Információk, érdekességek

5 + 1 jel, amely arra utal, hogy nem csak a kora miatt fájnak az ízületei

2017. október 29.

Az osteoarthrosis (ízületi kopás, OA) és a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis, RA) tünetei nagyon hasonlók, ám fontos a két betegség elkülönítése. A pontos diagnózis azért lényeges, mert mindkét betegség esetén korai felismeréssel lehet megelőzni az állapotromlást, ám a két kórkép eltérő terápiát igényel.

A porcok kopása a korral jár

Az életünk során a csontok végeit védő porcok megkopnak, majd idővel méretük oly mértékben lecsökken, hogy a mozgások alatt már semmi nem védi a csontokat, azok közvetlenül egymással érintkeznek. Ezt a folyamatot jelzi, ha a térdeink fájnak lépcsőzésnél. A porcok lebomlása az idő előrehaladtával természetes folyamatnak is tekinthető, de genetikai tényezők mellett ízületi sérülés, túlsúly és a mozgásszegény életmód is szerepet játszik abban, hogy kinél mikor és milyen mértékben zajlik le ez a folyamat.

Autoimmun betegség

A reumás ízületi gyulladás egy autoimmun kórkép, melynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegben így idővel megjelennek az idősebb korban gyakori kopásos eredetűhöz hasonló panaszok: az ízületek fájdalma, majd bekövetkezik azok deformitása is – vázolja a betegség jellegzetes tüneteit dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. RA esetén ez azonban már fiatalabb korban is kialakulhat, általában 30–50 év között jelenik meg, nőknél gyakrabban.


Miért nem tudok lefogyni ?

2017. október 27.

Szinte minden nő ismeri a helyzetet: gondolatként megfogalmazódik bennünk, bizony itt volna az ideje annak, hogy megszabaduljunk néhány plusz kilótól. A gondolat hatására aztán teszünk bizonyos lépéseket, a várt fogyás azonban mégsem következik be. A megélt kudarc, vagy a kudarctól való félelem később észrevétlenül fordítja át a változás iránti vágyunkat a csendes belenyugvás állapotába, így mire észbe kapunk, gyakorlatilag már fel is adtuk a folyamatot. Mindez persze elkerülhető volna. Ahhoz azonban, hogy megtaláljuk a megoldást, először meg kell értenünk a probléma természetét.  

 

1. A fogyás önmagában nem lehet cél!

A fogyás szándéka mögött általában megbújik egy mélyebb ok. Valójában ez ösztönöz bennünket arra, hogy leadjuk azokat a bizonyos kilókat aktuális testsúlyunkból, nem magának a fogyásnak a vágya. 
Ilyen ok lehet az önbecsülésünk, a női önértékelésünk, vagy az egészségi állapotunk szintjén való javítás szándéka. Ok lehet továbbá az én-ideál hajszolása, a megfelelési vagy bizonyítási vágy megélése. A fogyás okai között akár az önmegvalósítás iránti szükséglet is meghúzódhat. Mindez egyénileg változó. 
Mielőtt tehát fogyókúrába kezdünk, meg kell értenünk, tulajdonképpen miért fontos ez számunkra. Mit szeretnénk elérni általa? Mit adna nekünk a vágyott testsúly elérése?
Csak a pontos ok/okok ismeretében érdemes nekivágni a változás folyamatának.


Őszi fáradtság vagy hormonzavar? Derítse ki!

2017. október 14.

Az őszi hónapok beköszöntével sokan tartós fáradtságtól, depressziós hangulattól és fokozott álmosságtól szenvednek, melyet általában a fényhiány, a nyaralás után a munkába való visszaállás és a nappalok rövidülése okoz. Azonban a tünetek akár hormonzavarra is utalhatnak, főleg akkor, ha hosszú időn át fennállnak. Hogy milyen endokrin problmákat jelezhet a túlzott fáradtság, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa és inzulinrezisztencia specialistája beszélt.

