Információk, érdekességek

Beszélgetés Keleti Andreával - Igyekszem gazdaságosan összerakni az életemet

2013. július 12.

• Tizenkét évesen kezdett táncolni, emlékszik arra, hogy miért?

Kicsi gyerekkorom óta művészi tornáztam és ritmikus sport gimnasztikáztam. Tulajdonképpen egészségügyi okokból hagytam abba a nagyon erőteljes, versenyszerű tornát. Ekkor kerestünk anyukámmal olyan elfoglaltságot, ami mozgással jár, de nem annyira megerőltető.

Beszélgetés Rákóczi Ferivel - „Ha szerepet játszol, az hosszú távon megbukik!”

2013. július 11.

• Történelmi névvel jó élni?

Középiskolás koromban gyűlöltem, mert minden tanár megjegyezte, így történelemből állandó "felelő" lettem és elvárták, hogy bizonyítsak a többi tantárgyból is. Nem szerettem, de később rájöttem, hogy ezt a nevet legalább mindenki megjegyzi! Amikor valakinek bemutatkozom, mindig az az első kérdés, hogy „hányadik” Rákóczi?

• "Hányadik" Rákóczi Feri mit főztél mára?

Tegnap csináltam canellonit marhahússal, mozzarellával, és besamellel leöntve, ez lesz mára. A hétfő mindig „salátás-nap”nálunk: kínai öt fűszerrel sült csirkehús mellé salátákat tépkedtünk „nagyszámú” gyermekeim segítségével. Ilyenkor a konyhapulton térdelnek és a hálószobában is találok salátalevelet. Holnap pedig hal lesz!

Ki van a Rólad készült fényképen? A fájdalmad látszik vagy Önmagad?

2013. július 06.

Vannak akik szeretik megmutatni, amit mások látni akarnak. Arckifejezéseket, tükröződő érzéseket, munkákat, kommunikációt de társas kapcsolatokat is. Mások inkább önmagukon belül hagyják ezeket az impulzusokat, és nehézséget okoz számukra ezek kifejezése. Nagyon érdekes, hogy mindkét tábor között nagyon kicsi azoknak a száma, akik a fényképezést szeretik. Elégedetlenek, szorongóak vagyunk, komplexusaink száma végtelen. Mintha a fényképész legalábbis megítélné a legbelsőbb valónkat, azt is amit takargatni szeretnénk. 

Lássuk be, a másik embert nem érdekli hogyan nézünk ki. Leginkább a gondolataink, az érzelmeink is hidegen hagyják. A képek arról szólnak, amiről akarjuk. Funkcióra születtek, fontos tervet töltenek be. Célszerűségből találták ki, hogy megörökítse az utókornak a jelent, és talán tartalmakat is továbbadjon. Miért is rettegünk akkor, hogy megjelenik vizuálisan valami kifejezhetetlen érzelmi tartalom? Azért, mert ami megjelenik valahol, annak tudat formáló hatása van.

Hogyan ne sárkányosodjunk el?

2013. július 05.

Vajon megint egy tanácsokat osztogató könyv, amit ezrek olvasnak és ebből talán tucatnyian alkalmazzák a benne olvasottakat? Vagy léteznek olyan véleményformálók és jó értelemben vett hangadók, akik képesek ezt a néhány tucatot akár több ezerre is emelni? Azt hiszem Soma Mamagésa képes erre. 

Talán csak én vagyok ezzel így vagy ez valamiféle finom kollektív kényszer, hogy azonnal véleményt formáljunk, és már szinte kimondjuk, ha kérdőjeles mondatokat látunk? Vagy sokkal inkább vagytok kíváncsiak Soma okfejtésére az elsárkányosodással kapcsolatban mint egy férfi gondolataira ugyanezen vonal mentén? Tényleg minden nő egy potenciális házisárkány? Mit lehet tenni egy kapcsolat ellaposodása ellen? Vajon a sors vagy a szabad akarat irányítja az ember életét? Valóban szükségünk van az illúziókra ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Ehhez hasonló izgalmas és húsbavágó kérdésekre keresi a választ Soma Mamagésa legújabb kötete, amely az elmúlt évek legjobb és legérdekesebb előadásaiból válogat. Soma néha humorral, máskor szenvedéllyel, olykor elgondolkodva, de mindig nagy alapossággal járja körül témáit – hallgatóit és olvasóit egyaránt elragadtatva.

A fing illemtana

2013. július 02.

Fingani nem nehéz, nem kell hozzá sok ész, csak egy kis légnyomás, kész van a durranás. - Az asszony ingatag dallamára mehet is a nóta. Valóban nem nehéz a szellentés. Mindenki napi 13-14 alkalommal meg is teszi, a többség észrevétlenül. Na de mi van akkor, ha mégis előtör a hang, a bűz, vagy mindkettő, bár Bölcs Salamon szerint ugye hangos fingnak nincsen szaga, csak amely fing hang nélküli, annak szaga rendkívüli!

Orr rontó gyomor-rotty
Szeretném, ha a hozzászólásban te magad is elmondanád, hány féle nevét ismered a fingásnak. Mert sok neve van. Szellentés, - ami talán a leginkább polkorrekt név erre, - mellett pukinak, púzásnak, pukkantásnak, purcintásnak is hívják, de végbélszélként is hallottam már emlegetni. Társaságban egyáltalán nem illik fingani, szellenteni, vagy purcintani. De tegye fel a kezét, aki még soha, de soha, de tényleg soha nem eresztett el egyetlen békegalambot sem! Nem sok kéz lendül a magasba … mert ugye van amit kell, van amit muszáj. A fingás igazából az utóbbi kategóriába tartozik, csakhogy nem mindig sikerül kivinnünk a wc-re és néha még ott is kínos perceket szerez, ha meghallják, vagy megérzik, hogy mi okoztuk azt az orrfacsaró bűzt, vagy a géppuska-sorozatot.