Információk, érdekességek

A mesterséges intelligencia jobban felismeri a mellrákot

2020. január 24.

Fotó: 123rf.com

Pontosabb a mesterséges intelligencia (AI) az orvosoknál a mellrák mammográfiai diagnosztizálásában a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Egy amerikai-brit kutatócsoport, köztük a londoni Imperial College és a Google Health szakemberei hozták létre azt az algoritmust, amely mintegy 29 ezer nő röntgenfelvételei alapján “tanulta meg” a diagnosztizálást. Az algoritmus a mammográfiai felvételek olvasásában hat orvost múlt felül – olvasható a BBC hírportálján.

A tanulmány szerint a mesterséges intelligencia annyira jó, mint két orvos együttvéve. Ráadásul fáradhatatlan, és a szakemberek szerint pontossága tovább javítható.

Számos ország egészségügyi protokollja szerint két radiológusnak kell elemeznie a nők röntgenfelvételeit. Amennyiben nem esik egybe véleményük, egy harmadik orvost is bevonnak a feladatba.

A tanulmányban a kutatók anonim felvételeket tápláltak be a számítógépbe. A orvosokkal ellentétben a mesterséges intelligencia csak a mammográfiai felvételeket látta, nem ismerte a páciens állapotának történetét.

Eredményeik szerint az AI pontosabb volt a diagnosztizálásban annál, mint amikor azt egyetlen orvos végezte, és ugyan olyan jó volt, mint amikor két orvos együtt elemezte a felvételeket.

Előző esetben 1,2 százalékkal csökkent a hamis pozitív és 2,7 százalékkal a hamis eredmények aránya.


Vaszkuláris demencia – miért fontos a vérnyomásérték?

2020. január 20.

A kezeletlen magas vérnyomás számos problémát okozhat azáltal, hogy hosszútávon szűkíti és merevebbé teszi az ereket. Dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a szív-érrendszeri okokra visszavezethető demenciára hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comHogyan függ össze a vérnyomás a demenciával?

A kezeletlen magas vérnyomás következtében idővel lerakódások, plakkok jelenhetnek meg az erek falán, amelyek nyilvánvalóan rontják a vérellátást. Így pedig a magas vérnyomás lassan, évek, évtizedek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség, a vakság és a demencia kockázata is.

Ez utóbbira az adhat okot, hogy a vérellátás zavara miatt kevesebb oxigén és tápanyag jut az agyba, így az agysejtek károsodhatnak, akár el is halhatnak. Ez a rombolás pedig megmutatkozhat az adott személy memóriájában, gondolkodásában, koordinációjában, megértési és beszéd-képességeiben. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

A demencia – amelyet elbutulásnak is neveznek – általában egy progresszív folyamat, ami sajnos idővel egyre súlyosabb tünetekkel jár. A demenciák okai között ez a második leggyakoribb kiindulópont, az Alzheimer-kór után, bér sok Alzheimer-kórban érintett páciensnél feltételezhetően jelen van a szív-érrendszer ok is.

A kezelésnek nem csak a gyógyszer az alapja

Önmagában a vaszkuláris demenciára sajnos nincs gyógymód, de a kezelés lassíthatja az állapotromlást. Alapvetően tehát az ereket romboló probléma kiinduló okát kell kezelni, tehát például a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet és bizonyos szívproblémákat, illetve sok esetben magát a magas vérnyomást. Ebben az esetben a megfelelő, rendszeresen kontrollált kezelés akár a stroke kialakulását is meggátolhatja – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – Azzal érdemes tisztában lenni, hogy a kezelésnek két pillérre kell támaszkodnia: az életmódra és szükség esetén az orvosi gyógymódokra, gyógyszerekre


Krónikus torokfájás? Gyomorsav gondokat is jelezhet!

2020. január 19.

Gyomorsav problémára is utalhat, ha hosszú ideje fáj a torka, éjszaka és reggel köhögési rohamok gyötrik. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy a kezeletlen reflux az asztma tüneteit is rontja.

