Információk, érdekességek

Szövődményekkel járhat a krónikus arcüreggyulladás

2023. február 22.

A felső légúti gyulladásokat – nátha, garatgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás – gyakran kíséri az orrmelléküregek érintettsége is. Előfordulhat, hogy ez az állapot tartóssá válik, ami további betegségek kialakulásához vezethet.

Fotó: 123rf.comNáthától az orrmelléküreggyulladásig

Az orrmelléküregek az orrüreggel nyílások által összeköttetésben lévő, belülről nyálkahártyával borított, levegővel telt csontüregek az arckoponya csontjaiban. Az orrmelléküregekben egészséges körülmények közt termelődő nyákot a nyálkahártyán jelen lévő mikroszkópikus méretű csillók továbbítják az orrüregbe, majd innen hátra a garat felé.

Ha nátha, vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik – fejti ki részletesen a probléma okait dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A váladék ezáltal nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik, majd a feszülés miatt fájdalom mutatkozik. A gyulladás még könnyebben alakul ki, ha a szellőzést akadályozó  anatómiai eltérés van az orrban, például orrsövényferdülés.  

Jellemző tünetek

Kezdeti állapotban a melléküreg-gyulladások tünetszegények lehetnek. A náthára jellemző tünetek elhúzódnak és feszítő, a fej előrehajtásával fokozódó, esetleg lüktető, a homloktájék, a szemek felé sugárzó arcfájdalom alakul ki sárgás-zöldes, gennyes orrfolyás mellett.

Kivizsgálás és kezelés

A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett képalkotó eljárások (röntgen, CT,) is segítik a tünetek hátterében álló okok felderítését. A kezelés során a legfontosabb a melléküregek nyílásainak szabaddá tétele, az üregek szellőzésének helyreállítása, a beduzzadt orrnyálkahártya orrcseppel való lohasztása. Kiegészítésként adható fájdalomcsillapító, lázcsillapító, nyákoldó, szükség estén antibiotikum. Fontos a rendszeres sóoldatos orröblítés. 


5 dolog, amit sokan nem tudnak a pikkelysömörről

2023. február 19.

A pikkelysömör gyulladásos bőrbetegség, száz emberből körülbelül kettőt érint hazánkban. Első tünetei bármikor kialakulhatnak, leggyakrabban fiatal felnőttkorban vagy a menopauza környékén jelennek meg. A pikkelysömörrel kapcsolatos további fontos tudnivalókat dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica főorvosának segítségével foglaljuk össze.

Fotó: 123rf.comNem csak a bőrön okoz tüneteket

Pikkelyesen hámló, száraz, vörös foltok a bőrön bárhol megjelenhetnek, helyenként viszketést is okoznak. A legjellemzőbb a hajas fejbőrön, a térd és a könyök területén megjelenő bőrtünetek. A pikkelysömör nemcsak bőr, hanem  köröm elváltozásokat is okozhat. 

„Általában minden harmadik betegnél látható elváltozásokat okoz a körmökön a pikkelysömör: apró bemélyedések,  olajfolthoz hasonló elszíneződés, sárgás, felmorzsolódott köröm, pikkelyképződés a köröm alatt és a körömágy gyulladása is jelentkezhet. Ezek a tünetek esztétikai panasz mellett, fájdalmasak, akadályozhatja a betegek  mindennapi tevékenységét.”

Más betegségekkel is járhat

  • A pikkelysömör ízületi elváltozásokat is okozhat, ez a psoriasisos arthritis. 

Körömtünetek észlelésekor mindig felmerül az ízületi érintettség lehetősége is.

  • A betegség viselése nagy lelki terhet jelenthet az érintetteknek, a pikkelysömör mellett gyakran jelentkezik szorongás és depresszió is
  • A pikkelysömörös betegeknél fokozott a szív- és érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség és az elhízás kockázata is. A kezelés során ilyen irányú szűrő, megelőző vizsgálatokra, életmódtanácsokra is érdemes kitérni.

