Információk, érdekességek

Pajzsmirigybetegen, milyen várandós vitamint szedhetek?

2021. augusztus 23.

Sokan már a teherbe esés előtt el kezdenek várandós vitamint szedni, hogy a lehető legjobban feltöltsék a vitamin és ásványi anyag raktáraikat, és ezáltal optimális feltételeket teremtsenek a magzatnak. A piacon megannyi ilyen készítményt találni, így a választás meglehetősen nehéz- pláne, ha az illető pajzsmirigyzavarral küzd. Dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát megkérdeztük arról, vajon mire érdemes nekik figyelni, ha terhesvitamint szeretnének venni.

A kulcskérdés: legyen benne jód vagy sem?

A várandós vitaminoknak több fajtájuk is van, ám lényeges szempont a választásnál a pajzsmirigybetegeknek, hogy tartalmaz-e jódot az adott készítmény, vagy sem. Ugyanis a jód igen fontos szerepet tölt be a pajzsmirigy hormonok előállításában, mivel azok lényeges alkotórésze. Hiány esetén nem képződik elegendő mennyiségű hormon, így pajzsmirigy alulműködés alakul ki (mivel hazánk jódhiányos területnek számít, ezért ez igen gyakori). Ennek tudatában, sok pajzsmirigy alulműködésben szenvedő beteg egyből a magas jódtartalmú vitaminhoz nyúl, pedig meglehet, ezzel többet árt, mint használ!

Mikor válasszon jód nélküli készítményt?

Pajzsmirigy túlműködés esetén egyértelmű, hogy kerülni kell a fokozott jódbevitelt, így ekkor mindenképp jódnélküli változatot válasszon! Viszont, hogy pajzsmirigy gyulladás, illetve pajzsmirigy alulműködés fennállásakor milyet célszerű venni, az már bonyolultabb kérdés.

Pajzsmirigy alulműködés esetén sokan úgy gondolják, jót tesznek az állapotuknak, ha fokozzák a jódbevitelt. Pedig ha autoimmun eredetű a zavar (Hashimoto) és nem jódhiány okozza, akkor a plusz jód fogyasztása csak ronthat értékeken! Ugyanez a helyzet az autoimmun pajzsmirigy gyulladással is, a jód csak fokozza a gyulladást, és ez súlyosbíthatja a kóros autoimmun folyamatokat- figyelmeztet dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Kérje ki kezelőorvosa véleményét!

Látható tehát, hogy nem mindegy, milyen vitamint is választ, ezért még a vásárlás előtt kérje ki kezelőorvosa véleményét, milyen készítményt javasol! Ehhez részletes laborvizsgálatra van szükség, hogy kiderüljön, mi is áll a pajzsmirigyzavar hátterében: ehhez a TSH, T4 és a T3 értékein kívül ATPO szintjének ellenőrzése is indokolt.

---

Nagyobb a szókincse a mesét hallgató gyerekeknek

2021. augusztus 21.

Ez a több mint “egymilliós szószakadék” kulcsfontosságú a gyerekek szókincsének és olvasási készségének fejlődése szempontjából.

Azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik – derült ki a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című folyóirat online kiadásában közzétett tanulmányból. “A szókincsből több szóval megismerkedő gyerekek jobban fel lesznek készülve arra, hogy ezeket a szavakat nyomtatásban lássák, amikor iskolába kerülnek. Ezeknek a gyereknek az olvasási készsége gyorsabban és könnyebben fejlődik” – magyarázta Jessica Logan adjunktus, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatás gondolata abból a korábbi tanulmányból fakadt, amely kimutatta hogy az amerikai gyerekek egynegyedének soha nem olvastak mesét, másik egynegyedüknek nagyon ritkán, hetente egyszer, kétszer.

A kutatók együttműködtek a columbusi városi könyvtárral, amelynek munkatársai azonosították a 100 legkedveltebb gyermekkönyvet kicsinyek és iskolás kor előttiek körében. A kutatók a két korcsoportból kiválasztottak 30-30 könyvet és egyszerűen megszámolták, hány szó van bennük. A leporellók átlagosan 140 szót tartalmaztak, a gyerek képeskönyvek 228-at. 

Ebből számolták ki, hogy mekkora szókinccsel ismerkedhetnek meg a gyerekek születésüktől ötéves korukig feltételezve, hogy hároméves korig leporellókat olvasnak nekik, utána képeskönyveket, és minden meséléskor egy könyvet olvasnak el nekik szüleik. 

