyzetben találjuk magunkat, akkor próbálunk megküzdeni vele. A megküzdés itt szaknyelven annyit jelent, hogy próbáljuk az érzelmeinket, viselkedésünket és az adott problémás helyzetet kezelni. Van amikor a legjobb megküzdési mód a védekezés. A lelki egészségvédelem része lehet az, amikor homokba dugjuk a fejünket, időt nyerve a helyzet feldolgozására, vagy mentesítve magunkat olyan helyzetek terhétől, amit csak mások tudnak megoldani, nekünk nem osztottak lapot.
| Mindenki szokott bizonyos helyzetben struccpolitikát folytatni. |
Érdemes megvizsgálni akár a jelenséget. Egyébként a valóságban a strucc nem is dugja a homokba a fejét, csak a földhöz lapítja. Megmerevedik a veszély láttán.
- Mi történik, amikor homokba dugjuk a fejünket?
Hallani, látni, beszélni, megízlelni a problémás helyzetet: erre nem képes az ember ilyenkor, de a test többi része kilóg a földből, tehát az érzékelés egyéb testi útjai még működnek. Mint például a „zsigeri” üzenetek, testi érzetek, „hatodik érzék”, intuíció. Ezért a belsőnk megismerése, a lelki és parapszichológiai üzeneteink értése különösen fontos lehet ebben a helyzetben. Az önismeret ezekben a helyzetekben is kisegíthet, segít megtudnunk, hogy mit „stuccolunk” át.
- Mikor használhatjuk ezt a védekezést?
Válaszul gondoljuk át, mi kell ahhoz, hogy egyáltalán a homokba dughassuk a fejünket? Puha talaj, amibe nagyobb kellemetlenség nélkül bedughatjuk a fejünket, és viszonylag békés külső környezet a föld felett. Valami belső hang a testünkből, ami jelzi, hogy most gond van, el kell kerülni a szembesülést. Egy automatikus reflexként szinte ösztönösen, tudattalanul elbújunk a valóság elől. De vajon ez jó?
- Szabad-e ilyet csinálni? Ez lelki szinten mit jelent?
Amikor például túl hirtelen történik valami velünk, vagy aktuális állapotunkban nem vagyunk képesek elviselni a nagy stresszt, akkor a lélek nem készült még fel, igyekszik védeni önmagát. Ezt hívják szaknyelven elhárító mechanizmusnak. Tudattalanul, ösztönösen hárítunk, mint amikor egy repülő tárgy érzékelése során a szemhéjunk lecsukódik, pedig sokszor még nem is tudatosult bennünk, hogy mi történt.
Lelki elhárító mechanizmusok védenek bennünket, nem engedik be az agyba a helyzet részleteit, mert a tehetetlenség érzése miatt akár szétesne a biztonságos belső rend.
Gondoljunk bele, hogy mi lenne, ha egy súlyos beteg egyszerre szembesülne minden olyan változással, amit a betegsége miatt el kell fogadjon, vagy meg kell tegyen önmagáért élete hátralevő részében. Apránként kukucskálunk rá a megoldani váró helyzet részleteire.
- Mennyi időt tölthetünk így? Vajon meddig „normális” a védekezés? Meddig jó, ha nem oldunk meg dolgokat. Ehhez a kérdéshez a reziliencia fogalmát hívom segítségül, melyet Block az önkontroll dinamikus alkalmazásának képességeként definiált. Magyarul, rugalmasan képesek vagyunk eldönteni, hogy kell kontrollálnunk valamit, vagy sem.
Burnout: ismerjük fel időben
2022. március 30.
A burnout (kiégés) szindróma, a fizikai, érzelmi és mentális kimerülést jelentő megbetegedés napjaink terjedő jelensége. Leginkább a munkavégzéssel összefüggésben esik szó róla, de az élet bármely területén előfordulhat. Érdekes módon az egészségügyi válság sem fordította meg a tendenciát. A tünetegyüttes megértése, korai felismerése és megelőzése érdekében érdemes elválasztani egymástól az igaz és a hamis állításokat róla.