Fertőző betegség?

A pikkelysömör pontos kiváltó okai nem ismertek, genetikai hajlam, környezeti és életmódbeli hatások is befolyásolják megjelenését. Családi halmozódás megfigyelhető, de klasszikus öröklésmenet nem állapítható meg.

 A tünetek megjelenésének oka, hogy a bőr hámsejtjeinek megújulása nem a szokásos 3-4 hét, hanem 3-4 nap alatt megy végbe. A bőr azonban ilyen gyorsan nem képes megszabadulni az elhalt hámsejtektől, így az újonnan képződött hámsejtek egymásra rakódnak, ez okozza a jellegzetes pikkelyes foltok megjelenését. A bőrtünetek megjelenését  gyulladásos folyamatok indítják el illetve kísérik. 

 A pikkelysömör tehát nem fertőz, érintkezés útján nem lehet továbbadni.


Szorító mellkasi fájdalom – szívinfarktus vagy pánikbetegség?

2023. február 15.

Fotó: 123rf.comHeves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.

Nagyon hasonlóak a tünetek

A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.

Mi történik szívinfarktus alkalmával?

Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.

Az alapos kardiológiai kivizsgálás mindkét esetben fontos

A pánikbetegség gyógyszeresen, illetve pszichoterápiával kezelhető, de feltétlenül szükséges a pánikbeteg kardiológiai kivizsgálása annak érdekében, hogy a szívproblémákat kizárják. Különösen akkor lényeges ez, ha az illető valamilyen rizikófaktorral rendelkezik, tehát magas a vérnyomása, 40 év feletti, túlsúlyos, magas a koleszterinszintje, vagy ha a családjában már előfordult szív-érrendszeri megbetegedés. „Tehát, ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenféleképpen forduljon kardiológushoz. Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve EKG-t követően az orvos meg tudja állapítani, hogy van-e szív eredetű oka a panaszoknak” – tanácsolja dr. Vaskó Péter, kardiológus.


Túl sokat ülünk, így az aranyér népbetegséggé vált

2023. február 12.

Becslések szerint minden második embert érinti az aranyér, ami főként a mai modern életmód következménye. Vérzés esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni, mert az nem csak aranyeret, de rosszindulatú daganatokat is jelezhet.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mivel foglalkozik a proktológia?
A proktológia a sebészet azon ága, amely a végbélnyílás és környéke, illetve a végbél betegségeivel foglalkozik. Bár a legtöbben a proktológiáról azonnal az aranyérre asszociálnak, ezen kívül számos más elváltozás és probléma érintheti ezt a területet. Ezzel kapcsolatban dr. Ferreira Gábor, az Affidea Magyarország proktológiával foglalkozó sebészorvosa elmondta: „Valóban az aranyér, a végbélnyílás-repedés és a végbélnyílás sipoly vagy tályog a leggyakoribb probléma a proktológiai szakrendeléseken. Ezeket a betegségeket a tünetek hasonlósága miatt a páciensek, olykor pedig a kollégák is összekeverik. Aranyeresség helyett idült vagy néhány esetben akut sebet, máskor egy rendellenes járatot vagy bőr alatti fertőzött üreget találunk a végbélnyílás területén. A diagnózis késlekedése jelentős fájdalommal és sok szenvedéssel járhat. Jóval ritkábban, de kialakulhatnak különböző daganatok is ezen a területen, amelyek lehetnek jó és rosszindulatúak egyaránt. Ezen kívül érdemes megemlíteni a különböző bőrbetegségeket is, amelyek kínzó viszketéssel, égő érzéssel, akár fájdalommal járhatnak.”

