Információk, érdekességek

A légcső és a hörgők hurutja

2018. október 31.

A nátha és a köhögés a kisgyermekeket nevelő családok mindennapos gondjai közé tartozik. A gyakran ismétlődő orrfolyás és a szűnni nem akaró köhögés hátterében nemcsak a hörgők hurutja áll, hanem az alattomos gócként viselkedő arcüreggyulladás. Az elhúzódó náthához kapcsolódva, láz és fájdalom nélkül, tünetszegényen alakul ki.

A hörghurut más okból is kialakulhat, például allergiás alapon is, de a gyermekgyógyászati, fül-orr-gégészeti és gyermek-tüdőgyógyászati rendelőben nátha és köhögés panaszokkal jelentkező kis pácienseknek gyakran az arcüreghurut és a hörghurut együttesen képezi az elhúzódó tünetek magyarázatát. Szaknyelven úgy is hívjuk, hogy a “szinobronhitis”.

Hogy alakul ki?

A kialakulásához kedvező feltételeket teremt az arcüreg anatómiája. Valószínűleg sokan tudják, hogy az arcüregek élettani nyílása a törzsfejlődés kapcsán – a felegyenesedés miatt – az alsó részéhez képest magasan van. A náthás gyermek orrüregében elszaporodott kórokozók az arcüreg és az orrüreg között lévő piciny nyíláson bejutnak a melléküregbe és ott a sötét, meleg nedves közegben szaporodni kezdenek. Csak akkor jut vissza az orrba, ha színültig van váladékkal az arcüreg, vagy éjszaka, amikor a vízszintes testhelyzet miatt a fertőzött váladék visszacsorog az orrüregbe. Innen pedig kezdetben hátrafelé halad az orrmandula irányába, előfordul, hogy a fülkürtön át bejut a középfülbe, de a leggyakoribb az, hogy a kórokozókkal telített váladék apró mikroszkopikus cseppek formájában minden egyes légvétellel “beporlasztódik” a gégén keresztül a légcsőbe.

Jellegzetes tünet: az éjszakai heves köhögés

Sok szülő töltött már emiatt álmatlanul éjszakákat a gyermeke miatt, ugyanis a száraz, izgatott éjszakai köhögés okozója a legtöbb esetben az arcüregek közvetítésével, a légcsövön át a hörgők felé haladó hurutos állapot. A régi francia mondás – miszerint “a nátha az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be” – nagyon is jól illusztrálja a betegség kialakulását, lefolyását.

Gyermeken a hangszalagok alatti néhány centiméteres légcsőszakasz nagyon hevesen reagál a bejutó idegen anyagokra. Minden előzmény nélkül, a hajnali órákban jelentkező izgatott köhögés gyors lefolyású vírusbetegség miatt is kialakulhat. A hirtelen kialakuló nehézlégzést okozó légcsőgyulladást kruppnak nevezzük. A légcsőhurutnak ezt a formáját nem előzi meg tartós orrfolyás és köhögés.

Gondolatban tovább követjük az orrmelléküregek felől a tüdőbe jutó váladékcseppek útját. A légcső első osztódása a tüdő felé haladó két főhörgő. A jobb- és baloldali ága tovább ágazik apró hörgőkre. Ezek gyulladása a hörghurut, ami szinte soha nem önálló betegség, hanem egy komplex betegség része: az orr, a melléküregek, a garat, az orrgarat, a légcső gyulladásához társul.
A köhögés állandó kísérő tünete a hörghurutnak, de nem minden köhögés vezethető vissza kizárólag a hörgők betegségére. Az apró légutakat bélelő hámréteg is duzzadásra hajlamos. Kiválthatják allergének vagy vírusok és baktériumok, esetleg mindezek együtt is. Hajlamosít rá a légszennyezettség, a dohányfüst, a száraz levegő és leginkább a meggyengült immunállapot.


A székrekedés női betegség

2018. október 27.

Többnyire a nők érintettek, mivel a fogyókúrázás inkább náluk elterjedtebb. Van, aki túlzásba viszi a hashajtást, és több doboz hashajtót bevesz, felborítva ezzel bélműködését. Vajon elég-e, ha csupán rostdúsan táplálkozunk?  