Inzulinrezisztencia

A cukorbetegség előszobájaként ismert állapot sajnos egyre több nőt – és férfit- érint manapság. Ekkor a sejtek rezisztenssé válnak az inzulinnal szemben, mely a vércukorszint normalizálásáért felelős. Inzulinrezisztencia esetén azonban kompenzálásként egyre több inzulin termelődik, hogy kordában tudja tartani a glükóz mennyiségét. Ennek viszont nagy veszélye, hogy a hasnyálmirigy (ami az inzulint termeli) kifárad, majd kialakul a 2-es típusú diabetes. Sajnos az IR gyakran lappangva, tünetmentesen alakul ki, ám ha mégis jelentkeznek panaszok, akkor menstruációs zavarok, meddőség, fokozott szőrösödés, hajhullás, fáradékonyság, álmosság, zsíros, pattanásos bőr, valamint túlsúly keseríti meg a beteg mindennapjait. Az állapot életmódváltással, személyre szabott diétával, rendszeres testmozgással és szükség esetén gyógyszeres terápiával sikeresen kezelhető.


Iskolás mosolyok - A fogváltás gondjai

2017. október 11.

A fogváltás minden gyermeknél más-más ütemben zajlik. Általánosságban elmondható, hogy hat éves kor körül kezdődik. Ekkor kb. 20 tejfoggal rendelkezik a gyermek. A fogváltás 13 éves korig lezajlik, 28 maradandó fog kialakulásával. A bölcsesség fogak csak később, fiatal felnőttkorban bújnak ki. A fogváltás van, akinél korábban, van akinél később indul meg, és van, akinél 1-2 év alatt lezajlik, mások elhúzódó évekig cserélik le tejfogaikat.  

 

Az első tejfog elvesztése és az új fog kitörése után célszerű fogorvoshoz vinni gyermekünket, aki figyelemmel kíséri a fogváltás folyamatát. Jó, ha a szülő tisztában van a fogváltás menetrendjével is, hogy maga is nyugodtabban tudja koordinálni gyermeke maradandó fogsorának kialakulását. Az első tejfogaink a két alsó és két felső metszőfog, ennek megfelelően fogváltáskor elsőként a két alsó metszőfogát veszti el a gyermek, majd a felső fogsor metszőfogai következnek. Ez a folyamat 6-7 éves életkorban szokott bekövetkezni. 8-9. életév környékén az oldalsó metszőfogak helyett nő ki a maradandó fog, majd 9-10 évesen a tejőrlők helyébe lépnek az első kis őrlőfogak, majd 1-2 éven belül a második kisőrlők. 10-11 éves korban a szemfogak váltása zajlik le. A tejfogsor leváltása után a meglévők mögé még kibújik két nagy őrlőfog. 

Ahogyan a tejfogak megjelenési sorrendje is gyermekenként eltérő lehet, a fogváltás sem mindenkinél ebben a sorrendben zajlik le. A fent vázolt fogváltási menetrend az általános fogváltási tapasztalatok alapján alakult ki.

Szelén – A 200 éves immunerősítő

2017. szeptember 27.

A mai élettempó, életvitel stresszhez, fáradtsághoz, immunrendszeri deficithez, majd ebből eredő betegségekhez, sőt, a nemi vágy és teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet. A 200 éve felfedezett szelénről egyre több klinikai vizsgálat igazolja pozitív élettani hatását.

Szelénforrásaink: Sovány hús, hal, rákfélék, teljes kiőrlésű gabona, avokádó, paradió, paradicsom, brokkoli.

A szelén az immunrendszer egyik fő támogatója

A szelén felfedezése Berzelius svéd vegyész nevéhez fűződik. Azóta a gumi-, az üveg- és a festékipar egyik lényeges nyersanyaga, de biológiai hasznosulása révén mint nyomelem rendkívül fontos az emberi és más élő szervezetek számára is.

A talajban, a felszíni vizekben és a levegőben is megtalálható változó mennyiségben.

Zöldségekben, gyümölcsökben kevesebb, húsokban, halakban, kagylókban több, a belsőségek közül a vesékben, a májban van a legtöbb.
A szelénben gazdag talajon termesztett növények szelénkoncentrációja is nagyobb, s ez fordítva is igaz.

Az emberi szervezet gyomor-bél rendszerében a vékonybélből könnyen felszívódik, ennek mértéke és hasznosulása kortól, egészségi állapottól, a szelén szerves vagy szervetlen vegyületétől függően eltérő lehet.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...93