Számításaik szerint azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak szüleik, 4662 szót ismernek meg, a heti egy-két alkalommal mesét hallgatók 63 570-et, a heti 3-5 alkalommal mesét hallgatók 169 520, a naponta olvasásban részesülők 296 660-at és 1 483 300 szót azok, akiknek naponta ötször olvasnak.

---

Lázcsillapítás gyerekeknek

2021. augusztus 16.

Kell-e egyáltalán a lázat csillapítani? Ez mostanában olyan kérdéssé vált, amelyet sokan vitatnak az orvosok közül is…A lázcsillapítást ellenzők azzal érvelnek, hogy a láz nem betegség, hanem a szervezet reakciója a betegség legyőzése érdekében, ezért ezt nem kéne mesterségesen megakadályozni.

A szakemberek többsége ennél árnyaltabban látja a kérdést. Elismerik, hogy a lázas állapot felfokozott alapanyagcseréje bizonyos fokig valóban serkenti a védekezőképességet a vírusok és baktériumok ellen, ám ennek komoly ára van. A lázzal együtt járó erőteljesebb, gyorsabb szívmunka ugyanis megtereli a vérkeringést, ami — különösen idősek, bizonyos krónikus alapbetegségben szenvedők esetében — veszélyes lehet.

Mi akkor a teendő, ha megjelent a láz?

• A magas, 39 C feletti lázat csillapítani kell

Abban mindenki egyetért, hogy a magas, 39 C fok feletti lázat mindenképp csillapítani kell, még az egyébként egészséges embereknél is. A magas láz elesettséggel, gyengeséggel, fejfájással jár, a már említett keringésre gyakorolt káros hatásáról nem is beszélve. Ám arra nem kell törekedni, hogy a normális szintig teljesen levigyük a hőmérsékletet. Elég, ha 38- 38,8 körüli szinten tartjuk.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a hőemelkedést, vagyis a 37-38 C fok közötti hőt nem kell csillapítani, kivéve, ha rossz közérzettel, fejfájással jár együtt.
A 38 és 39 fok közötti alacsony-közepes láz csillapítása meggondolás kérdése. Ha emellett a gyerek (vagy felnőtt) nem érzi nagyon rosszul magát, nincs valamilyen krónikus betegsége, nem hajlamos lázgörcsre, nem kell feltétlenül, mondhatni „rutinszerűen” csillapítani. Persze, gyakran meg kell újra mérni, nem megy-e feljebb.

• Fontos a folyadékpótlás és a szellőző, pamut öltözet

Fontos tudnivaló, hogy a lázas betegeknek sok (langyos) folyadékot kell innia. Betakarni nem szabad, mert hő pangás léphet fel, ami fokozza a lázat.

• Lázat kétféle módon lehet csillapítani: fizikálisan, és gyógyszeresen

1. A fizikális lázcsillapítás alatt a test lehűtését értjük. Két módon tehetjük: hűtőfürdővel, és prizniccel, azaz állott vizes törzsborogatással. 39 C fokos láz felett mindkét módon, azaz fizikálisan és gyógyszeresen is csökkenteni kell a lázat.

Hűtőfürdő

Engedjünk a fürdőkádba kifejezetten meleg, kb. 37 °C hőmérsékletű vizet. Ültessük bele a gyereket, illetve, ha még ülni nem tudó csecsemőről van szó, alkarunkkal támasszuk a testét alá. A lábánál eresszünk be a hideg vizet, állandó kevergetés mellett. Legyünk kíméletesek: ne hűtsük le túl gyorsan a kádvizet, és ne legyen nagyon hideg, 22 °C alá semmiképp se menjünk. A hűtőfürdő kb. öt percig tartson, és ha kell ismételjük meg többször is.

Gyengédebb lelkű szülők megtehetik, hogy csak langyosra, 25-26 fokra hűtik le a vizet, viszont hosszabban hagyják bent a kicsit. (Esetleg maguk is beülnek a kádba, és eljátszanak a csemetével.) Egy biztos: magára hagyni egy pillanatra sem szabad, még a nagyobbacska gyereket sem.

Mikor a beteg gyerek lázát csillapítjuk, sose törekedjünk arra, hogy az teljesen lemenjen, hiszen a nagy hőmérséklet ugrás is megviseli a szervezetet. Emlékezzünk rá: egy kis láz amúgy is segít a gyógyulásban. Ha például a 39,5 C fokos láz lemegy 38,5 C fokra, elégedettek lehetünk. (És kivehetjük végre szegény gyereket a kádból.).

