Információk, érdekességek
5 tipp az önbecsülés növeléséhez gyermekkorban
2021. szeptember 16.
Önbecsülésnek nevezzük, ahogyan magunkat látjuk, azt, ahogyan értékeljük, milyenek vagyunk. A kisgyermekben a környezet visszajelzései alapján alakul ki ez a kép, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek szerepe. Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével arról beszélgettünk, milyen jelekből vehetjük észre, ha alacsony gyermekünk önbecsülése és milyen módon növelhetjük.
Alacsony önbecsülés – milyen jelekből vehetjük észre?
Lara úgy érzi, hogy a környezete elfogadja. Ennek megfelelően a fellépése magabiztos, büszkén mutatja a rajzot, amit éppen alkotott az óvodában. Tudja, hogy ügyesen rajzol. Ha régi emlékekről beszélgetünk, Lara kellemes történeteket idéz, olyan alkalmakat, amikor szerinte valami jól vagy viccesen sikerült. Bátran jelentkezik a következő feladatra, hiszen bízik magában, tudja, hogy képes azt megoldani.
Jázmin félve mutatja elkészült rajzát, mert nem bízik magában. Aztán végül bosszúsan megmutatja, de sajnálkozik, mert a madár szárnya nem úgy sikerült, ahogyan szerette volna. Úgy érzi, soha nem fog olyan jól rajzolni, mint a többiek a csoportban. Nem is jelentkezik a következő feladatra, hogy elénekelje a dalt, ami alapján a rajza készült, fél, hogy nem sikerülne jól. Ha régi dolgokról esik szó, általában olyan történeteket mesél, amelyekben – szerinte – balul, vagy nem elég jól sültek el a dolgai.
Másként látjuk a világot
A stabil önbecsüléssel rendelkező gyerekek, mint Lara, nem félnek új dolgokat kipróbálni. Igyekeznek a legtöbbet kihozni magukból az adott helyzetben, de akkor sem csüggednek, ha nem járnak épp sikerrel. Akkor is újra próbálkoznak, ha eleinte kudarcot vallanak. Ez egy tanulási folyamat, mellyel sok tapasztalatot szereznek, ami tovább erősíti az önbecsülésüket. Ennek eredményeként pedig jobban teljesítenek az iskolában, otthon és a barátaik körében. Szemben a Jázminhoz hasonló, alacsony önértékelésű gyerekekkel, akik bizonytalanok magukban, sokszor már akkor sem csatlakoznak a többiekhez, ha valamiért úgy érzik, nem fogadják el őket. Nehezen állnak ki magukért, könnyen feladják vagy meg sem próbálják, sziklatömbként nehezedik rájuk egy-egy – mások által akár észre sem vett – hiba vagy kudarc súlya.
„Az önbecsülés a gyermeket körülvevő felnőttek visszajelzéseiből fejlődik, már egészen csecsemőkortól kezdve, amikor a kicsi pozitív figyelmet és szeretetteljes gondozást kap. Ha a gyermek biztonságban érzi magát, szeretett és elfogadott, akkor az önbecsülése az évek során tovább fejlődik. A következő mérföldkő, amikor a gyermek elkezd önállóan próbálkozni, új dolgokat tanul meg. Az önértékelése növekszik, ha a szülők odafigyelnek rá, hagyják, hogy próbálkozzon és hogy megmutassa, büszke az új képességeire. Ez a folyamat nem áll meg, az önbecsülés tovább fejlődik, ahogyan a gyermek nő. Az önbecsülése nő, ha új ismereteket szerez az iskolában, vagy a sportban, zenében, ha érzi, hogy megértik és elfogadják a családi és baráti körben.”
Mennyi folyadékot igyon egy iskolás?
2021. szeptember 15.
Legyen szó bármilyen évszakról, mindig oda kell figyelni a gyermekek folyadékbevitelére. A hidratációnak nem csak sport vagy mozgás közben, de a számítógépek előtt ülve is fontos szerepe van. Nagy-Parádi Tímeát, az Absolute Live táplálkozási szakértőjét kérdeztük.
– 6-14 éves gyerekeknek mennyi folyadékot kell fogyasztaniuk naponta?
A különböző ajánlásoknak megfelelően a 6-8 éveseknek naponta 1,2-1,6 liter, a 8-12 éveseknek 1,6-2 liter, a 12-14 éveseknek pedig 2-2,4 liter folyadékra van szükségük. Édesanyaként is tudom, hogy ezek a mennyiségek csak számok. A lényeg az, hogy gyermekeinket a rendszeres folyadékfogyasztásra ösztönözzük. Meg kell nekik tanítani, hogy amikor már a szomjúságot érzik, az már késő, olyankor már a szervezet védelmi rendszere kiált segítségért.
