Információk, érdekességek

Tanulj meg hálás lenni!

2021. december 31.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az év végéhez közeledve sokan átgondoljuk a mögöttünk álló időszakot. Összevetjük az elképzeléseket a megélt realitással, és gyakran tapasztaljuk a kettő között feszülő éles különbséget. Ilyenkor hajlamosak vagyunk borúsan látni a dolgokat ahelyett, hogy hálásak volnánk mindazért a jóért, mely talán folyamatosan körülvesz minket. A hála megélése nélkülözhetetlen a testi-lelki egészségünk megőrzése szempontjából. Érdemes tehát megtanulnunk, tudatosan helyet adnunk neki az életünkben.  

Miért fontos a hála?
Ha az életünkben megjelenő hiányállapot helyett inkább arra koncentrálunk, ami erőforrásként a rendelkezésünkre áll, a negatív érzések helyett pozitív emóciók fogják a gondolkodásunkat irányítani, melyek serkentően hatnak ránk, s kedvező befolyással lesznek a viselkedésünkre.

Melyek a hála előnyei?
A hálás ember képes felismerni és értékelni az életben a jót, ez pedig kedvezően hat a közérzetére, valamint az egészségi állapotára. Hatékonyabban néz szembe a problémákkal, a feszültségekkel.
A hála javítja az emberi kapcsolatokat, csökkenti a fásultság és megszokottság érzését. Megerősíti az önértékelés és az önbecsülés szintjét. Boldogabbá tesz.
A hála megszünteti az irigységet, a kapzsiságot, a bosszankodást, a szorongást, az aggodalmaskodást, a rosszkedvet, az ellenségeskedést. Segítségével derűlátóbbak és kiegyensúlyozottabbak lehetünk.

Hogyan csináld?
Attól, hogy valami kapcsán többször kimondjuk a „köszönöm” szót, még nem feltétlenül éljük át a hálát. Hálásnak lenni inkább egyfajta gondolkodásmód, melynek során arra törekszünk, hogy értékelni tudjuk azt, amit más – s eddig talán mi is – természetesnek vettünk.
Érdemes elsajátítani ezt a fajta pozitív szemléletet, melyhez kezdetben talán tudatos erőfeszítést kell tennünk, később képessé válhatunk arra, hogy a maga természetességében éljük meg.

Gyakorlat
Készíts egy listát mindarról, ami bosszant, ami bánt, amit legszívesebben kitörölnél az életedből. A lista tetszőleges hosszúságú lehet.
Ha sikerült összegyűjtened őket, akkor most tételenként gondold végig, mit köszönhetsz, vagy más mit köszönne mindennek.
Pl. Zajosak a szomszédaim >> Van otthonom.
Lekéstem a buszt, várnom kell a következőre. >> Van egy kis időm, hogy végre átgondoljak néhány dolgot.
Fáj a derekam az egész napos ülő munka miatt. >> Van, ami motivál, hogy mozogni, vagy tornázni kezdjek.


A karácsonyfa százmillió éve nem változott

2021. december 26.

Kanadai kutatók szerint 100 millió éve nem változott a tűlevelűek, köztük a fenyőfélék géntérképe. Ez a páratlan genetikai stabilitás magyarázatot ad arra, miért hasonlítanak a mai tűlevelűek a dinoszauruszok korából származó fosszíliákra.  

A Laval Egyetem kutatói és a kanadai erdőszolgálat szakemberei a tűlevelűek genomját hasonlították össze a virágos növények géntérképével. A két növénycsoportnak egyazon őse volt, ám mintegy 300 millió évvel ezelőtt "szétváltak útjaik".
 
A szakemberek a mind a tűlevelűekben, mind a virágos növényekben meglévő 157 géncsalád struktúráját vetették egybe. Megfigyelték, hogy a tűlevelűek genomja különösen stabil maradt az elmúlt 100 millió évben, miközben a virágos növényeké jelentősen megváltozott. Ez a változatlanság magyarázza a tűlevelűek alacsony fajrátáját. A világon jelenleg csupán 600 tűlevelű faj létezik, miközben a virágos növényeknél több mint 400 ezer figyelhető meg.
 
"Úgy tűnik, a tűlevelűek fejlődésük korai szakaszában egyensúlyt teremtettek környezetükkel, és még ma is mindenféle fortély nélkül virulnak szerte a világon, különösen a hűvös klímában. Velük ellentétben a virágos növények intenzív evolúciós nyomás alatt állnak, amikor túlélésükért, szaporodásukért harcolnak" - idézte Jean Bousquet professzort a Science Daily tudományos hírportál. 

Mi lett volna, ha a Hufnágel Pistihez megyek feleségül?

2021. december 18.