Priznic  – állott vizes borogatás

Ezt a lázcsillapítási formát feltalálójáról, egy 18. századi német természet-tudósról nevezték el. A következőképen kell elvégezni: egy lavórba engedjünk langyos vizet, tegyünk bele egy törölközőt, jól nedvesítsük át, csavarjuk ki, majd a gyermek törzsét hónaljtól combközépig tekerjük be vele. Erre egy vékony száraz ruhát tegyünk. Ha a nedves törölköző átvette a test hőmérsékletét (kb. 10 perc múlva), cseréljük ki egy másik langyos vízbe mártott törölközővel. Ezt mindaddig folytassuk, míg a gyermek láza le nem megy.

A borogatással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre száll egy tévhit: nevezetesen, hogy azzal is le tudjuk vinni a gyerek lázát, hogy ha csak a csuklóra, és bokára teszünk vizes ruhát. Bár nagyon csinosak a kicsik a színes masnikkal a kezükön-lábukon, sajnos ez a módszer nem használ: a csukló, és a boka felszíne ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy hűtés hatásos legyen. Bármilyen kegyetlennek tűnik is: a gyermek egész törzsét be kell ahhoz tekerni, hogy a láza lemenjen.

---

Védje meg kisbabáját a pelenkakiütéstől!

2021. augusztus 15.

A kicsik bőre különösen érzékeny az irritáló anyagokra, így a pelenkakiütés hamar megkeserítheti a csecsemők napjait. Mindez azonban gondos ápolással megelőzhető. Íme néhány gyakorlati tanács.

• A vizeletet vagy székletet tartalmazó pelenkát cserélje le, amint lehet!
• Mossa meg a baba bőrét.
• Rendszeresen kenje alkalmas védőkrémmel.Fürdés után is mindig kenje be a baba fenekét popsikrémmel. Ezáltal csökkenti a fertőzés kialakulásának veszélyét és segíti a pelenkakiütés megelőzését. Fokozottan figyeljen azon esetekben, amikor nincs lehetőség gyakori pelenkacserére. Így például éjszaka, amikor sokáig van a baba ugyanabban a pelenkában. Ilyenkor feltétlenül alkalmazzon védőkrémet, hogy elkerülje a pelenkakiütés kialakulását.
• Amikor lehetséges, hagyja kicsit szellőzni a baba fenekét (ne hagyja emiatt kihűlni).
• Gondoljon arra, hogy az eldobható pelenka nem biztosítja a pelenkakiütés elkerülését. A bőr tisztán tartása és a megfelelő védőkrém használata alapvetően fontos.
• Ha újrafelhasználható pelenkát használ, mosás előtt ajánlott sterilizálni, s kerülje a biológiailag detergens mosószer alkalmazását vagy illatosított öblítő használatát, mert ezek mind irritálhatják a baba bőrét.
• Ha a pelenkakiütés nem javul vagy rosszabbra fordul, keresse föl kezelőorvosát, orvosi terápia szükséges a kezelésre.

A pelenkakiütés felismerése

Ha a gyermek sír és nyugtalan, ennek oka gyakran a pelenkakiütés.

A pelenkakiütés kialakulásakor a baba bőre a comb és a fenék környékén kipirosodik, nedvessé válik. Amikor a baba bőre száraz, a gyulladt területek kipirosodnak. Ha a pelenkakiütés súlyosabbá válik, akkor hólyagok, duzzadt foltok jelenhetnek meg.

Mi okozza a pelenkakiütést?

1. Meleg, nedves környezet a pelenka alatt

• A baba finom bőre ilyenkor érzékeny, könnyen hámsérülést szenvedhet.
• A hámsérülés nagyon hamar kialakul kimelegedés vagy hőemelkedés esetén.

Gondoljon a pelenkakiütés kialakulására, ha…

• A baba megfázott vagy valamilyen fertőzése van.
• A védőoltás utáni napokban.
• Fogzáskor.

2. A baba finom bőrével érintkező irritáló anyagok

A pelenkával fedett bőr nagyon érzékeny az irritáló anyagokra, mint például a széklet vagy a vizelet. A bélmozgások által felszabaduló organizmusok a vizelettel érintkezésbe lépve ammóniát szabadítanak fel, amely megtámadja a baba bőrét.

• A tej vagy a szilárd táplálék összetételének megváltozásakor vagy egyéb gyomorbántalmak esetén a vizelet és a széklet összetétele megváltozhat, amely sokkal irritálóbb a baba bőrére.
• Hasmenés esetén a felszabaduló gázokban levő anyagok újabb irritáló tényezők lehetnek.

Akkor is gondolni kell a pelenkakiütés kialakulására, ha…

• Az anyatejes táplálás megszűnik.
• A tápszer összetétele változik.
• A gyermek elkezd tehéntejet inni.
• Új étel kerül az étrendbe.

