Információk, érdekességek

A grönlandiak egészségének titka

2020. február 04.

A világviszonylatban legtöbb ómega-3-zsírsavat fogyasztó grönlandiak körében nem ismertek a krónikus szív-ér rendszeri betegségek. Ez nem a véletlen műve.

Az ómega-3-zsírsavak speciális többszörösen telítetlen zsírsavak. Az ómega-3-zsírsavakat a szervezet – a vitaminokhoz hasonlóan – nem képes szintetizálni.

Fotó: 123rf.comFontosságáról már nyolcvan éve tudunk, azonban a kutatások még mindig nem zárultak le, folyamatosan jelennek meg tanulmányok a jótékony biológiai hatásukkal kapcsolatban. Leglényegesebb ma ismert tulajdonságuknak tekinthető a szív-ér rendszerre gyakorolt hatás. A megfelelő ómega-3-zsírsav-ellátottság csökkenti a triglicerid- és az LDL-koleszterin-szintet, a pulzusszámot, a vérnyomást és az érelmeszesedés kialakulását. Ezek mellett bizonyítottan csökkenti egyes daganatok előfordulását, javítja az immunrendszer működését és az agyi funkciókat, valamint gyulladáscsökkentő hatása is ismert.

A természetben tíz típusa ismert az ómega-3-zsírsavaknak, azonban a táplálkozásban kiemelten három típust kell megemlítenünk. Az első nagyobb mennyiségben megtalálható a növényi olajokban (repce-, dió-, szója-, lenmagolaj), míg a második, harmadik típusnak a legjobb forrásai a hidegvízi halak. A kardiovaszkuláris prevenció szempontjából utóbbi két típus fontos. A legjobb állati ómega-3-zsírsav-források a lazac, a makréla, a hering és a szardínia, édesvízi halak közül a busa.

A napi szükséglet

A többszörösen telítetlen zsírsavak az összes energiafelvétel legfeljebb 10%-át képezhetik az étrendben. Az ómega-3-zsírsavak bevitelére jelenleg nincs meghatározott ajánlás, ám azt korábban bizonyították, hogy heti két-három adag ómega-3-zsírsavakban gazdag hal elfogyasztása rizikócsökkentő hatású. Más források férfiaknak naponta 1,6 g, nőknek 1,1 g mennyiséget javasolnak.


Természetes tisztaság

2020. február 01.

A tisztaság fél egészség, tartja a közmondás, és valóban egészségünket szolgálja az, ha tisztán tartjuk magunkat, lakásunkat és környezetünket. A tisztaságra nevelés gyermekkorban kezdődik, és példamutatással történik. Mert a gyerekek játszva, cselekvés közben, a szülők és a környezet mintája alapján tanulnak. Hogy a minta példaértékű legyen, tudni kell azt, hogy a természetes tisztaság nem jelent sterilitást.

Fotó: 123rf.comTudjuk, hogy a jó baktériumok mindenütt jelen vannak, hogy ezek túlsúlya kordában tartja a rosszak elszaporodását, és segítik a szervezet védőenzimeinek termelését.

Az edzett immunrendszerért

Kis mennyiségben a rossz baktériumokra, a „piszokra” is szükség van ahhoz, hogy az immunrendszer dolgozzon, edződjön, mindig kész állapotban legyen.

A szervezet védekezőrendszere a testidegen anyagokat felismerve, azok ellen védőanyagot termel. Ha a gyerek idejekorán, azaz még kisgyerek korában találkozik a különböző testidegen anyagokkal (pl. állatok szőrével, poratkával, gabonafélék fehérjéivel, virágporokkal), akkor a megfelelően edzett, toleránssá vált immunrendszere felismeri az illető anyagot és újabb találkozáskor nem reagálja túl, súlyos betegséget vagy allergiás tüneteket produkálva.

Helytelen tehát környezetünk teljes csíramentesítése. Kivételt képeznek a műtők, a fertőző gócok és általában az egészségügyi intézmények területei.

A legfertőzöttebb területek

Fertőző gócnak számít a fertőző beteg, a környezete és használati tárgyai, a nyilvános WC-k, a pénz és a járművek kapaszkodói. A fertőtlenítőszerek használatának tulajdonképpen csak itt van jogosultsága. Ezért lehetőleg otthon végezzük ürítési dolgainkat és ne táplálkozzunk utazás közben vagy az orvosi váróban. Szükség esetére – különösen, ha kisgyerekkel utazunk, bevásárolni vagy szórakozóhelyre megyünk – legyen nálunk kézfertőtlenítő zselé és WC-ülőkére helyezhető egyszer használatos papírkendő vagy fertőtlenítő spray.


Az „átmosás” enyhítheti a felfázásos panaszokat

2020. január 31.

Fotó: 123rf.com

A tél idén hol enyhe, hol hűvösebb, és ez a hőmérséklet-ingadozás, a nem megfelelő öltözék, fiatal lányoknál  a miniszoknya, a vesét egyáltalán nem takaró felsőruházat felfázáshoz, s az arra érzékenyeknél vesekőképződéshez vezethet.

A húgyúti fertőzés az esetek döntő részében olyan baktériumok okozzák, amelyek az illető szervezetében, bélcsatornájában élnek, és a helytelen higiéniai technikák (pl. a székletürítést követő nem megfelelő irányba törlés, tisztálkodószerek túlzott használata) vagy szexuális aktus révén átjutnak a húgyutakba. A húgyutakban az esetleges anatómiai rendellenességeken túl a hideg – nemhiába felfázás a hólyaghurut szinonim neve – is elősegítheti azt, hogy a kórokozó baktériumok a húgyúti nyálkahártyán megtelepedjenek, és gyulladásos folyamatot indítsanak el.

