Információk, érdekességek

Mi az a milliókat érintő kirakatbetegség?

2013. szeptember 14.

Napjaink egyik tömegeket érintő problémája a kirakatbetegség. Érdekes, hogy a névvel viszonylag keveset találkozunk, ám maga a kór nem is annyira ismeretlen az emberek számára, sőt, a környezetükben, vagy akár a családjukban is találkozhattak már vele. Hogy mi is az a kirakatbetegség, és hogyan alakul ki, arról dr. Babai László orvos - természetgyógyász beszél.

A fájdalom kényszerít megállásra
„A kirakatbetegség egy, a verőereket érintő érszűkület. Lényege, hogy terhelésre jelentkezik, tehát ha az illető sportol, vagy sétál. Ezért is hívják kirakatbetegségnek: amikor az ember járkál, bizonyos távolság megtétele után a fájdalom annyira erős lesz, hogy meg kell állnia, hogy enyhüljön az érzés. A külső szemlélőnek ez úgy tűnik, mintha kirakatokat nézegetne, pedig csupán arra vár, hogy újra el tudjon indulni. Amikor a láb pihen, akkor a felhalmozódó salakanyagot a vér elszállítja, így a nyomás és a fájdalom enyhül. Ezután az ember újra megindul, megtesz 20, 30, 50 métert, és újra megáll, mert a fájdalom ismételten előjön.”

A migrénesek agyának más a szerkezete?

2013. szeptember 10.

Szerkezeti különbségek mutathatók ki a migrénes betegek és az egészséges emberek agya között - állítja meg egy dán tanulmány.

A Neurology című szaklapban megjelent írásban húsz különböző kutatás adatait elemezték dán tudósok - adta hírül a BBC. A migrénesek agyának fehérállományában elváltozásokat és apró károsodásokat fedeztek fel, azonban az eltérések okai és hatásai egyelőre nem ismeretesek. A tudósok szerint újabb kutatások szükségesek a felfedezés magyarázatához.

A tanulmányok mágneses rezonanciás képalkotó eljárással készült agyi felvételeit Messoud Ashina, a Koppenhágai Egyetem ideggyógyásza elemezte. Az egészséges személyekhez képest a migrénesek leletein gyakoribbak voltak a fehérállomány rendellenességei és a szélütésszerű károsodások, mindenekelőtt azoknál a betegeknél, akik migrénaurát, azaz káprázásjellegű látási zavart is tapasztaltak.

Felébresszük-e az alvajárót?

2013. szeptember 10.

Ijesztő érzés, ha az éjszaka közepén egy öntudatlan állapotban járkáló családtag motoszkálása ébreszt álmunkból. Alvajárás gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet, a népesség 5-10 százaléka is érintett lehet. 

Az alvajárás komikuma filmekben, rajzfilmekben előszeretettel használt elem. A filmvásznon valóban humorosnak tűnhet a sötétben, az útjába kerülő tárgyakban bukdácsoló, sokszor falaknak ütköző ember látványa, a valóságban azonban a helyzet sokkal súlyosabb is lehet – figyelmeztet dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus főorvosa. Az alvajárók reggelre rendszerint nem emlékeznek arra, hogy milyen kalandos utakon jártak az éjszaka, így velük eközben bármi megtörténhet. Fent vannak ugyan, sétálnak, mozognak, beszélhetnek, de mégsem éberek, így súlyos veszélyeknek tehetik ki magukat az éjszaka folyamán. A családtagoknak is fejtörést okoz, hogy mihez kezdjenek a betegekkel, felébresszék-e őket, hogyan tereljék vissza a hálószobába, és miként előzzék meg a hasonló eseteket.

Tények és tévhitek a vérszegénységről

2013. szeptember 04.

A vérszegénység sokak számára egyet jelent bizonyos sztereotípiákkal: ha valaki sápadt, vagy a vérvétel alacsony vasat mutat, akkor az illető biztosan vérszegény, illetve ha sok spenótot eszünk, akkor biztosan búcsút inthetünk ennek a betegségnek. Pedig a sztereotípiák sokszor nem igazak, és téves otthoni diagnózishoz vezethetnek, amivel sokat árthatunk magunknak – tudhatjuk meg dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától. 

Tévhit: a sápadtság nem jelent feltétlenül vérszegénységet

Sápadtság előfordulhat fáradság, fájdalom, kiszáradás, ijedtség, vérnyomás csökkenése, hidegrázás, hányinger, hányás esetén, de lehet alapból is fehérebb a bőrszínünk. 
Normál körülmények között napi 20-25 mg vasra van szüksége a szervezetnek a vérképzéshez.

A fiatalkori visszér kialakulásának okai - Kezelési tanácsokkal!

2013. augusztus 30.

A visszér mindamellett, hogy esztétikai problémát okoz, még az egészségünket is veszélyeztetheti, ezért nagyon fontos a betegség kialakulásának megelőzése, illetve a már meglévő probléma esetén a kezelés. Az alábbiakban dr. Laczkó Ágnes érsebész szakorvosa osztja meg velünk a visszér kialakulásának okait, megelőzésének módját és a kezelési típusokat.

„A visszér már igen fiatalkorban kialakulhat, és főként a nőket veszélyezteti. Mindamellett, hogy ez egy örökletes betegség, vannak olyan tényezők, melyek növelik a kialakulásának esélyét, mint például a túlsúly, a dohányzás a túl sok állás vagy ülés vagy a mozgásszegény életmód.