Információk, érdekességek

Kell-e nyelvérzék a nyelvtanuláshoz? Egy friss kutatás ad választ a kérdésre

2025. június 03.

Egy nem rég készült felmérés szerint a nyelvtanuláshoz nem kell nyelvérzék. A témában végzett legújabb kutatásból az derült ki, hogy a memóriafejlesztés a kulcsa a nyelvtanulásnak. A felmérés azt bizonyítja, hogy néhány trükk és módszer alkalmazásával napi 30-50 szót is elsajátíthatunk a megtanulandó idegen nyelven és akár fél év alatt is eljuthatunk a társalgási szintű tudásig.

Míg egyesek számára a nyelvtanulás olyan természetes, mint a levegővétel, mások hosszú évek kínlódása után is alig tudnak letenni egy középfokú nyelvvizsgát. A különbség oka sokáig rejtélynek tűnt, sokan pedig egyszerűen genetikára vagy „nyelvérzékre” fogták a dolgot.

Dr. Tóth Alexandra azonban kutatásai révén arra jutott, hogy a sikeres nyelvtanulás nem a nyelvérzéken múlik. Vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy azt a közvélekedés tartja. A tanulmány megállapításai szerint a tanulási módszer, a memória fejlesztése és a motiváció sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a velünk született képességek. Más szóval: nem az agyunk „nyelvi beállítottságán” múlik, hogy megtanulunk-e angolul, németül vagy spanyolul.

„Nagyon fontos és nagyon meghatározó az, hogy hogyan tanuljuk a nyelvet. Illetve az, hogy mielőtt belefogtunk a nyelvtanulásba, előtte valaki elmagyarázta-e azt, hogy hogyan kell helyesen nyelvet tanulni, vagy hogy az agyunkban milyen folyamatok mennek végbe ahhoz, hogy könnyedén meg tudjunk tanulni egy idegen nyelvű szót.” – szögezi le az Alexa Nyelviskola alapító-tulajdonosa, aki nem rég végzett a témában egy felmérést.

„Két diákot hasonlítottam össze. Az egyikük azt mondta, hogy van nyelvérzéke, hiszen már megtanult korábban egy idegen nyelvet, és az könnyen ment neki. A másik diák viszont arról számolt be, hogy 11 éven át próbálkozott az angollal, de mindig kudarcot vallott, és meg volt róla győződve, hogy nincs nyelvérzéke. Ez utóbbi tanulóval külön elkezdtünk foglalkozni. Először a memóriáját fejlesztettük, majd megtanítottuk arra, hogy hogyan lehet hatékonyan nyelvet tanulni, hogyan kell rögzíteni a szavakat, és hogyan lehet őket később visszahívni az emlékezetből. Csak ezután kezdtünk bele a tényleges szótanulásba. Ezután mindkét diáknak ugyanazokat a feladatokat adtuk két hónapon keresztül, a különbség csupán annyi volt, hogy az egyikük előtte részt vett a memóriára és tanulási módszerekre irányuló tréningünkön, a másik nem. Két hónap elteltével megnéztük az eredményeket, és kiderült, hogy az a tanuló, aki korábban nem tudott egy nyelvet megtanulni, most sokkal több szót sajátított el, mint az, akinek már volt nyelvtanulási tapasztalata.” – meséli Dr. Tóth Alexandra.A nyelvtanulás sikerének egyik kulcsa tehát, hogy a tanuló pontosan tudja, hogy hogyan érdemes szavakat elsajátítani – állítja a szakértő. Ha a megfelelő technikák rögzülnek, akár napi 50 új szó is megtanulható. Ehhez természetesen kitartásra és belső motivációra is szükség van. De mi történik akkor, ha mindezek hiányoznak? A szakértő szerint ilyenkor érdemes „megtéveszteni” az agyunkat.

Ültessünk lepkecsalogató virágoskertet!

2025. június 02.

Ha nem csak gyönyörű, de pillangókkal teli kertet szeretnék, akkor nagyon egyszerű dolgunk van: ültessünk olyan virágokat, amiket szeretnek. A palántanevelés időszakán már túl vagyunk, de kifejlett palántákat még vehetünk a kertészetekben, illetve legközelebb ennek tudatában tervezhetjük meg a kertünket.

A természet egyik legszebb teremténye a pillangó. Ahhoz, hogy a kertünkbe "szokjanak", meg kell nekik teremteni a számukra legjobb életkörülményeket.

