Információk, érdekességek

Ne tekintsük sorscsapásnak életünk alkonyát!

2007. február 13.

A tõlünk nyugatabbra lévõ országokban vagy az észak-amerikai fölrészen fokozódó tendencia, hogy az idõskort nem fenyegetõ rémként, az életlehetõségek beszûküléseként és betegségek sorozataként fogják fel, hanem éppen ellenkezõleg! Nagyon sok embernek ekkor egy második, netán a "nagybetûs" élet kezdõdik el. Akár párkapcsolatban, akár szingliként (vigyázat: nem "magányosan"!) éri meg valaki ezt a kort, végre eljött az a pillanat, amikortól van idõ a hobbira, a kikapcsolódásra, röviden: arra, hogy magára gondolhasson az ember. 
 

Már az elnevezés is árulkodó: Nyugat- Európában és Amerikában nem idõsekrõl, nyugdíjasokról esik szó, hanem elegánsan "seniorokról" (rangidõsekrõl) beszélnek, a franciák pedig a "harmadik életkor" elnevezést használják. Annak persze, hogy valóban pozitív lehetõségeket hozzon számunkra az évek múlása, vannak feltételei. Legfontosabb természetesen a jó egészség és az élénk, fiatalos gondolkodás megõrzése.

Óráról órára - testünk és lelkünk valódi ritmusa

2007. február 12.

A valódi belsõ ritmusunk tulajdonképpen függ az idõsávoktól, és attól is, hogyan ébredünk, és alszunk el esténként. Cikkünkben az általánosan érvényes biológiai belsõ óra mûködését mutatjuk be. Kísérjük figyelemmel, és próbáljuk tartani magukat hozzá, közben figyelve, hogyan reagál erre testünk. Alakítsuk ki saját ritmusunkat. 
 

Életünk, tudjuk vagy sem, tudatos irányítás nélkül folyamatosan mûködik születésünktõl halálunkig. Jó ha ismerjük, hogy milyen ütemben segíthetjük a mûködését, ha lehetõségünk van rá.

A tinédzserkori szex érzelmi gondokat okozhat

2007. február 10.

A Pediatrics c. lapban nemrégiben megjelent tanulmány szerint a kamaszkori szex negatív érzelmi hatásokkal járhat, és fõleg azoknál a lányoknál jelentkezhetnek, akik érzelmileg könnyebben sebezhetõek.

A szülõk és egészségügyi szakértõk feladata lenne, hogy segítsék a kamaszokat felkészülni és megbirkózni a szexszel kapcsolatos érzésekkel - mondta Dr. Sonya Brady és munkatársa, Dr. Bonnie Halpern-Felsher. A két kutató a San Francisco-i Kalifornia Egyetemen dolgozik.

Párban vagy egyedül...

2007. február 07.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2007. február 01.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.