Mindannyiunk fülében ismerősen cseng a klasszikussá vált idézet. Advent a magunkba nézés ideje, a Megváltó megérkezését megelőző időszakban jó, ha az ember számot vet a "mi lett volna ha..." kérdés jogosságával.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Jobban tanultam volna annak idején, ha komolyan veszem a nyelvtanulást, hiszen ma minden álláshoz két-három nyelvet beszélő embert keresnek. Ha legalább megírtam volna a matekleckéket (fizika, történelem stb.), és közgázra jelentkezem, nem tanítóképzőbe? Ha nem hazudtam volna már az első randin, ha nem csalom meg a házastársamat, vagy legalábbis nem dicsekszem el a félrelépésemmel fűnek-fának. Szóval, ezt mind végiggondoljuk nagyon helyesen, és megállapíthatjuk, hogy hiába mennénk vissza az időben, indulataink, vágyaink újra ide hajtottak volna minket.

Van tehát alapképesség? Változatlanság?
Sajnos, van. A matekzseniből se lehet hegedűművészt faragni, bár sok szülő évekig gyötri a gyerekét. Az lehet, hogy tudja az összhangzattant, a zeneelméletet, de messzire elkerüli a hegedűt, ha nem kényszerítik gyakorlásra. És sajnos, a nyelvi különórákból is annyi marad meg benne, hogy ő kezelt minden eszközt, és damilt húzott ki a bejárati ajtó alsó felében, hogy a társai elessenek. Persze a számára szükséges számítástechnikai tanulmányokat egyaránt el tudja olvasni németül, japánul és koreai lejegyzésben. Egy okos asztalos a leggyalázatosabban felépített falba is be tud illeszteni egy előregyártott ajtót.

Individuum
Lehet, hogy nem is kellene megváltoztatni múltunkat, jelenünket, jövőnket, csak kellő távolságból egy kis humorral rátekinteni, és máris sok problémát meg tudnánk oldani. Ennek a kis humornak van helye ilyenkor esős, havas téli napokon, belemászhatunk magunk és társunk lelkének mélyébe, és sok mindenre fényt vethetünk. Persze ne röhögjük szembe barátainkat, amikor éppen újévi terveikről, fogadkozásaikról beszélnek. Nem csak azért, mert ez durvaság, hanem azért is, mert az EMBER tulajdonsága az is, hogy meglepő dolgokat tud produkálni, a változás lehetőségét mindig magában hordozza. Mivel érzéseink leginkább embertársainkhoz fűződő kapcsolatainkban bontakoznak ki, a megismerés is legszebben abban a szemléletben mutatkozik meg, amit társainkról nyerünk általa.

Temperamentum
Ha ezt a fogalmat tesszük vizsgálatunk tárgyává, máris annyi rejtéllyel találkozunk, ahány emberrel. Ahol ez a rejtély hatást gyakorol a közvetlen élettevékenységre, ott játszik szerepet az emberi lény alapszínezete. Valamit mindig megérzünk a másik alaphangoltságából. Egyik barátommal sétáltunk Berlinben, Párizsban, Londonban, Szlovákiában a hegyekben és mindenütt hozzá fordultak az idegenek információért. Tüzet kérnek tőle, bár nem dohányzik (van is nála gyufa), a babakocsit felsegíti a járműre, megérzik az emberek, hogy segíteni fog, ha tud. Már az is érdekes, hogy a temperamentum csoportokra osztja az embereket, másrészt egyénivé is teszi őket, tehát itt individuális és általános emberi természetről is beszélhetünk.

A kolerikus temperamentumú ember bensőjében szilárd középponttal rendelkezik. A szangvinikus mozgékony, vidám életével dolgozik a többi életfunkción. A melankolikus számára a test mindig inkább akadályt jelent. Tudatosan végig kell gondolnia minden lépését, nehogy abban hibát találjon. A flegmatikus típus kényelemszeretete részvétlen fiziognómiában jelenik meg, sajátosan fénytelen tekintetben. 


Az egyiptomi ősmágusok titkos tudománya

2021. december 14.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Egyiptomról eszünkbe jut a balzsamos, néha levegőt rezgetően forró éjszaka, a piramisok, szfinkszek és papiruszok misztikus világa, na meg Ibrahim, aki a bazársoron eredeti régiségként próbálja ránk tukmálni a Kínában fröccsöntött szkarabeuszbogarat. Mítoszok, varázslgatok és a józan valóság sajátos együttélése. A mágia őshazája, bölcsője, az elixírek elixíre. A TITOK.  

A mágia a természeti jelenségek befolyásolása különleges cselekedetekkel, szavakkal, tárgyakkal, amelyeknek természetfeletti erőt tulajdonítanak. Alapja az az elképzelés, hogy a természeti eseményeket titokzatos és láthatatlan szellemek irányítják és ezeket az erőket az ember mágikus rítusokkal, machinációkkal szolgálatába képes állítani.

