Információk, érdekességek

Ne adjon esélyt a cukorbeteg lábszárfekélynek!

2013. szeptember 30.

A cukorbetegek száma világszerte rohamosan növekszik, amelynek egyik leggyakoribb és legsúlyosabb szövődménye a lábszárfekély, amely akár az alsó végtag elvesztéséhez is vezethet. Magyarországon évente körülbelül 4.000 lábat kell amputálni, pedig a cukorbeteg láb kialakulása megelőzhető lenne egy gyors, egyszeri vizsgálattal, amelyet két speciális készülékkel, szöveti oxigénszintmérővel és lézer dopplerrel végeznek. 

Minden nyolcadik cukorbeteg találkozik a cukorbeteg láb problémájával. Bár az esetek többségében a betegség kialakulása után 8-10 évvel kezd igazán veszélybe kerülni a láb, ennél sokkal előbb érdemes foglalkozni a témával, hogy az esetleges szövődmények kiküszöbölhetők legyenek.

Közösségben terjedő bőrbetegségek

2013. szeptember 15.

Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gyermekünk bőre teljesen egészséges, akkor is gondolnunk kell arra, hogy a közösségben előfordulhatnak fertőző bőrbetegségek, amelyeket elkaphat a kicsi.

Amikor gyermekünk először megy közösségbe, elsősorban azon aggódunk, hogy fog az anyukáról leválni, hogy illeszkedik be a kortársak közé, hogy „viselkedik”. Külön aggodalom, ha a kicsinek valamilyen ok miatt több odafigyelésre van szüksége, pl. laktózérzékeny, vagy ha más miatt különbözik a többiektől, pl. ekcémás, vagy pikkelysömörben, esetleg egyéb krónikus bőrbetegségben szenved. Hamar kigúnyolják akkor is, ha a test bármely részén nagyméretű anyajegye, értágulata van. Ezeket a problémákat érdemes előre megbeszélni az óvónőkkel, gondozónőkkel. Jó, ha tudják, hogy nem fertőz, és segítségüket kell kérni abban, hogy a többi gyerek elfogadja, megszokja gyermekünk „másságát”.Előfordulhat, hogy ilyen esetekben a bőrgyógyásztól igazolást is be kell szereznünk, mivel az óvodában, bölcsődében nem egészségügyi szakemberek dolgoznak.

Mi az a milliókat érintő kirakatbetegség?

2013. szeptember 14.

Napjaink egyik tömegeket érintő problémája a kirakatbetegség. Érdekes, hogy a névvel viszonylag keveset találkozunk, ám maga a kór nem is annyira ismeretlen az emberek számára, sőt, a környezetükben, vagy akár a családjukban is találkozhattak már vele. Hogy mi is az a kirakatbetegség, és hogyan alakul ki, arról dr. Babai László orvos - természetgyógyász beszél.

A fájdalom kényszerít megállásra
„A kirakatbetegség egy, a verőereket érintő érszűkület. Lényege, hogy terhelésre jelentkezik, tehát ha az illető sportol, vagy sétál. Ezért is hívják kirakatbetegségnek: amikor az ember járkál, bizonyos távolság megtétele után a fájdalom annyira erős lesz, hogy meg kell állnia, hogy enyhüljön az érzés. A külső szemlélőnek ez úgy tűnik, mintha kirakatokat nézegetne, pedig csupán arra vár, hogy újra el tudjon indulni. Amikor a láb pihen, akkor a felhalmozódó salakanyagot a vér elszállítja, így a nyomás és a fájdalom enyhül. Ezután az ember újra megindul, megtesz 20, 30, 50 métert, és újra megáll, mert a fájdalom ismételten előjön.”

A migrénesek agyának más a szerkezete?

2013. szeptember 10.

Szerkezeti különbségek mutathatók ki a migrénes betegek és az egészséges emberek agya között - állítja meg egy dán tanulmány.

A Neurology című szaklapban megjelent írásban húsz különböző kutatás adatait elemezték dán tudósok - adta hírül a BBC. A migrénesek agyának fehérállományában elváltozásokat és apró károsodásokat fedeztek fel, azonban az eltérések okai és hatásai egyelőre nem ismeretesek. A tudósok szerint újabb kutatások szükségesek a felfedezés magyarázatához.

A tanulmányok mágneses rezonanciás képalkotó eljárással készült agyi felvételeit Messoud Ashina, a Koppenhágai Egyetem ideggyógyásza elemezte. Az egészséges személyekhez képest a migrénesek leletein gyakoribbak voltak a fehérállomány rendellenességei és a szélütésszerű károsodások, mindenekelőtt azoknál a betegeknél, akik migrénaurát, azaz káprázásjellegű látási zavart is tapasztaltak.

Felébresszük-e az alvajárót?

2013. szeptember 10.

Ijesztő érzés, ha az éjszaka közepén egy öntudatlan állapotban járkáló családtag motoszkálása ébreszt álmunkból. Alvajárás gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet, a népesség 5-10 százaléka is érintett lehet. 

Az alvajárás komikuma filmekben, rajzfilmekben előszeretettel használt elem. A filmvásznon valóban humorosnak tűnhet a sötétben, az útjába kerülő tárgyakban bukdácsoló, sokszor falaknak ütköző ember látványa, a valóságban azonban a helyzet sokkal súlyosabb is lehet – figyelmeztet dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus főorvosa. Az alvajárók reggelre rendszerint nem emlékeznek arra, hogy milyen kalandos utakon jártak az éjszaka, így velük eközben bármi megtörténhet. Fent vannak ugyan, sétálnak, mozognak, beszélhetnek, de mégsem éberek, így súlyos veszélyeknek tehetik ki magukat az éjszaka folyamán. A családtagoknak is fejtörést okoz, hogy mihez kezdjenek a betegekkel, felébresszék-e őket, hogyan tereljék vissza a hálószobába, és miként előzzék meg a hasonló eseteket.