A pillangók, ahol jól érzik magukat, oda teszik le a petéiket, ahol sok virág áll rendelkezésükre. Amikor a petékből kifejlett hernyók lesznek, akkor ugyanis rengeteg táplálékra, nektárra van szükségük. Ezért nektárban gazdag virágokkal teli kertünkkel tökéletes helyet biztosítunk nekik.

A másik fontos szempont, hogy a pillangók biztonságba érezzék magukat, ezért érdemes olyan helyre is virágot tennünk, ahova a madarak nehezen tudnak eljutni. Erre a célra szoktak építeni pillangóházakat, ezekbe olyan réseket tesznek, ahol a pillangó be tud repülni, a madár viszont nem. De ha találunk egy békésebb helyett, akkor pillangóház nélkül is oda fognak repkedni.

A pillangó hálás lény, hírét adja kertünkről a többi lepkének, és ők is odajönnek, hogy letegyék petéiket.

A pillangókat vonzó virágok a teljesség igénye nélkül: a jószagú cickafark, aranyos izsópfű, festő pipitér, gumós selyemkóró, csokoládévirág, ribizlivirág, nagyvirágú menyecskeszem, sárga kasvirág, kokárdavirág, magas lila őszirózsa, kékszakáll, korai napszemvirág, kék szamárkenyér, méhbalzsam, indiánfű, kerti macskamenta, kúpvirág, vasfű, barátcserje, és a kis kékszárú prérifű.

Ezekből válogathatunk akkor is, ha csak pár balkonládányi helyünk van vagy egy egész kert áll a rendelkezésünkre, hogy virággal borítsuk be, és várjuk, hogy a pillangók meglátogassanak minket.

A figyelem elkalandozik, de az agy mégis tanul

2025. május 22.

Habár az ébrenlét és az alvás látszólag egymás ellentétei, a két állapot valójában nem zárja ki egymást: az éber agy egyes területei időnként az alvásra emlékeztető idegrendszeri aktivitást mutatnak, és ez a lokális alvásnak nevezett jelenség, úgy látszik összefüggést mutat az elmerengéssel. Simor Péter és Németh Dezső, az ELTE PPK kutatói nemzetközi kollaborációban vizsgálták az elmerengés és az információfeldolgozás kapcsolatát.

Az angol mind-wandering alatt azt a jelenséget értjük, amikor a figyelmünk elkalandozik, és a tudat, ahelyett, hogy a külső környezetre vagy az éppen aktuális feladatra koncentrálna, elmerül a jelen pillanathoz látszólag alig kapcsolódó gondolatok, emlékek és érzések kavalkádjában. Az elmúlt évtizedekben az elmerengés meglehetősen rossz hírnévre tett szert, mivel kutatások sokasága igazolta, hogy az elkalandozó figyelem számos területen drasztikusan lerontja a kognitív teljesítményt. Összességében úgy tűnt, hogy ilyenkor az agy mintha kikapcsolna, elmenekülne az információfeldolgozás kihívásai elől, hogy helyette személyes fantáziákban, ábrándokban vagy éppen nyomasztó, ruminatív gondolatokban merüljön el. Ennek ellenére az emberek idejük 30-50%-át éppen ilyen elmerengéssel töltik.

Simor Péter és magyar kutatótársai francia, spanyol és norvég intézményekkel együttműködve arra keresték a választ, hogy egyértelmű hátrányai mellett lehet-e az elmerengésnek valamilyen előnye is. Az első, online vizsgálatban 135 fő vett részt, akiknek egy egyszerű reakcióidő-feladatot kellett elvégezniük. A feladat nem igényelt komolyabb odafigyelést: csak reagálni kellett bizonyos ingerekre – az ingerek azonban egy rejtett szabályszerűséget követtek, amit a gyakorlás során a résztvevők megtanultak anélkül, hogy ennek tudatában lettek volna. A kísérlet közben időnként megkérdezték őket, hogy a feladatra figyelnek-e, vagy inkább elterelődött a figyelmük. Meglepő módon az derült ki, hogy a résztvevők akkor tudták jobban elsajátítani a háttérben megbúvó mintázatokat, amikor időnként „álmodoztak” vagy nem figyeltek tudatosan a feladatra.

Hogyan válasszunk napszemüveget a nyárra?

2025. május 22.