A mágia áttekinthetetlen története
Eredete a végtelen idők homályába vész, mert gyökerei lenyúlnak az emberiség történetének legrégibb korszakaiba, de egyes maradványai még ma is megtalálhatók a műveltebb népek körében is, azok szellemi lomtárában. Az ősi népek életében a mágiának igen nagy a jelentősége, de az úgynevezett fejlett társadalmak babonáihoz is nagyon sok mágiás szokás és tevékenység kötődik napjainkban is.

Az ókori babilóniai asztrológiában a jövőlátás – időnként elég primitív formája - keveredik az akkor sarjadó csillagászati tudománnyal. Ókori Egyiptomban a mágia nyomai a valláshoz, a mitológiához szorosan kapcsolódnak. A régi egyiptomi vallás számos emléke maradt hátra az utókorra, de az emlékek jelentős része a királyok, a papok vallását idézi, kevésbé ismert az egyszerű nép vallása.

Az állatkultusz a köznép szerint
Az állatkultusz az egyiptomi ősvallásban fontos szerepet játszott. A másvilágról a régi egyiptomiak körében nem volt egységes a nézet. Egyesek úgy gondolták, hogy az elmúlás után a halott az égen csillaggá változik, vagy hajón megy keresztül az égi óceánon, míg mások azt, hogy állattá változik, például madárrá, és így repülve jut el a boldogok szigetére. A régi egyiptomi mitológia, a vallás írásos és rajzos emlékeket hagyott hátra, amelyek értelmezése az újkor régészeire, történészeire várt. A régi Piramisszövegek a királyi temetkezésekről szólnak, míg a Koporsószövegek már a közép-birodalom emlékei. Később a halottak könyvét már papiruszra írták. Ezeknek az emlékeknek megfejtéséből, elemzéséből az utókor tudósai azt a következtetést vonták le, hogy a régi egyiptomiak az egyes természeti jelenségekben titokzatos természetfeletti erők hatását vélték felfedezni. Ezeket a titokzatos erőket kifejező és tömör formában, hieroglif írásban és rajzokban ábrázolták. Az ábrák: emberi, állati, növényi formákat és tárgyakat hordoznak, így adták fel a leckét a régi egyiptomiak a mai tudósoknak, akikre az ábrák megfejtésének feladata hárult.

Mágusok, a tudósok mesterei
Az ókori egyiptomi társadalom irányításában, uralkodók tanácsadásában a papok és az asztrológusok mellett a mágusok is fontos szerephez jutottak. Ez utóbbi két csoport nem kizárólag a babona talaján töltötte be hivatását, hiszen ők a régi görög tudósok, Platon, és Pithagorasz mesterei is egyben. A régi egyiptomiak fantáziáját a két titokzatos égitest, a Nap és a Hold és ezeknek járása izgatta nagymértékben. A napfogyatkozást, a holdfogyatkozást úgy a mágusok, mint az asztrológusok mindig belekalkulálták jóslásaik, machinációik sorába. Szentkönyveik is sokat foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, és mítoszaik mélyén nagyon sokszor találkozunk az égitestekkel, különösen a Nappal. Napszem-mítoszuk a napjárást színezi ki mágikus töltettel.


A nyugdíjmegtakarítás mellett az egészségmegőrzés is fontos

2021. december 09.

Fotó: gettyimages.com

A Mabisz öngondoskodási-nyugdíjbiztosítási témájú kampányában a tudatos jövőtervezésre ösztönzi az embereket, és rámutat arra, hogy a nyugdíjas évek zavartalanságához – az időben elkezdett megtakarítások mellett – legalább olyan fontos a fizikai és mentális egészség megőrzése – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel.

E szempontok érvényesítése Magyarországon azért is különösen időszerű, hiszen az elmúlt 20 évben 15,1 százalékról, 19,9 százalékra nőtt a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, és ez a ráta 2050-re 27,7 százalékra, 2100-ra pedig 31 százalékra emelkedhet.

Részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama: a jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek – tették hozzá.

Azt, hogy ezen a téren van lehetőség az előrelépésre, jól mutatja, hogy az idősek egészségi állapotáról készült uniós felmérésben Magyarországon az idősek 29 százaléka ítélte nagyon rossznak egészségi állapotát 2019-ben, miközben az EU átlagában 18,8 százalék nyilatkozott így. Eközben a magyarok mindössze 19,1 százaléka minősítette jónak egészségi állapotát, szemben az EU 40 százalék feletti átlagával .

A tényezők között említik azt is, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is Magyarországon az egyik legalacsonyabb.

A 65-74 év közöttiek 22 százaléka végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU-átlag 44,5 százalék, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70 százaléka mozog rendszeresen – áll a közleményben.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...405