Fotó: 123rf.comGyomorsav és légutak

A nyelőcsövön át a gyomorba kerülő táplálék útját a gyomorszáj zárja el, ez akadályozza meg a gyomortartalom visszaáramlását. Ha ez a záróizom nem jól működik, a savas hatású gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerülve az érzékeny nyálkahártyát irritálja. A betegek ezt a szegycsont mögötti területen, vagy akár a torokban jelentkező, égő fájdalomként érzékelhetik. A betegség neve is erre a folyamatra utal, a jelenséget refluxnak – visszafolyás – nevezzük. 

Szerteágazó tünetek

Van, akinél a reflux gyomorszáj-táji fájdalmat, esetleg émelygést, savas böfögést okoz – sorolja a betegségre utaló jeleket dr. Hidvégi Edit. Olykor a sav feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okozva. Sokaknál a tünetek nem egyértelműek, más betegségre emlékeztetnek. A kezeletlen reflux okozhat rekedtséget, krónikus torokfájást, éjszakai-reggeli krónikus köhögést és szorító mellkasi fájdalmat is.

Asztma és reflux

A két betegség tünetei gyakran együttesen jelentkeznek. Vizsgálatok szerint az asztmás betegek közel 60-70%-ánál megfigyelhetőek a reflux tünetei is. Az asztma és a reflux összefüggése sokrétű: a reflux a torok/garat ingerlése révén köhögést tud okozni. Ilyenkor a hasban megemelkedik a nyomás, ami fokozza a refluxot – egy rossz kört indít be. Emellett egyes asztmában használatos gyógyszerek a gyomorszáj záróizmának ellazításával elősegítik, provokálják a reflux jelentkezését.

Rekedtség, torokfájás

Az asztma mellett a reflux az alábbi betegségek kialakulásában játszhat még szerepet: krónikus bronchitisz, krónikus köhögés és orrmelléküreg-gyulladás. A torokba visszajutó gyomorsav a savas, keserű szájíz és rossz lehelet mellett rekedtséget, gégegyulladást is előidézhet.


A tyúkszem kezelése lépésről lépésre

2020. január 16.

A lábunkkal kapcsolatos problémák ugyan nem tartoznak az életveszélyes betegségek közé, de mivel testünknek ez a része viseli a teljes terhet, a legkisebb baj is komoly kellemetlenséget okoz.

 

Fotó: 123rf.comHa fájdalmaink vannak, akár egy harántboltozat, akár egy bokasüllyedés, akár egy kalapácsujj vagy egy bütyök miatt, az elrontja az egész napunkat. Nem tudunk dolgozni sem rendesen, sőt még fejfájást is okozhatnak. Lábunk a törzsfejlődés során fokozatosan vált alkalmassá a felegyenesedett járásra – csakhogy olykor a fejlődési rendellenességeket korrigálni kell, hogy a láb a feladatát kellően elláthassa. Így a láb az a testrészünk, amely a legtöbbet szenved a civilizációs ártalmaktól. Nem szereti a sima, kemény talajt, az aszfaltot. A városlakók lábának boltozatos szerkezete már a harmincas éveikben járó embereknél megbomlik. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a nők, akiknek a testsúlya a terhesség alatt jelentősen megnövekszik, illetve a szélsőséges divat sem kíméli a lábukat.

Kialakulás

A test adott területére ható tartós dörzsölés vagy nyomás kezdetben szaruréteg-megvastagodást, bőrkeményedést okoz. Ez a bőrkeményedés védő hatást fejt ki; a keményebb bőr védi a csontot az irritációtól mindaddig, amíg nem vastagszik meg túlságosan. Tyúkszemről akkor beszélünk, ha a szaruréteg egészen a csonthártyáig terjed, ekkor – tekintettel arra, hogy a csonthártya érzőidegekkel dúsan el van látva – nyomásra elviselhetetlen szúró-égető fájdalom lép fel.