A jó napszemüveg nemcsak trendi kiegészítő, hanem egészségügyi védelem is a nyári időszakban. Ahogy melegszik az idő és kisüt a nap, egyre többen veszik elő napszemüvegüket – legyen szó városi sétáról, nyaralásról vagy sportos programokról. De vajon minden napszemüveg egyformán jó döntés? A stíluson túl érdemes több szempontot is figyelembe venni a választáskor. Az Alensa segít eligazodni a legfontosabb tudnivalók között.

Nap és pollen minden mennyiségben

Hamarosan itt a nyár, a nap már kisütött, a tavasz megérkezett – és sokan elő is kapták már a napszemüveget. Ámde Magyarországon közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, akiknek jelentős része pollenallergiával küzd. Az allergiás reakciók gyakran járnak szemviszketéssel, vörösséggel és fokozott könnyezéssel. Ezekben az esetekben a megfelelő napszemüveg viselése nemcsak a nap káros sugaraitól védi a szemet, hanem csökkentheti a pollen és egyéb allergének szemmel való érintkezését is, ezáltal enyhítve a kellemetlen tüneteket.​ Napszemüveg vásárlásnál már egyre több típus, forma és funkció közül választhatunk, a döntés pedig sokszor nem is olyan egyszerű. Más szempontokat érdemes figyelembe venni, ha sportolni indulunk, mint ha csak az irodába sétálunk be, vagy épp ha különleges, divatos megjelenést szeretnénk. Van, aki a praktikumot keresi, mások pedig kifejezetten a feltűnő, fashion statement darabokra vadásznak.
“A pollenallergiások számára a napszemüveg a szemek védelme mellett pajzsot is képez az allergénekkel szemben. A nagyobb, ívelt modellek hatékonyabban tartják távol a polleneket a szem környékétől, így különösen ajánlottak tavaszi-nyári időszakban az allergiás tünetek enyhítésére” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.

3+1 tipp, hogyan válasszunk tudatosan napszemüveget

A napszemüveg kiválasztásakor több tényező együttesen határozza meg, melyik darab lesz a legjobb választás. Nézzük meg ezek közül azt, amire leginkább érdemes figyelni.

1. Védjük szemünket a láthatatlan veszélytől
   A 100%-os UV400 szűrés megóvja a szemet a káros napsugaraktól, ezzel csökkentve a szürkehályog vagy a makuladegeneráció kockázatát.
2. A lencse típusa sem mindegy a tökéletes látásélményhez
   A szürke lencsék természetes színérzékelést biztosítanak, a barna vagy borostyán árnyalatok javítják a kontrasztot, míg a zöld szín kiegyensúlyozott látást ad. A polarizált lencsék különösen hasznosak a tükröződések kiszűrésére, például vízparton vagy autózás közben, így csökkentik a szem fáradását.
3. Érdemes a keret anyagára is figyelni
   Nyáron a könnyű, tartós, bőrbarát anyagok, mint az acetát vagy titán, biztosítják a kényelmet.

A kézírás személyiségfejlesztő hatása

2025. május 20.

Sokfajta érv szól a kézírás tanításának megőrzése mellett, többek között az is, hogy a kézírás egészen másként aktiválja az agyunkat, mint amikor géppel írunk.

Az agykutatók a kézírás számos fejlesztő hatását felismerték. Amikor kézzel írunk, akkor az agyunk Broca-mezőnek nevezett része nagyon aktív lesz. A Broca-központ – amelyet Paul Broca XIX. századi francia neurobiológusról neveztek el – az ajkak, az állkapocs, a nyelv, a lágy szájpad és a hangszálak mozgását irányítja. Ha megsérül, a beszédképzés súlyos károkat szenved, mert a Broca-mező utasítja az ehhez szükséges izmokat, hogy legyenek szívesek dolgozni. Amikor tehát kézzel írunk, a Broca-mező nagyon aktív lesz. Ha viszont gépírással, akkor meg sem rezdül. Ez sok mindent megmagyaráz. A kézírás serkenti a kommunikációs készség kialakulását, hiszen amikor beszélgetünk egymással, a Broca-mező állandó aktivitásban van.

A kézírás tehát a beszédet és a kommunikációt is fejleszti, ezáltal pedig a kreativitást és a térérzékelést. 

Nem beszélve arról, hogy a finommozgások kialakulása vagy fejlesztése ugyancsak kapcsolatban van a kézírással. Azt is kimutatták, hogy a finommozgások révén a precizitás – ami nem minden emberre jellemző – is tovább finomodik. Ha valamit megtanulunk, írjunk róla vázlatot, mert az lenne a jó tanulási módszer!