Információk, érdekességek
Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után
2017. március 30.
Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.
Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.
Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.
Ezért fájdul meg a torkunk
2017. március 25.
A torokfájás viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. Vírus és baktérium egyaránt okozhatja a kellemetlen tüneteket – mondja Dr. Kerekes Judit.
Az orr-garat gyulladás a közönséges nátha különféle vírus okozta fertőzés eredménye, mely többnyire láztalanul zajló, néhány napos betegség. Tünetileg a hátsó garatfal légzésre, orrfújásra és nyelésre erős fájdalmat jelez. Sajnos gyakran felülfertőződik, láz és gennyes orrváladék jelenik meg, ami az orrmandulák és az arcüreg érintettségét jelzi.
| Egyszerű megfázásnak tűnő torokfájással kezdődik sok vírus okozta fertőző betegség (kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő, mumpsz). |
Számos baktérium okozhat torokfájással járó légúti megbetegedést
Leggyakrabban a streptococcus (15-30%) okozta mandulagyulladással találkozunk, mely torok- és fejfájással, lázzal, nyelési nehézséggel, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókkal, gennyes pöttyökkel (tüszőkkel) tűzdelt, duzzadt mandulákkal (esetleg kiütéssel – ez a skarlát) és általános rossz közérzettel jár.
A mandulák a légzőrendszerbe bejutott idegen anyagokat, vírusokat, baktériumokat blokkolják, a szervezet védekezősejtjeit mozgósítják. Ha a gyulladás gyakran ismétlődik, a mandulák tartósan megduzzadnak, szivacsos állományuk gennygóccá válik, a garat beszűkül, a beteg nehezen nyel, hangosan lélegzik, horkolva alszik.
Ezért fájdul meg a torkunk
2017. március 21.
A torokfájás viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. Vírus és baktérium egyaránt okozhatja a kellemetlen tüneteket – mondja Dr. Kerekes Judit.
Az orr-garat gyulladás a közönséges nátha különféle vírus okozta fertőzés eredménye, mely többnyire láztalanul zajló, néhány napos betegség. Tünetileg a hátsó garatfal légzésre, orrfújásra és nyelésre erős fájdalmat jelez. Sajnos gyakran felülfertőződik, láz és gennyes orrváladék jelenik meg, ami az orrmandulák és az arcüreg érintettségét jelzi.
| Egyszerű megfázásnak tűnő torokfájással kezdődik sok vírus okozta fertőző betegség (kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő, mumpsz). |
Számos baktérium okozhat torokfájással járó légúti megbetegedést
Leggyakrabban a streptococcus (15-30%) okozta mandulagyulladással találkozunk, mely torok- és fejfájással, lázzal, nyelési nehézséggel, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókkal, gennyes pöttyökkel (tüszőkkel) tűzdelt, duzzadt mandulákkal (esetleg kiütéssel – ez a skarlát) és általános rossz közérzettel jár.
A mandulák a légzőrendszerbe bejutott idegen anyagokat, vírusokat, baktériumokat blokkolják, a szervezet védekezősejtjeit mozgósítják. Ha a gyulladás gyakran ismétlődik, a mandulák tartósan megduzzadnak, szivacsos állományuk gennygóccá válik, a garat beszűkül, a beteg nehezen nyel, hangosan lélegzik, horkolva alszik.
Szorító mellkasi fájdalom – szívinfarktus vagy pánikbetegség?
2017. március 19.
Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.
Nagyon hasonlóak a tünetek
A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.
Mi történik szívinfarktus alkalmával?
Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.
A rák nem az idősek betegsége többé
2017. március 12.
A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.
A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.
„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...131132133...267