Információk, érdekességek

Ételmérgezések

2025. szeptember 13.

Étkezési szokásaink másfajta irányultsága miatt honfitársaink nincsenek tisztában az ehető és a mérgező halakkal sem. A vízparton természetes a hal- és különböző tengeri állatokból álló „tenger gyümölcsei” elnevezésű tál.

A mérgező húsú halak esetében a méreganyag a halak izomzatában, zsigereikben és a bőrükben található. Ezek a fehérjék általában hőstabilak, a főzés és a gyomornedvek nem károsítják. A halakban található méreganyagok mindegyike még nem ismert, ma is újabb és újabb méreganyagokat izolálnak és határoznak meg.

A legnagyobb „hírnévre” a gömbhal tett szert, melynek japán neve: fugu. A májukban levő méreganyag a cianidnál több mint 275-ször mérgezőbb. A hal nem megfelelő előkészítése, a sütés, főzés nem károsítja a toxint. Azok a szakácsok, akik az ételt egyáltalán elkészíthetik, három éven át tökéletesítik a fugu belső szerveinek eltávolítását, aztán jönnek a vizsgák (melyen csak a jelentkezők kb. 30%-a felel meg) és csak ezt követően kezdhetik meg a munkát valamelyik étteremben. A fugufogyasztás divat, szimbólum, izgalom. Más halaknak nem a húsa mérgező, hanem a halakban élő baktériumok magas allergéntartalma váltja ki a tüneteket.

Mikor kell műteni a strúmát?

2025. szeptember 13.

A strúma vagy golyva egy nagyon gyakori pajzsmirigy betegség, amivel kapcsolatban sokakban a legnagyobb kérdés, hogy meg kell-e műteni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, belgyógyász, egyetemi docens válaszából kiderül, mikor jelenthet megoldást a jódpótlás, a hormonpótlás, és mikor szükséges a gyógyszeres, izotópos vagy a műtéti kezelés.

A strúma a leggyakoribb endokrin megbetegedés

A pajzsmirigy nem gyulladásos, nem rosszindulatú megnagyobbodása normális hormontermelés mellett az úgynevezett strúma, vagy ahogyan sokan ismerik, a golyva. A strúmás esetek a pajzsmirigy betegségek több mint 90%-át teszik ki, a leggyakoribb endokrin megbetegedésről van szó, amely eleinte teljesen tünetmentes lehet, de ahogy növekszik, többek közt nyelési nehézség, gombóc érzés, rekedtség hívhatja fel rá a figyelmet.
Jódhiányos területeken, mint például Magyarország nyugati része, az előfordulás elérte a 30%-ot. Amióta a széleskörű jódpótlást bevezették (elsősorban a jódozott konyhasó által), az előfordulás jóval ritkább. A diffúz strúma az esetek jelentős részében göbös, általában többgöbű strúmává alakul.
A strúmának több fokozatát különítik el a szakorvosok:
– A 0. fokozatban a pajzsmirigy nagyobbodás nem tapintható, nem látható. A diagnózis ezért ultrahang vizsgálattal állítható fel akkor, ha a pajzsmirigy nagyobb, mint 18 ml (nőknél), illetve nagyobb, mint 25 ml (férfiaknál).
– Az 1. fokozatnál a megnagyobbodott pajzsmirigy a nyakon nem tűnik ki, de már tapintható.
– 2. fokozatról akkor lehet beszélni, ha a megnagyobbodott mirigy látható és tapintható.

A tüneteket a strúma szövődményei okozhatják

A strúma vagy golyva jelenléte sokáig teljesen észrevétlen maradhat, ám a folyamat előrehaladása bizonyos szövődményeket hozhat létre, amelyek már tünetekkel járnak. A páciensek jellemzően nyaki szorító érzésről, gombóc-érzésről, rekedtségről, nyelési nehézségről, köhögésről szoktak beszámolni.
A szövődmények az alábbiak lehetnek:
– Légcső szövődmények, amelynek két fokozata van:
az első fokozatban a strúma a légcsövet eltolja, de nem szűkíti, a második fokozatban viszont már összenyomja, ami következményes nehézlégzéssel jár – ez természetesen súlyosabb probléma.
– Pajzsmirigy túlműködés
További szövődmény lehet az ún. pajzsmirigy autonómia kifejlődése. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy egyes részei az élettani szabályozó mechanizmusokból kiszabadulva túl sok pajzsmirigy hormont termelnek, előidézve a pajzsmirigy túlműködését.
– „Hideg” csomók kifejlődése
A strúmából úgy alakulhatnak ki „hideg” csomók, hogy a képlet bizonyos területei nem vesznek fel technécium vagy jód izotópot. Elsősorban ezeknél a csomóknál vetődhet fel a rosszindulatú elfajulás kockázata.

Két nyári recept, amelyek igazi felfrissülést hozhatnak

2025. szeptember 12.

Hideg gyümölcsleves túrógombóccal (4 adag)

500 g vegyes gyümölcs (pl. meggy, cseresznye, eper, málna, ribizli, barack)
1,2 l víz
1 evőkanál citromlé
1 teáskanál fahéj
2-3 szem szegfűszeg
cukor vagy méz ízlés szerint
1 csipet só
1 dl főzőtejszín (elhagyható)
1 evőkanál étkezési keményítő vagy vaníliás pudingpor

Hozzávalók a túrógombóchoz:

250 g túró
1 tojás
1 evőkanál búzadara
1 evőkanál liszt
1 evőkanál cukor
1 csipet só
1/2 kezeletlen citrom reszelt héja (opcionális)

Gyümölcsleves elkészítése:

Az előkészített gyümölcsöket tedd egy nagy lábasba, öntsd fel a vízzel.
Add hozzá a cukrot, a citromlevet, a fahéjat, a szegfűszeget és egy csipet sót.
Forrald fel, majd főzd közepes lángon kb. 10 percig.
Egy kis tálban keverd el a keményítőt/pudingport kevés hideg vízzel vagy tejszínnel, és öntsd a leveshez, majd főzd még 1-2 percig, hogy besűrűsödjön.
Hagyd kihűlni, majd tedd hűtőbe pár órára vagy egy éjszakára.

Túrógombóc elkészítése:

A túrót törd össze, keverd hozzá a tojást, a búzadarát, a lisztet, a cukrot, a sót és a citromhéjat.
Pihentesd a masszát 20-30 percig hűtőszekrényben, hogy a búzadara megduzzadjon.
Formázz kis gombócokat.
Lobogó, enyhén sós vízben főzd őket addig, amíg fel nem jönnek a víz tetejére (kb. 5 perc).