Tehát a hiedelemmel ellentétben a tyúkszem nem egy vírusos vagy bakteriális fertőzés, amit el lehet kapni, hanem egy megduzzadt, piros és fájdalmas szarutömlő a csonthártya és a bőr között. Ez a bőrképződmény leggyakrabban a lábon fordul elő, de megtalálható más testfelületen is olyanoknál, akiknek a foglalkozása egy bizonyos testfelszínt érő ismételt traumával jár (pl. a hegedűs állkapocscsontján és kulcscsontján). A kézen ugyanezt okozhatják íráshoz használt eszközök és nehéz kéziszerszámok is.

Lábon a keletkezésben nemcsak a szűk cipő, hanem a lábujjak egymáshoz préselődése is szerepet játszhat. A láb anatómiai eltérése következtében fellépő rossz súlyeloszlás szintén az okok között szerepel, de jelentős a dohányzás szerepe is. Ilyenkor ugyanis a perifériás erek szűkülnek, a végtagok vérellátása jelentősen csökken.

A sejtek csökkent tápanyagellátása szaruréteg-megvastagodást, majd tyúkszem kialakulását okozhatja. Ugyanígy ez a helytelen táplálkozás (túl sok szénhidrát- és édességfogyasztás) következtében is kialakulhat. Lelki háttere lehet a túlzott kapaszkodás valamibe, amit már rég el kellene engedni. Ennek a pszichés ténynek a fizikai megnyilvánulása a lábujjak kapaszkodása, mintha a cipőben is markolnának, így kiálló részük túlzott nyomás alá kerül. Öregkorra az inak is megrövidülnek, az ujjak behúzódnak, s létrejön az ún. kalapácsujj.


A magas koleszterin örökletes betegség is lehet

2020. január 15.

Fotó: 123rf.com

A familiáris hiperkoleszterinémia (családi magas koleszterin) betegség, amely egyre több embert érint hazánkban is, egy egyszerű vérvétellel diagnosztizálható.

A népbetegségek közé sorolható a magas koleszterin, öröklötten genetikai okból minden 200-ik ember szenved tőle, 40-60 ezer ember érintett benne. Sokan talán nem is tudják, hogy sokszor örökletes betegségről beszélünk – erre szeretnék felhívni a szakemberek a lakosság figyelmét a nemzetközi familiáris hiperkoleszterinémia napjához kapcsolódva. Világméretűvé nőtte ki magát a rendezvény, melynek keretében egész héten igyekeznek ráirányítani a figyelmet a betegség okozta veszélyekre.

A családi magas koleszterin örökletes. A koleszterin esetükben fokozottan termelődik a májban, másrészt ráadásul a nagy mennyiségű, ételekkel bevitt koleszterin egy része nem használódik fel – normális esetben természetesen bekerül a májsejtekbe, és az epével együtt ürül ki a szervezetből.

A hiba azonban ott van az esetek többségében, hogy ezek a kis „kiürítő egységek” vagy kevesebb számban vannak jelen, a legsúlyosabb esetben azonban egyáltalán nincsenek, vagy épp nem működnek. Így viszont vérben marad a koleszterin, és lerakódik az érfalban, ez pedig később érbetegséget okoz, fokozza az erek nem kívánatos elváltozásait, aminél a végpontja lehet sajnos a szívizomelhalás, az agyvérzés, a stroke, és a végtagi erek elzáródása.

Mint azt Dr. Reiber István, a fehérvári Szent György Kórház lipidológusa mondja, 20-30 évesen infarktust kaphatnak ezek a betegek, de már tizenéves korban is olyan súlyos érkárosodással rendelkeznek, mint egy 60-70 éves felnőtt. Ezért kell időben felfedezni a betegséget – ehhez pedig elegendő egy vérvétel, ahol kiderül, mennyi a rossz koleszterin (LDL-koleszterin) a szervezetében. Ha valakinek 5 mmol/l feletti ez az érték és mellette a triglicerid zsírtartalma megfelelő értéket mutat, vagyis 2 mmol/l alatti, akkor már felvetődik a családi magas koleszterin gyanúja.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...172