Információk, érdekességek

Nyári fejfájás? De mitől? – 1.rész

2017. augusztus 13.

Az étkezés miatt ne fájjon a feje!

Egy-egy feszült, kimerítő munkanap során az arra hajlamosoknál gyakran alakul ki fejfájás. Vannak azonban, akiknél e gyötrő állapot rendszerint épp lazításkor jelentkezik, és a hétvége, vagy a nyári szabadság idejét nehezíti meg. A fejfájás a leggyakoribb panaszok egyike, mellyel az emberek orvoshoz fordulnak, a hazai népesség nagy részét érinti, mivel egy év alatt a lakosság kb. 80 %-a szenved el valamilyen fejfájást. A különböző fejfájások kialakulásának hátterében többféle ok állhat, ezek lehetnek örökletes, hormonális, és egyéb hatások is, mint amilyen a stressz, a szem megerőltetése, az alvási szokások megváltozása, az étkezések kihagyása, vagy a folyadékhiány. Mindemellett feltételezhetően vannak olyan élelmiszerkomponensek is, amelyek az emberek egy részénél előidézhetnek fejfájást. Hírlevelünkben sorra vesszük, hogy táplálkozásunknál mire érdemes figyelmet fordítani ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a fejfájások kialakulásának esélyét.

A misztikumtól a gyógyítás felé

A fejfájás nem kizárólag a modern idők betegsége, hiszen már évezredekkel ezelőtt is ismerték. Egyes ókori leletek tanúsága szerint a fejfájás okát a fejbe zárt gonosz szellemek hatásának tulajdonították, és – hogy a démonoktól megszabadítsák – koponyalékeléssel igyekeztek segíteni a szenvedőn. Egyiptomban a beteg fejére helyezett, agyagból készült krokodillal próbálták orvosolni a betegséget. A krokodil szájába füveket tettek, és szorosan a szenvedő fejére rögzítették egy vászoncsíkkal, melyre az istenek nevét írták. A középkori Itáliában a kínzó fejfájások népszerű gyógymódjaként ópiumból és ecetből készült oldattal kenték be a beteg fejét. Hazánkban a XVII. század végén Pápai Páriz Ferenc külön fejezetet szentel könyvében a fejfájásnak a „Főnek nyavalyáiról” címmel.

Ősi tibeti gyógymód: A pránanadi

2017. augusztus 01.

A pránanadi egy ősi tibeti gyógymód. A mindent átható prána, azaz életenergia folytonos, állandó, meg nem szűnő mozgásban, rezgésben, áramlásban van. Örvénylő mozgásuk következtében kapcsolódnak egymáshoz és energiaközpontokat hoznak létre az egész univerzumban, naprendszerekben, és mindenhol megtalálhatók.  

A nadik a csakrák és a szervezet számára életenergiát vesznek fel az ember környezetéből, a kozmoszból, azután rezgésekké alakítják át, ami a fizikai és az energiatestek működéséhez, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. Fennmaradt tibeti szövegekben 350 000 nadiról tesznek említést. 

A hangolási, avatási szertartások után már egy finomabb energiarendszeren keresztül képes az ember kapcsolatba lépni azokkal az erőkkel, amelyek a környezetében, a világegyetemben, mindenféle életsíkon hatnak. A testbe bevitt prána, azaz kozmikus energia, életerő a nadikon (vezetékeken) halad keresztül, vagy pedig azokban kering (bennük folyik). Ezek a vezetékek olyan finomak, hogy szabad szemmel nem is láthatók. Nem párosíthatók pl. idegekhez, erekhez, annál finomabban hálózzák be a test minden pontját. 

5 ok, amiért harmóniát teremt a tánc

2017. július 22.

Táncolni jó, de hogy miért érezzük így, azt nem nagyon fogalmazzuk meg magunknak. Pedig a táncnak számtalan olyan hatása van, amiért hálás lesz a szervezetünk. Még nem késő keresni valami jó alkalmat a táncolásra hétvégén.  

A tánc 5 pozitív élettani hatása, ami harmóniát teremt:

1. Boldogság hormont termel
Nem véletlenül érezzük magunkat jól táncolás közben és után, hiszen szervezetünk a mozgás következtében boldogsághormont fog termelni, még akkor is, ha reggel egyedül táncolunk a rádióban hallható zenére.

2. Lélekben is ellazít
A zene és a mozgás harmóniája a lélekre is jó hatással van, a napi problémák, gondok könnyen a távolba tűnhetnek és lélekben is kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válhatunk.

