Információk, érdekességek
A mellrák kezelhetõ!
2007. december 16.
A melldaganatok mintegy egyharmada jóindulatú. A kötõszövetekbõl kiinduló tumort fibromának, a zsírszövetekben keletkezõt pedig lipomának nevezik. A mell tájékán elõforduló rendellenességek ciszták, azaz folyadékkal telt üregek is lehetnek. Bár ezek az elváltozások mind jóindulatúak, mégis gyógyszeres vagy mûtéti kezelést tesznek szükségessé.
A mellráknak számos kiváltó oka lehet. A szakemberek kockázati tényezõként nem csak a zsíros étrendet, a sugárveszélyes környezetet és az idõsebb korban való elsõ szülést tartják számon, hanem a szüléstõl, illetve a szoptatástól való elzárkózást is. Vitatott továbbá az is, hogy milyen szerepet játszik a nõi nemi hormonok (pl. a fogamzásgátló tabletták) szedése a betegség kialakulásában.
Ajakbetegségek
2007. december 06.
Hirtelen jelentkezõ, égõ, bizsergõ érzés jelzi az ajkon: kitörni készül a herpesz.A herpesztõl hazánk lakosságának több mint 20%-a szenved rendszeresen, de a vírust, amely a fájdalmas tüneteket okozza, ennél jóval többen, mintegy 80%-ban hordozzuk.
Lappangó hólyagok
Az elsõdleges fertõzésen valószínûleg már gyermekkorunkban átesünk, de sok embernél csak évek múlva jelentkeznek a kellemetlen tünetek, addig a vírus az idegdúcokban rejtõzködik.
A betegség fellobbanását általában az immunrendszer meggyengülése okozza, fertõzések, kimerültség, esetleg valamilyen szájsérülés vagy fogászati beavatkozás. Nõknél nem ritkán éppen menstruációs idõszakban - szintén az ellenálló képesség meggyengülése miatt - újul ki a herpesz.
Krónikus fáradtság szindróma
2007. november 22.
Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.A szív- és érrendszeri betegségek - 2.rész
2007. november 20.
Megelõzés életmód-változtatással
A szív- és érrendszeri betegségek legnagyobb része érelmeszesedéses eredetû. Az érelmeszesedés a szervezet valamennyi szervét tápláló ereket (artériákat) megbetegíti szûkületüket okozva. A szûkült éren csak kisebb mennyiségû vér tud áthaladni, romlik az adott szerv tápanyag- és oxigénellátása, ami elõbb-utóbb a szervek mûködésének romlásához vezet. Az érelmeszesedés következményei elõször leggyakrabban a szív, az agy, a végtagok mûködészavarát okozzák. A megelõzéshez elsõdleges az életmód-változtatás!
A szív- és érrendszeri betegségek - 1. rész
2007. november 17.
Az érelmeszesedés rizikófaktorai
Az érelmeszesedés kialakulásának egyik jól körülhatárolható okát nem tudjuk meghatározni. Ismerünk azonban számos olyan állapotot, aminek jelenléte hajlamosít érelmeszesedés kialakulására. Ezek az ún. kockázati tényezõk vagy rizikófaktorok.
Mi az az érelmeszesedés?
Az érelmeszesedés lényege, hogy fõleg koleszterin és mész rakódik le az erek falában, belsõ felületükön, leggyakrabban egy jól körülhatárolható területen. Ezeket a lerakódásokat plakkoknak nevezzük.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...212213214...239