Információk, érdekességek
Izombénulás, sugárzó fájdalom – A szakorvossal keressük az okokat!
2017. február 27.
Izombénulás, sugárzó fájdalom kíséri az isiászt, gerincsérvet és piriformisz szindrómát is, s bár tüneteik nagyjából ugyanolyanok, mégis más típusú kezelést alkalmaznak az ortopéd szakorvosok a porckorongsérv, az isiász és a piriformisz szindróma esetében. Mindháromnál segíthetnek a konzervatív gyógymódok és csak súlyos esetben kell sebészkés alá feküdni.
Három nagyon hasonló mozgásszervi, idegeket is érintő panaszegyüttesről van szó, amelyek felismerését csak képalkotó vizsgálatokkal, röntgennel és MR-rel lehet pontosan megállapítani. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd és gerincgyógyász szakorvosa szerint a porckorongsérv (köznapi nevén a gerincsérv), az isiász (ülőideg-zsába) és a piriformisz szindróma (körte képű izom alagút-szindróma) esetében is a végtagokban jelentkezik a fájdalom. Átsugárzik a derékba, combba, térdbe, lábszárba, bokába, a lábujjakba, az idegekben működésbeli zavar jelentkezik. Izombénulás és sorvadás, zsibbadás, végtag elgyengülés kísérheti mindhárom betegséget.
Rekedtség: mikor forduljon orvoshoz?
2017. február 25.
Légúti fertőzés, rossz hangképzés, reflux vagy pajzsmirigybetegség következménye is lehet. Az elhúzódó rekedtség hátterében komolyabb elváltozások állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.
Banális okok és fertőzések
A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat. Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet – figyelmeztet dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés. Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.
Daganatot is jelezhet
A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz. Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt. Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.
Tények és tévhitek a tüdőgyulladásról
2017. február 15.
Sokan még mindig ártalmatlan, otthon könnyen kezelhető, „lábon kihordható” betegségként tartják számon, miközben évek óta a tíz leggyakoribb halálok közt szerepel a fejlett országokban. A betegséggel kapcsolatos gyakori kérdéseket vesszük górcső alá dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosának segítségével.
A tünetek az életkortól függenek
- A baktériumok által okozott, klasszikusnak tekintett tüdőgyulladások jellegzetes tünetei:
A hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, sápadtság, hányás és hát- és hasi fájdalom, mely különösen csecsemőkorban gyakori. Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám (>30/perc), zavartság alakulhat ki.
- Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran alattomosan, a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt.
Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.
Gyakran még mindig sok idő, mire felismerik a PCOS-t
2017. február 15.
A PCOS igen gyakori a nők körében, melyről még mindig sokan nem tudják, hogy egy hormonális zavar okozta probléma. Bár szerencsére egyre többet foglalkoznak az állapottal, egy nagyobb nemzetközi felmérés szerint a paciensek nagy része úgy gondolja, túl hosszú ideg tartott, míg felfedezték náluk a betegséget. Hogy miért van ez így, arról dr. Lőrincz Ildikót, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusát kérdeztük.
Ciszták a petefészekben
A PCOS egy olyan állapot, amikor kisebb-nagyobb ciszták alakulnak ki a petefészkekben. Hátterében olyan hormonális zavar áll, amikor a tesztoszteron szintje megnő, sőt, akár túlsúlyba is kerülhet a női nemi hormonokkal szemben. Emiatt a menstruációs ciklus zavart szenved, és az is előfordulhat, hogy a tüszőrepedés elmarad. Emiatt domináns tüsző híján ciszták keletkeznek a petefészkekben, melyeket csupán ultrahanggal lehet megfigyelni.
Tünetei közt a vérzészavarok, teherbeesési nehézségek fordulnak elő a leggyakrabban, ám túlsúly, hajhullás, fokozott szőrösödés, aknék megjelenésre is jelzésértékkel bír.
Túl későn derül rá fény
Egy nagyobb nemzetközi kutatásból kiderült, hogy sokszor túl sok időbe telik, mire diagnosztizálják a betegségek. A Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című szaklapban megjelent publikációban leírták, hogy a betegek kb. fele 3-4 orvost is felkeresett, még mielőtt fény derült a PCOS-re. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezetteknek gyakran hónapokba, sőt, évekbe telt az, mire diagnosztizálták náluk a betegséget.
5 igazság a fogágybetegségekről
2017. február 02.
A fogágybetegségek igazi népbetegségnek számítanak, különböző fokozatai a felnőtt lakosság 75%-ánál kimutatható. Mivel a fogíny sorvadása nem jár fájdalommal, így sok esetben, mire fény derül a betegségre már a fog megtartása válik kétségessé. Előrehaladott állapotban ugyanis az ínysorvadás a fogíny szerkezetében olyan elváltozásokat okozhat, melyek a fogak elvesztéséhez is vezethetnek.
Hosszasan zajló folyamatról van szó, kezdetben felszíni ínygyulladás az első jel, mely mind lejjebb haladva a foggyökér illetve az azt körülvevő csont közötti rostrendszer pusztulását okozza, melynek egyenes következménye a fog meglazulása.
A fogíny gyulladását az érintett tetten érheti önmagán, ugyanis a fogínygyulladás elsődleges tünete a duzzadt, vörös íny. Mitöbb ha valaki ínyvérzést tapasztal, biztos lehet benne, hogy gyullad az ínye, hiszen az egészséges íny nem vérzik, még fogmosás alkalmával sem. Ha ezeket tapasztalva fogorvoshoz fordulunk, kezelőorvosunk panoráma röntgenfelvételt készít, melyen egyértelműen láthatóvá válik a fogakat körülvevő csont állapota, s megállapítható a fogínysorvadás mértéke. Az időben megkezdett kezeléssel megmenthető a fog.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...132133134...267