Mi történik a proktológiai vizsgálaton?
Először alapos anamnézist vesz fel az orvos, vagyis pontosan tisztázza a tüneteket és azok hátterét. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, ami általában az érintett terület megtekintéséből, megtapintásából, valamint a végbélnyílás csatorna és a végbél elérhető szakaszának ujjal való vizsgálatából áll. A végbél részletesebb, belső vizsgálatához többféle eszköz is használható. A végbélnyílás tükrözés (anoszkópia) során az orvos egy speciális egyenes, csőszerű eszközzel tekinti át a végbélnyílás csatornát, illetve a végbél legalsó szakaszát. Emellett rectoscopia is alkalmazható, ilyenkor egy hosszabb műanyag csővel vizsgálják át a végbél nyálkahártyáját. Dr. Ferreira Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vizsgálatok az esetek túlnyomó részében nem fájdalmasak, és nem igényelnek különösebb előkészületet. Amennyiben a páciens úgy érzi, hogy a reggeli székelés elmaradt, akkor egy végbélkúppal segíthető elő a végbél kiürülése.


Nem találják az erős fájdalmai okát?

2023. február 07.

Elkeserítő azzal szembenézni, ha orvostól orvosig járkálunk a fájdalommal, és sem pontos diagnózis nem születik, sem hatékony kezelés nem történik.  Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint valóban nem könnyű beazonosítani a rejtélyes, erős fájdalom okát, de ha sikerül, komplex kezeléssel jelentős javulás érhető el.

Fotó: 123rf.comSérülés és pszichés trauma is okozhat erős fájdalmat

Míg néhány évtizede sokan még az orvosok közül is „hisztiként” kezelték a nyilvánvaló ok nélküli, súlyos, tartós fájdalmat, ma már önálló kórképként létezik a krónikus fájdalom szindróma (KFSZ). A szemléletváltás egyik oka, hogy mára már képalkotó diagnosztikával is láthatóvá vált, hogy a krónikus fájdalom strukturális változásokat hoz létre az agyban, ami szorongást, kognitív romlást is eredményez. Vagyis minél tovább fáj, annál inkább szorongunk, amitől nem tudunk a megszokott színvonalon teljesíteni, ami következményesen fokozza a szorongást, ami pedig felerősíti a fájdalmat. Ördögi kör.

Az esetek többségében a KFSZ forrása egy sérülés vagy betegség. Ritkábban, de az is előfordul, hogy egy pszichés trauma vagy a negatív élmények összessége „feléleszt” egy régi fájdalom-emléket, ami idővel állandósul. Ilyenkor alakulnak ki azok a fej-, váll-, nyak-, hátfájdalmak, vagy akár a több mozgásszervben jelentkező fájdalmak, izom- és idegi fájdalmak, amelyeket nagyon nehéz elviselni és diagnosztizálni is.  

A diagnosztizálás is lehet csapatmunka

Tisztán kell látni, hogy a KFSZ páciens nem túloz, hanem valóban szenved, aminek okát azonban nem feltétlenül lehet kimutatni laborvizsgálatokkal, képalkotó módszerekkel. Emiatt nem ritka, hogy a KFSZ páciensek egyik szakorvostól a másikig keverednek, diagnózis és valódi segítség nélkül.

Éppen ezért fontos a rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis, amely szinte fél gyógyulás – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A feladat összetettsége miatt gyakran nem is egyetlen orvos mondja ki, hogy krónikus fájdalom szindróma okozza a tüneteket, hanem egy team, amelynek a fájdalomspecialistán kívül tagja lehet többek közt az ortopédus, a reumatológus, a neurológus és akár a mentálhigiénés szakember is. 

Saját praxisomban, sok komplexen kivizsgált betegem esetében a kullancs terjesztette Lyme borelliosis is több esetben okozott KFSZ-re jellemző tüneteket, mint a vándorló fajdalom, az ízületi fájdalmak, a zsibbadó – szurkáló érzések a végtagokban, a depresszív hangulat, az alvászavar, a teljesítménycsökkenés, a szorongás, az általános rossz közérzet.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...217