3. Javítja a mozgást
Minél többet táncol valaki, annál kecsesebbé, kidolgozottabbá válik a mozgása. Némi gyakorlás után, különösen tükör előtt a járásunk, a mozdulataink is kellemesebb összhatást válthatnak ki.

4. Javítja az állóképességet
Nem véletlenül érzünk izomlázat egy áttáncolt éjszaka után. Egy táncos este felér egy kardiózással, hiszen megemeli a pulzusunkat és ezáltal a szervezetünk zsírt fog égetni. 

5. Nyújtásnak is jó
A tánc különböző mozdulatai bővelkednek nyújtásokban, hajlításokban, ami az izmoknak is kellemes lehet.

Lassíts le, hogy tovább élj!

2017. július 19.

Csak a menedzserek baja?

Sajnos nem csak őket érinti, de elsőként a vezető pozícióban lévőknél azonosították a tünetegyüttest, így a név adott volt. A betegség azonban bárkinél jelentkezhet, aki hosszú ideje fokozottan stresszes életet él. Van néhány jellemző tünet, amelyek egyaránt jelezhetik a menedzserbetegséget és a kiadós alvással orvosolható általános kimerültséget is, viszont mielőbb forduljunk orvoshoz, ha a fáradékonyságon, hangulatváltozásokon és alvászavaron túl a következő jeleket is észleljük magunkon:

• koncentrációs nehézségek, alvászavar
• ingerültség, feszültség
• szorongás, pánikérzés
• gyomor- és emésztési panaszok
• magasabb vérnyomásértékek
• fej- és hátfájás, izomfájdalmak
• szédülés
• fokozott izzadás, esetleg hajhullás

„A menedzserbetegség tünetei hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak, és nemegyszer csak akkor keresi fel a beteg az orvost, amikor már nagyobb a baj. Ha a tünetek tartós fennállását követően nem fordulunk szakemberhez, és nem szüntetjük meg a kiváltó okokat, akkor ezek előbb-utóbb szervi megbetegedésekhez vezethetnek. Leggyakrabban magas vérnyomás, gyomorfekély, súlyosabb esetekben akár szívinfarktus alakulhat ki. Ha azonban rendszeresen részt veszünk szűrővizsgálatokon, nemcsak a kialakuló betegségekre derülhet fény, hasznos tanácsokat is kapunk a megelőzéshez, valamint segítséget kérhetünk az életmódváltáshoz is” – mondta dr. Nagy-László Nóra, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont munkatársa.

A folyadék is befolyásolja a teljesítményt!

2017. július 13.

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy inni csak akkor kell, mikor az ember megszomjazik. A szomjúságérzet meglehetősen késői jele a reális folyadék szükségletnek. Kiterjedt vizsgálatok igazolták, hogy a naponta szükséges folyadékmennyiség az ember számára minimum 2 - de a fizikai aktivitástól és egyéb külső körülményektől függően akár 3-4 liter - is lehet. 
Ez a probléma a sportolók teljesítményét is alapvetően befolyásolhatja. Az athéni forróságra, valamint az olimpikonjaink komoly fizikai igénybevételére, s az ezekhez szorosan kapcsolódó folyamatos folyadékpótlásra mind a versenyzőinknek, mind pedig az orvosi stábnak fel kell készülnie. Sportolóink vízvesztése elsősorban a kalória-ráfordítástól - ami a játékos testsúlyával és a mozgása intenzitásával van összefüggésben - és a környezeti viszonyoktól (hőmérséklettől) függ. Akut kiszáradás nemcsak az intenzív mozgás és a magas környezeti hőmérséklet miatt léphet fel, hanem akkor is, amikor a sportoló napi vízbevitele alacsony a vízvesztéshez képest; s ez krónikus kiszáradáshoz vezet. A folyadék hiánya következtében csökken az izmok terhelhetősége, s ez az állapot olyan veszélyes hatásokkal járhat, mint a fejfájás, kéz-, és lábremegés, zsibbadás, vagy az ájulás kockázata.
A víz fogyasztása tehát lényeges a testgyakorlások közben és után, a kiszáradás teljesítményre és egészségre gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölése miatt.
Nem mindegy azonban, hogy a sportolóink milyen folyadékot fogyasztanak. Az igazán optimális folyadékszükségletet az ásványvizek biztosítják, ugyanis ezek ásványianyag-tartalma a benne levő sók aránya a világ legtökéletesebb vegyésze - a természet - által lett kifejlesztve.