A kiégés depresszió
HAMIS
A kiégés nem depresszió, és nem nevezhető „munkahelyi depressziónak” sem. Ugyanis a depresszió egyik jellegzetes tünete az anhedónia, vagyis a minden iránti vágy, érdeklődés elvesztése, ami a kezdeti kiégés esetében nem így van. Mindamellett, ha nem foglalkoznak vele, a burnout depresszióhoz vezethet. De nem is egy egyszerű fáradtságról van szó, aminek a megszüntetéséhez a pihenés vagy a több szabadidő biztosítása elég lenne.
A szakemberek azon fáradoznak, hogy konszenzusra jussanak a definíció meghatározásában. Elfogadjuk azonban a téma egyik úttörő amerikai pszichológusa által meghatározott hármas tünetegyüttest, melyek: mély fizikai, mentális és érzelmi kimerültség, elszemélytelenedés érzése és általános cinizmus a munka világával szemben, amikor a sikerélmény elvesztése, valamint a teljesítmény csökkenése merül fel.
A burnout oka a munkahelyi túlterheltség
NEM CSAK AZ
A kiégés mechanizmusai sokkal összetettebbek, okai mind a személyiséghez, mind a munka világához kapcsolódnak. Indokolhatja egyfelől a munka iránti mély elköteleződés, bizonyos perfekcionizmus, szilárd erkölcsiség, amely az ember személyes élettörténetében, végzettségében, a munka családon belül közvetített érékében gyökerezik.
Másfelől ok lehet az összes pszichoszociális (foglalkozási) kockázat (PSR), amely jól azonosítható a foglalkozás- egészségügyben. Ilyen lehet az intenzív tempó, forráshiány, alacsony fokú önállóság, el nem ismerés, gyakori változtatás stb. Mindezeken a szakmai és a személyes szféra közötti porozitás hangsúlyozása, valamint az információval való telítettség, a digitális eszközökkel való ellátottság és a távmunka nyilvánvalóan nem segít.
Ez a személyes, fizikai és érzelmi „túlbefektetés” a munkába, valamint a stresszes munkakörülmények krónikus megbetegedéseket idéznek elő. Folyamatos „stressz üzemmódban” ugyanis a szervezet már nem tud talpra állni, nem képes összeszedni magát. A stressz és a talpra állás közötti egyensúly ezen hiánya vezethet kiégéshez.
Bárkit érinthet
IGAZ ÉS HAMIS
A kiégést eleinte az egészségügyi szakemberek körében azonosították, de ma már bárkit érinthet, feltéve, hogy túl sokat fektet a munkájába. Valójában a legaktívabb, a legelszántabb és legkreatívabb alkatúak az érintettek. A hosszú távú állóképesség, a kitartás is az egyik közös jellemző, amellyel ezek az emberek többségükben rendelkeznek. És összeomlanak (kiégnek) pontosan azért, mert többet adtak, több időt és érzelmet, indulatot fektettek a munkába, mint mások.
Egyfajta irónia – vagy a munka világának visszássága –, hogy kutatások szerint kiégésük után az érintettek 4/5-ét bírálta a munkaadója a professzionalizmusuk miatt. Nagyon fontos azonban megszabadulni a bűntudattól. A munkáltatóra nagy felelősség hárul, különösen az általa alkalmazott teljesítményfigyelő és individualizálási eszközökön keresztül.
Egyik napról a másikra következik be
HAMIS
A kiégés lassú folyamat, hónapokig, akár évekig is lappanghat. Erős szakmai kihívásokkal, a sikerek szakaszával kezdődik, amely a mindenható nagyság érzését táplálja az érintettben. Az intenzív munkaritmus hatására a test küzdeni kezd, hogy lépést tartson vele. Ezért megkettőződnek az erőfeszítések, hogy továbbra is ugyanolyan színvonalon folyjon a munka. És ez nagy hajtóerő!t jelent, mivel az állandó, krónikussá válü stressz alatt a szervezet már nem tud lelassulni. Hormonális probléma jelentkezik, ami a vegetatív idegrendszer „vereségéhez” vezet.