A székrekedés gyakori probléma, főleg a nők körében. Rontja az életminőséget, kihat a munkaképességre és a magánéletre. Ennek ellenére a problémával küzdőknek csak fele keres tünetei megszüntetésére hatékony megoldást, főleg azért, mert a székrekedéssel kapcsolatban számos megfigyelésen alapuló hiedelem és tévhit él a köztudatban. Egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány  bebizonyítja, hogy ezeknek a hiedelmeknek jelentős része, beleértve a hashajtók használatára vonatkozó elképzeléseket is, hamis.

"Már a székrekedés meghatározása is problémás: a betegek nagy része ugyanis már magát az erőlködést is székrekedésnek tekinti" - kezdte előadását Dr. Király Ágnes gasztroenterológus, egyetemi docens. 

Ugyanakkor orvosi értelemben a legfőbb kritérium, hogy a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesüljön (az úgynevezett római kritériumok szerint):

  • heti három alkalomnál kevesebbszer van spontán székletürítés,
  • székletürítés több mint egynegyedében erőlködni kell a kiürítéshez,
  • a székletürítés több mint egynegyedében kemény székletet ürít a beteg,
  • a székletürítések több mint egynegyedében elégtelen kiürítés érzete marad fenn,
  • a székletürítések egynegyedében a széklet elakadását érzi a páciens a végbél valamely szakaszán,
  • ujjal vagy kézzel kell segíteni a széklet távozását a székletürítések több, mint egynegyedében,
  • hashajtó nélkül nincs laza széklet.

Náthás időszak

2018. október 26.

Itt az ősz, hűl az idő, kezdődik a megfázás és a nátha szezonja. Sokszor hallunk aggódó anyukákat, amint figyelmeztetik gyerekeiket „öltözz melegen, mert különben megfázol”, de igazuk van-e?

Okok

Mai tudásunk szerint a megfázás és nátha oka nem a hideg levegő, hanem éppen ellenkezőleg, az, hogy kevesebbet vagyunk a szabadban, és így a kórokozók a zárt környezetben könnyen terjednek emberről emberre. A lehűlés, allergia, fáradság, stressz viszont könnyebbé teszi, hogy a vírusok támadásba lendüljenek, könnyebben megbetegszünk. Segíti a vírusok terjedését a száraz levegő is, amely miatt a nyálkahártyák is kiszáradnak, amely a kórokozók megtelepedését segíti. Bár a nátha, a megfázás enyhe lefolyású betegség, de az iskolai, óvodai és munkahelyi hiányzások legjelentősebb oka mert meglehetősen ragályos. Sokan nem tudják, hogy nem annyira köhögés, tüsszögés, hanem sokkal inkább a kézre tapadt vírusok révén kaphatjuk el. A vírusok a kilincsen, járművek fogódzóin, használati tárgyakon találhatók, ezeket megfogva majd orrunkat, szánkat érintve kerül szervezetünkbe a kórokozó.

A betegség tüneteiért több száz különféle vírus lehet felelős, ezért nem szerezhetünk a nátha ellen védettséget. A nátha leggyakoribb kórokozója valamelyik rhinovírus, ez a vírus felel a megbetegedések mintegy feléért, de számos egyéb vírus, pl. a parainfluenza, adenovirus, respiratory syncytial virus (RSV) is kiválthatja a jellegzetes tüneteket. A vírus megtelepszik az orr vagy torok nyálkahártyáján, és ha szervezetünk még nem találkozott ugyanezzel a vírussal, nem rendelkezik immunitással ellene, akkor fellép a gyulladás és az ennek megfelelő tünetek.

A náthát évente többször is (a kisgyerekek akár évente tízszer is) megkaphatjuk. A kisgyerekek gyakori megfázásának oka, hogy immunrendszerük még nem teljes erővel működik, hogy a bölcsődében, óvodában zárt környezetben könnyebben megfertőződnek beteg társaiktól, és persze a terjedéshez szükséges körülmények (kézmosás!) is ideálisak. A fiatal felnőttek (szülők) is gyakrabban betegszenek meg, hiszen gyerekeik hazahozzák a fertőzést. Nátha miatt általában nem szükséges orvoshoz fordulni, csak nagyon fiatal kisbabák megbetegedése vagy szövődmények fellépése esetén.