A fertőzést okozó baktériumok és gombák

Ha a baba bőrének természetes védőrétege sérül, akkor a mikroorganizmusok megfertőzhetik a bőrt a pelenka alatt.

---

Kincs, ami legtöbbször orvosi hulladékként végzi

2021. augusztus 14.

Ennek okait vizsgálta kutatásában három egészségügyi szakember szombathelyi és budapesti kismamák körében, és arra a következtetésre jutottak, hogy „bár az őssejtek levételének számos előnye van, a megkérdezett kismamák ismeretszintje hiányos, többségében nem hiteles forrásból szerzik az információkat és a tájékoztatásuk nem kielégítő.

Az őssejtek képesek szervezetünk bármilyen sejttípusává alakulni, éppen ezért használhatóak sérült sejtek pótlására, helyettesítésére. Az őssejttranszplantáció több mint 80 féle betegség gyógyításánál része az alkalmazott orvosi eljárásoknak, és napjainkig a világon közel másfél millió őssejtbeültetést végeztek. Magyarországon évente körülbelül 250 kezelés történik őssejt-transzplantációval, ezek egynegyedét gyermekeken végzik.

Köldökzsinórvér eredetű őssejteket először 1988-ban használtak transzplantációra Franciaországban, azóta több mint 40 000 köldökzsinórvér eredetű őssejtbeültetés történt világszerte. Az őssejttranszplantációk egyharmadát napjainkban már köldökzsinór eredetű őssejtekkel végzik. 

Az őssejtkezeléseket alkalmazó regeneratív medicina világszerte a figyelem középpontjába került, jelenleg is több ezer klinikai vizsgálat zajlik új, őssejt-alapú kezelések kifejlesztése érdekében. A kutatók szerint az őssejtterápia jelentheti az egyik hatékony gyógymódot a diabétesz, a szívinfarktus, a születéskori oxigénhiányos állapot, időskori degeneratív betegségek, több autoimmun betegség, trauma okozta idegrendszeri sérülések és egyéb súlyos kórképek esetén a jövőben.

Ennek ellenére csak a magyar családok töredéke gondoskodik a köldökzsinórvérből és a köldökzsinór-szövetből származó őssejtek megőrzéséről, így a köldökzsinór orvosi-biológiai hulladékként szemétbe kerül, ezáltal a gyerekek és családtagjaik elesnek a regeneratív medicina nyújtotta hosszútávú lehetőségektől.

A Védőnő című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban Dr. Karácsony Ilona Hajnalka adjunktus, Kőhegyi Rebeka szülésznő és Máthé-Póhr Kitti erre az ellentmondásra kereste a választ, a szerzők azt vizsgálták, milyen okok miatt nem választják a kismamák a köldökzsinór eredetű őssejtek levételét és megőrzését, annak ellenére, hogy az őssejtek „ígéretes gyógyászati lehetőséget jelenthetnek a jövőre nézve, segítségükkel megváltozhat a gyógyításról alkotott képünk, illetve lehetőség nyílik az életfontosságú szövetek és szervek megújítására.”*

Az általuk megkérdezett 200 várandós 94,5%-a hallott már a köldökzsinór őssejtlevételről, 16,5%-uk pedig élt a lehetőséggel és levetette az őssejtet. Azt is vizsgálták a szakemberek, kitől kaptak felvilágosítást a kismamák az őssejtek tárolásának lehetőségeiről: 47,5% a médián keresztül, 7,5% rokontól vagy ismerőstől, 7,0% szülész-nőgyógyásztól, 6,0% szülésznőtől, 5,5% védőnőtől szerzett információt, míg 16,0%-uk egyáltalán nem kapott tájékoztatást ezzel kapcsolatban. A válaszadók véleménye szerint a birtokukba került információk nem elégségesek ahhoz, hogy a levétel kérdésében döntést hozzanak, és a megfelelő ismeretek hiánya miatt nehezebben mérik fel az előnyöket, felhasználási lehetőségeket.

Az információhiány mellett a másik tényező, ami miatt kevesen döntenek az őssejtlevétel mellett, az az ár. A megkérdezett kismamák 88,5%-a drágának tartja az őssejtbankok árait, 92,0% élne a lehetőséggel, ha államilag finanszírozott lenne. Nem meglepő módon azok a kismamák, akik saját bevallásuk szerint jó vagy nagyon jó anyagi körülmények között élnek, gyakrabban döntenek úgy, hogy a szülés során levetetik a köldökzsinór eredetű őssejteket.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...616263...291