Egészen a megbillenés pillanatáig, amikor a test „feladja”, amiért „nem hallották a hangját”. A sokk ekkor a tagadással arányos, személytől függő különböző megnyilvánulásokat produkál: pl. az érintett képtelen felkelni, pánikrohama van, rossz a közérzete, sőt, akár hirtelen bénulása is lehet. Ez a fordulópont gyakran egy kiváltó ok után következik be, amely lehet hirtelen terhelésnövekedés, munkahelyi vezetőváltás, indokolatlanul rossz munkaértékelés, etikai konfliktus, erőforrás-csökkenés, váratlan félreállítás stb.
A tüneteket könnyű felismerni
HAMIS
Mielőtt elérné a kiégés ezen szakaszát, a test a túlfűtöttség jeleit küldi. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint 130 tünetet azonosított. Ezek érintik mind a kognitív készségeket (növekvő koncentrációs nehézségek, memóriazavarok, halogatás megjelenése, döntéshozatali nehézségek), mind pedig az érzelmi szférát (nagyfokú szomorúság, ingerlékenység, dührohamok, vagy az érzelmek hiánya, értéktelenség érzés), továbbá fizikai kimerülést is eredményeznek (alvási rendellenességek, intenzív fáradtság, izomfájdalom, migrén, emésztési zavarok, fül-orr-gégészeti vagy bőrgyógyászati problémák).
A tünetek e sokfélesége nyilvánvalóan megnehezíti a diagnózist, különösen azért, mert az érintett személy egy ponton túl már nem képes bizonyos figyelmeztető jeleket észlelni. Nem is szólva a tagadás egy formájáról, mert a kiégést még mindig túl gyakran – és helytelenül – a gyengeség beismeréseként érzékelik.
Pajzsmirigy: Önvizsgálat és önteszt
2022. március 20.
A pajzsmirigy rendellenességek előfordulásuk gyakoriságát tekintve hazánkban is népbetegségnek számítanak. A tünetek igen szerteágazóak lehetnek, az elváltozások korai észlelése a megfelelő kezelés szempontjából is különösen fontos. Az American Association of Clinical Endocrinologists szervezet ez év januárjában kampányt hirdetett, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a pajzsmirigy rendszeres önvizsgálatának fontosságára.
Az Egyesült Államokban 60 millióra becsülik a pajzsmirigy betegségtől szenvedők arányát. A helyzet hazánkban is hasonló, a lakosság 10-15 százalékánál mutatható ki pajzsmirigy rendellenesség, közöttük is különösen magas, mintegy 75-80 százalék a nők aránya. -mondta el Prof. Balázs Csaba, endokrinológus.
A jódpótlás sem mindig elég
A betegek számának folyamatos emelkedésének egyik oka a jódhiány. Hazánkban a termőföld jódban szegény, így az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. A probléma megoldására az Egészségügyi Világszervezet /WHO/ több országban külön jódhiányt leküzdő programokat indított. Az erőfeszítéseknek köszönhetően a golyvások száma lényegesen csökkent. A baj az, hogy a jódpótlással együtt megnövekedett az autoimmun pajzsmirigybetegek száma is. Tehát a jód kétélű fegyver, amelyet a populáció nagyobb részében lehet, sőt kell használni, de a genetikailag érintettek számára káros is lehet. A kérdés összetett voltára utaltak azok a vizsgálatok, amelyek a terhesekre vonatkoztak. A nem megfelelő jódbevitel (NAPI 250-300 ug/nap) esetén az újszülött IQ-ja 20%-al volt alacsonyabb! Ha viszont a betegeknek „feleslegesen” jódot vittek be, akkor az pajzsmiriggyulladást, spontán vetélést, esetleg túlműködést váltott ki. A fentiek alapján világosan látható, hogy a pajzsmirigy státuszának tisztázása a családtervezés alapja kellene, hogy legyen!
Szerteágazó tünetek, téves diagnózis
A pajzsmirigy elváltozásai számos tünet kialakulásában játszhatnak szerepet. Attól függően, hogy alul-, vagy túlműködés alakul, ki jelentkezhet hízás, aluszékonyság, fázékonyság, vagy épp felgyorsult beszéd és gondolkodás, hasmenés, izzadás. Az általános tünetek mellett a pajzsmirigy betegségei olyan összetett kórképek kialakulását is elősegíthetik, mint például a meddőség, vetélés, a magas koleszterin szint, szívritmuszavarok, elhízás vagy a depresszió.