Mivel a probléma forrását a húgyhólyag falát bélelő nyálkahártyán megtapadt kórokozók jelentik, a terápiás megoldások a baktériumok onnan történő eltávolítására irányulnak. Ebből a célból szóba jönnek a vizeletet savanyító, ilyen módon enyhe baktériumellenes hatással rendelkező, illetve az átmosásos elven működő, a kórokozókat a folyadékáram révén eltávolító patikaszerek

A vesekő tüneteinek kezelésére fájdalomcsillapító, görcsoldó, izomlazító hatóanyagok alkalmasak, természetesen a megfelelő folyadékmennyiség elfogyasztása mellett.

Több, növényi eredetű összetevőket tartalmazó készítmény is rendelkezik vizeletelválasztást elősegítő hatással. Ismerve azt, hogy a fertőzés mielőbbi megszüntetése érdekében a kórokozókat el kell távolítani a húgyutakból, helytelen az a módszer, ha valaki minimalizálja a folyadékbevitelét, csak azért, mert el szeretné kerülni azt, hogy túl gyakran kelljen a mellékhelyiséget felkeresnie. Azon túlmenően, hogy a kevés folyadékbevitel nem segíti elő a kórokozók ürülését, a felfázással együtt járó tipikus panaszok nem enyhülnek attól, ha – hibásan gondolkodva – túl kevés folyadékot vesz magához a beteg! Betegségtől függetlenül a napi 1,5 liternyi folyadékbevitelt ajánlott szem előtt tartani.


Mitől ugrálhat a pulzusunk?

2020. január 28.

A pulzusunk hirtelen kiugrásának és fokozatos, hosszú távú emelkedésének is megvannak az okai. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni. 

Fotó: 123rf.comA hirtelen kiugrások természetes okai

Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára „ösztönözze” a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.

Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például az alábbiak:    

  • Érzelmi stresszhelyzet – egy rossz hír, egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus.
  • Fizikai aktivitás – ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. 
  • Időjárás – a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
  • Hirtelen testhelyzetváltozás – egy gyors felállás is megemelheti a pulzust.
  • Gyógyszerek és drogok – bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust. 
  • Hormonális változások – a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket. 

A hosszú távon tapasztalható emelkedés eredői

Van néhány olyan életmódhoz köthető állapot, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:

  • mozgásszegénység, ülő életmód,
  • nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
  • dohányzás,
  • rendszeres alkoholfogyasztás,
  • vérnyomás problémák,
  • hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése. 

5 melegítő tipp hideg napokra

2020. január 07.

A hideg időjárás, a télen jellemzőbb vitaminhiányos táplálkozás, a kevesebb fény és a csökkent fizikai aktivitás kedvez a megfázásnak és a téli betegségeknek. 5 módszer, amivel megelőzhetjük a komolyabb bajokat.  

A hideg időjárás kedvez a megfázásnak és a téli betegségeknek, mivel csökkenti a vér és vele együtt a csi, a finomenergia megfelelő áramlását a testünkben. A szervezet így kiszolgáltatottabbá válik a külső hidegnek, és könnyebben enged a vírusok, baktériumok támadásának. A télen jellemzőbb vitaminhiányos táplálkozás, a kevesebb fény és a csökkent fizikai aktivitás következtében pedig az immunrendszerünk is eleve gyengébb. Így célszerű ilyenkor mindent megtennünk a test melegen tartása és az immunrendszer védelme érdekében.

1. Melegítő táplálkozás kínai módra

A hagyományos kínai orvoslás nagy hangsúlyt helyez a táplálkozásra is, mivel úgy vélik, a szervezet energiaáramlását, a jin-jang és az öt elem szerinti egyensúlyt befolyásolni tudjuk a megfelelő ételek fogyasztásával is. Megkülönböztetnek forró, meleg, hideg és hűvös típusú ételeket - ez nem az étel hőmérsékletére, hanem az adott ételfajta minőségére utal. Télvíz idején természetesen a forró és meleg ételeknek kell túlsúlyba kerülniük az étrendünkben. Egyáltalán nem véletlen, hogy ilyenkor kevésbé kívánjuk a friss gyümölcsöket, a joghurttal készült ételeket vagy a friss salátákat.

Ezek ugyanis jellegüknél fogva hűtő hatást gyakorolnak a szervezetre. Mivel a vitaminpótlás is kiemelten fontos, ezért persze nem árt friss gyümölcsöket és nyers zöldségeket is enni, de szükséges, hogy a melegítő hatású gabona- és zöldségfélék tegyék ki az étrendünk nagy részét. Gyakran kerülhet az asztalra forró leves is és bátran használjuk a meleg vagy forró hatású fűszereket, valamint a hagymaféléket nagy mennyiségben. A kínai hagyomány szerint a tél a legalkalmasabb az évszakok közül a húsfogyasztásra is, így inkább a húst részesítsük előnyben, mint a hűtő hatású tejtermékeket, vegetáriánusok pedig a magas fehérjetartalmú hüvelyeseket.

Melegítő hatású ételek és italok: hagymafélék, gyökérzöldségek, úgy mint répa, krumpli, cékla, fekete retek, csicsóka, halak és húsok, kávé, tea, alkoholok, valamint számos fűszer: gyömbér, kardamom, fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, mustár, chili, curry, fokhagyma, paprika, torma, oregano, kakukkfű, bazsalikom, kömény.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...110