Információk, érdekességek
Koraszülött és császáros babáknál magasabb az ételallergia kockázata?
2018. február 28.
Az öröklött hajlam mellett külső tényezők is befolyásolják, hogy valakinél jelentkeznek-e allergiás tünetek csecsemő és kisgyermekkorban. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus a Prima Medica Szakmai Napon elhangzott előadásában a megelőzés kapcsán a bélflóra egészségének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az egészség a bélben kezdődik
A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően kezdődik meg. A bél mikroflórájának összetétele összefügg az immunrendszer érésével, a bél megfelelő mikrobiom összetétele pedig az egész életre kihatóan jelentősen csökkenti a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.
Koraszülött és császáros babák
A főorvos asszony elmondta, hogy a kolonizációt több tényező is befolyásolja, ezek egyike a terhesség hossza.
- Koraszülött csecsemők esetében szervezetük éretlensége miatt magasabb a kockázat, illetve azért, mert esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára.
- Császáros babáknál – mivel náluk nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.
A laktózérzékenység főleg a felnőtteket, a tejfehérje-allergia a kicsiket érintheti
2018. február 16.
A tejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia a kisgyermekek körében: százból három babánál és kisgyermeknél jelennek meg a betegség tünetei, mégis kevesen tudják, hogy kezeletlenül súlyos allergiás sokkhoz is vezethet, az enyhébb, de kellemetlen laktózérzékenység pedig kiszáradást okozhat. Az Első 1000 Nap program szakértői a betegek világnapján a szülői tudatosság kiemelt szerepére hívják fel a figyelmet.
Bár a tünetek hasonlók, a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység valójában két eltérő rendellenesség:
- míg a tejfehérje-allergia egy komplex túlérzékenységi reakció,
- a laktózérzékenység esetében nem allergia, hanem felszívódási zavar okozza a tüneteket.
Babák és kisgyermekek esetén mindkét állapot nagy odafigyelést igényel a szülők részéről, hiszen akár egy falat tejtermék is komoly gondot okozhat.
A laktózérzékeny babát is szoptatni kell
A laktózintolerancia hátterében a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim részleges vagy teljes hiánya áll: ebben az esetben az emésztőrendszer nem képes maradéktalanul lebontani a tejcukrot, amely a belekbe kerülve erjedésnek indul – ez okozza a laktózérzékenység ismert tüneteit.
Az anyagcserezavar oka lehet veleszületett enzimhiány, csecsemőkorban azonban gyakran egy alapbetegség vagy gyógyszer váltja ki az intoleranciát – ekkor szerzett laktózintoleranciáról beszélünk. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadát érinti a laktózérzékenység valamely formája élete során. Csecsemőknél a tünetek általánosak, azonban kizárólag az emésztőrendszerben jelentkeznek: a hasi görcsök, puffadás és hasmenés mellett a szülő figyelmét gyakran a súlyvesztés vagy az állandó, csillapíthatatlan sírás kelti fel. „Nagyon fontos, hogy a szoptatást ekkor sem szükséges abbahagyni: bár az anyatej is tartalmaz tejcukrot, az első fél évben a laktózérzékeny babák számára is ez a lehető legtökéletesebb táplálék, amely önmagában fedez minden szükséges tápanyagot.” – hangsúlyozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap program szakértője.
Nem mindegy, hogy allergiás, vagy érzékeny egy ételre!
2018. február 15.
Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző. Dr. Sárdi Krisztinával, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusával az ételallergia és az ételérzékenység közti eltérésekről beszélgettünk.
Az öndiagnózis tévútra vihet, költséges és kellemetlen
A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre. Olvastak róla, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat és elvégeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. Ez azonban sokszor nem a megfelelő vizsgálat, így csalódottan szembesülnek azzal, hogy feleslegesen költöttek rá, mivel a panaszaik alapján egész más irányban kellene kezdeni a kivizsgálást – mesél tapasztalatairól Sárdi doktornő. A helyzetet nehezíti, ha a lelet alapján már diétázni is kezdtek, és azért fordulnak orvoshoz, mert így sem javultak a tüneteik. Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.
Gyermekkori allergiák
2018. január 22.
A gyermekkori allergiás megbetegedések száma egyre inkább nő, és többféle formában jelenhetnek meg: allergiás nátha (allergiás rhinitis), asztma (asthma bronchiale), ételallergia.- vizes-nyákos orrfolyás,
- orrdugulás,
- tüsszögés,
- viszketés,
- szemtünetek.
- Enyhe, szezonális esetében 2 év felett az ún. második generációs, szájon át szedhető antihisztaminok vény nélkül is alkalmazhatók, nincs álmosító mellékhatásuk. Az antihisztaminok és a nátrium-kromoglikát helyileg, orrspray-ként vagy szemcseppként is használhatók. A kezelés kiegészíthető az orrüreg fiziológiás sóoldatos öblítésével vagy az orrdugulást csökkentő orrcseppekkel/orrspray-kkel. Utóbbiak 10-14 napnál további használata nem javallt, és óvodáskor alatt gyakran izgatottságot okozhatnak, nem ajánlottak.
- Állandósult vagy közepesen súlyos szezonális esetben a vényre kapható szteroid orrsprayk a leghatásosabbak. Megfelelően, napi egyszer dozírozva hosszú távon is biztonságosak, együtt adhatók antihisztaminokkal.
Gyógyszerallergia – Ezeket érdemes tudnunk róla!
2018. január 14.
Előfordulhat, hogy érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket, túlérzékenységi reakciót vált ki valamelyik gyógyszer.
Gyors immunválasz
A gyógyszerallergia során immunrendszerünk lép működésbe, és a szervezet különböző sejtjeit mozgósítva gyógyszerspecifikus antitestek, egyéb kémiai anyagok révén okozza a jellegzetes tüneteket. Az immunválasz általában két lépcsőben alakul ki: a gyógyszerrel való első találkozáskor történik az érzékenyítés (szenzitizáció), majd a második alkalommal jelennek meg a tünetek, amelyek csak a gyógyszerszedés abbahagyásával szüntethetők meg. A gyógyszer ismételt alkalmazásakor pedig egyre súlyosabb formában jelentkeznek, akkor is, ha a legkisebb mennyiséggel találkozik a szerre allergiás beteg. A gyógyszerek helyi alkalmazása is kiválthatja az allergiás reakciót.
Enyhe és súlyos tüneteket is okozhat
- A gyógyszerallergia leggyakrabban bőrtüneteket okoz, de több szervre kiterjedő is lehet. Az enyhétől a nagyon súlyosig igen változatosak a tünetek, amelyek kialakulhatnak azonnal, vagy csak néhány hét múlva jelentkeznek.
- A gyógyszer bevétele után akár perceken belül kialakuló, leggyakoribb tünet a csalánkiütés vagy a bőr mélyebb rétegeinek duzzanata, főleg az arcon, a nyelven, a szem környékén, a végtagokon, ami nyelési, légzési nehézséggel járhat.
- Az azonnali reakciók közül életveszélyes állapotot jelent, ha a bőrtünetek mellett vérnyomásesés és/vagy zihálás, nehézlégzés is fellép.
- A késői reakciók esetében is előfordulhatnak enyhe bőrkiütések és nagyon súlyos, fájdalmas bőrtünetek is, amelyeket esetenként láz, torokfájás, elesettségérzés kísér.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...323334...76