Tünetek

Már néhány nappal a valódi tünetek megjelenése előtt fáradság, tüsszögés, a torokban, orrban égő érzés jelentkezhet, majd fellép a torokfájás, amely 1-2 napig tart. Ez után, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, majd száraz, ugató köhögés, amely rendszerint a negyedik ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél 2-3 hétig is eltarthat. Magas lázzal nem jár, de hőemelkedés előfordulhat. Jellemző, hogy az orrváladék világos, folyékony, amely később tapadósabbá válhat. Ha sárgás, gennyes jellegű, az bakteriális felülfertőzésre utalhat, amely sajnos könnyen előfordulhat, mert a vírusinfekció érzékenyebbé teheti a szervezetet más fertőzések megjelenésére is.


Megfázás, torokgyulladás, influenza?

2018. október 25.

A nagy hideg ugyan nem kedvez a járványok terjedésének, viszont a szervezet lehűlése elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását szervezetünkbe.

A hideg szempontjából különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az idősek mellett a csecsemők és a kisgyermekek.

Az őszi és téli évszakok egyik állandó és rendkívül kellemetlen vendége a megfázás, amelynek zavaró tüneteit, a torokfájást, az orrfolyást és a köhögést mindenki megtapasztalta már.

Elkerülni a megfázást – ez a legfontosabb!

A megfázás a világ talán leggyakoribb és legrégebbi betegsége, amit egy gyors lefolyású vírusfertőzés okoz. Sokszor hallottuk már, hogy vigyázzunk a hidegben, azonban a náthát nem a hűvös időjárás idézi elő. Az ősz beköszöntével sokkal többet tartózkodunk zárt helyeken, ahol, ha köhögünk vagy tüsszentünk, több tízezer vírust hordozó kis cseppecskét juttatunk a levegőbe ezzel megfertőzve másokat is. A megelőzés érdekében a leghatásosabb amit tehetünk, hogy napi minimum 8 órát alszunk, rendszeresen mozgunk, odafigyelünk az egészséges táplálkozásra és sűrűn mosunk kezet.


Kialvatlan, enervált? A reflux is okozhatja!

2018. október 10.

A gyomorégésen kívül horkolást, sőt akár pánikkal járó éjszakai légzési nehézséget is okozhat a reflux, ám csak kevesen vannak tisztában a két jelenség közötti összefüggéssel. A kivizsgálás és a megoldás lehetőségeiről dr. Vida Zsuzsanna neurológus , a JóAlvás Központ szomnológus főorvosa tájékoztatja olvasóinkat.

Miért baj, ha sok a mikroébredés?

Az alvás összetett folyamat, amely során az ébrenléti állapottól eltérő agyi tevékenység zajlik. Az alvás megfelelő időtartama, felépítettsége nappali teljesítményünk, koncentrációképességünk és kiegyensúlyozott érzelmi életünk záloga.

Alvásunk mélysége az éjszaka folyamán változik,  a különböző alvásstádiumok  – mélyülő, majd ismét felületesebbé váló periódusok, illetve az ún. REM-fázis (gyors szemmozgásokkal jellemzett alvásszakasz) - meghatározott sorrendben követik egymást. Az alvásstádiumok elrendeződése, megfelelő időtartama és aránya nemcsak memóriánk, hanem mindennapi hangulatunk, jó közérzetünk és intellektuális működésünk meghatározója is.

Az alvás alatt természetesen eltérő módon reagálunk a külső vagy belső, azaz a szervezetünkből  érkező ingerekre is. Igaz ez az alvás alatti légzésre is, mely összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll. Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban képes reagálnia a változásokra, nem utolsó sorban arra a légutakat érintő irritációra is, amit a savas gyomortartalom regurgitációja okozhat, és amely problémát köznapi szóhasználttal a „sok a savam”, „feljön a savam” kifejezésekkel fogalmazzák meg a betegek.

Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések, rövid ideig tartó, csak az agyi elektromos tevékenység vizsgálata során regisztrálható ébredések előzik meg. Az ismétlődő savas regurgitáció és köhögés gyakori mikroébredésekhez vezet, nem alakul ki megfelelő mennyiségű mélyalvás, ami napközbeni fáradtsághoz, álmossághoz vezet.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...156