A „Check your neck, change your life” –„Ellenőrizd a nyakad, változtasd meg az életed” elnevezésű kapmány célja, hogy felhívja a figyelmet a pajzsmirigy önvizsgálatának fontosságára. A rendszeresen elvégzett önvizsgálat során ugyanis észrevehetőek azok az elváltozások, amelyekkel máris egyszerűbben behatárolhatóak az egyéb tünetek hátterében meghúzódó okok.-hívja fel a figyelmet Prof. Balázs Csaba. A szerteágazó tünetek miatt hazánkban is sok a nem diagnosztizált, vagy nem megfelelően kezelt pajzsmirigy beteg. Az egyik leggyakoribb jelenség, hogy a magas koleszterin szintű betegeknek koleszterinszintet csökkentő tablettákat írnak fel, miközben az emelkedést a pajzsmirigy alulműködése váltotta ki.
Az önvizsgálat
Szakértőnk elmondta, ha valaki rendszeres időközönként elvégzi az alábbi mozdulatokat, korai stádiumban észlelheti az elváltozásokat, s így hamarabb kerül szakorvoshoz.
A pajzsmirigy önvizsgálat lépései:
- Álljunk szemben egy tükör elé.
- Egyenesítsük ki a nyak hátsó részét.
- Igyunk egy korty vizet.
- Eközben figyeljük meg a nyak méretének változását. (Férfiak az ádámcsutka alatti részen, nők ott, ahol az ádámcsutka lenne, ha férfiak lennénk, a kulcscsont felett)
- Az ezen a területen észlelt bármilyen megnagyobbodás, vagy daganat rendellenességet jelezhet.
5 perc + 5 gyakorlat a gép előtt, a tavaszi fáradtság leküzdéséért
2022. március 17.
Egész nap az irodában ülsz, ha pedig kijutsz a levegőre valószínűleg épp a postára, a bankba, a könyvelőhöz, vagy egy ügyfélhez küldenek? Minden nap egy órát töltesz dugóban, zsibbadsz és elfáradsz, mire beérsz, és most még itt a tavasz is?
Valószínűleg a tél végére - pláne most, hogy a karanténháj itt lebeg még rajtunk - mindenkire felkúsznak a kilók. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy a természet rendjének értelmében ez így helyes, sőt, alapvetően egy csodálatos védekező funkciót láthatunk zsírpárnáinkban.
Miért?
A természet zengéseit még utolsóként meghalló hormonrendszerünk igyekszik felvenni a téli hideggel, az erős strapával a harcot. Az állatok megbundásodnak, a madarak megtollasodnak. Mi emberek, pedig felzsírpárnásodunk.
Tavasszal aztán nem csak a méregtelenítés és fogyás kerül előtérbe, hanem a hónapok alatt nagyobb megterhelés alatt álló idegrendszeri megerőltetés témaköre, a nagyobb súlytól és vitaminok szűkétől beállt, állandósult fáradtság is. Nem véletlen erre az időre tették bölcs eleink a böjti időszakot.
A modernkor embere egységességre, kiegyenlített életre adta fejét. Eszünkbe sem jutna kilépni munkahelyünkről novemberben, és májusban már feltöltődve folytatni hivatásunkat.
Le a fölösleges kilókkal!
Ha egész nap a gép előtt ülsz, autóban, vagy papírok felett, nem csak kilók mennek le rólad nehezebben, hanem érrendszered, keringésed is gyengébb lehet, és az edzetlenség, megmaradó súlyfelesleg mellett, a fáradékonyság is elviselhetetlenebb.
Összeállítottunk Neked egy gyakorlatsort, amelyet minden nap végezhetsz akár életed végig, de legalább 1-2 hónapig javasoljuk. Ennek lényege, hogy javítja az energiarendszered energiaellátását, a stressztűrési készségedet, és a zsírfeldolgozásod is. Csupán 5 perc, magadért, ennyit még Te is lecsíphetsz az ebédszünetből, de akár egy-egy munkaközi pillanatot is rááldozhatsz, hiszen észrevétlen és egyszerű dolgokat állított össze neked a jógamester.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...474849...238