– Mi számít folyadéknak?
Természetesen minden, a nap folyamán elfogyasztott folyadékot figyelembe kell venni. Gyermekek esetében legjobb, ha a folyadék legalább 60%-a ivóvíz, a többi lehet kisebb mennyiségben leves, gyümölcslé, tea, vagy a sporttevékenység kiegészítéséhez jó választás az izotóniás vagy a vitaminos ital is.
– Sok gyermek ül a számítógép előtt, ők milyen rendszeresen igyanak?
A számítógép teljesen leköti a gyermekek figyelmét, ezért nagyon fontos, hogy készítsünk be nekik folyadékot. A gyerekek sokszor nem szívesen isznak vizet, ezért jó praktika például egy vitaminital, ami nem tartalmaz felesleges cukrot, esetleg gyümölcstea pici mézzel ízesítve. Lehetőség szerint próbáljuk meg őket elmozdítani a gép elől, és egészséges, rengeteg mozgással tarkított programokat szervezni.
– Hosszú távon érdemes-e vitaminitalt innia egy gyereknek?
– A vitaminok fogyasztása nagyon fontos rövid és hosszú távon is. Sajnos nagyon sok gyerek van, aki egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális mennyiségben eszik gyümölcsöt, zöldséget, így nekik még fontosabb a vitaminok pótlása. A gyerekek a tablettákat nem szívesen nyelik le, a rágótablettákat kellemetlen szagúnak titulálják. Ezért is jó választás a vitaminozott ital fogyasztása, melynek van még egy plusz hozadéka a vitaminpótlás mellett, nevezetesen ezzel tudjuk biztosítani a számukra szükséges folyadékbevitelt is, ráadásul a folyadékkal bevitt összetevők hatékonyabban tudnak felszívódni, a felesleg pedig könnyedén kiürül. Jó szívvel ajánlom a Fit Kid izotóniás italt, amely biztosítja az energiát rövid és hosszú távon, négyféle B-vitamin tartalma pedig jó hatással van a kitartásra. Napközben, amikor az iskolai feladatokat végzik a gyerekek, a multivitaminos, vagy az immunity C+D italokkal pótolhatják a szükséges folyadékot és vitaminokat.
– Ha a kisiskolás rendszeresen sportol, mire figyeljünk?
Aki sportol – akár gyerekről akár felnőttről beszélünk – annak jobban oda kell figyelnie magára. Ezt jó, ha már gyerekkorban megtanítják az embernek. Több folyadékot, vitamint, ásványi anyagot, aminosavakat, értékes kalóriát kell fogyasztani. Naponta 5-ször, 6-szor kell kiegyensúlyozottan, rostdúsan táplálkozni, oda kell figyelni a tudatos folyadékfogyasztásra, illetve pihenni kell, s testileg, lelkileg feltöltődni.
A depresszió tünetei gyermek és serdülőkorban
2021. szeptember 14.
A depresszió szó a köznyelvben sokszor az általános rosszkedv kifejezésére szolgáló hangulatfestő kifejezéssé vált, azonban fontos megkülönböztetnünk a klinikai depressziót, mely egy betegség és kezelést igényel, az általános rosszkedvtől és szomorúságtól, mely egy természetes, mindenkinél előforduló állapot.
A tüneti kép nagyon eltérő lehet egy csecsemő és egy kamasz esetében
Az alábbiakban kitérnénk arra, hogy az egyes életkorokban hogyan jelenik meg a depresszió, mi az, amit a szülő vagy a pedagógus leggyakrabban észlelhet a gyermeknél.
Depresszió tünetei különböző életkorokban
Csecsemő- és kisdedkorban:
Fontos tudni, hogy a csecsemőkori depresszió egy nagyon ritka állapot, szerető szülői közeg, anyai gondoskodás mellett normál esetben nem jön létre. Azoknál a babáknál tapasztaljuk, akiket valamilyen oknál fogva elválasztanak az édesanyjuktól, vagy attól a személytől, aki gondozza őket, pl. egy hosszabb kórházi kezelés, vagy állami gondozásba kerülés kapcsán. Jellemző tünet az apátia vagyis az érdektelenség a környezet irányába, szociális visszahúzódás, szomorú arckifejezés, testtartás megváltozása, akár a hangszín megváltozása, aktivitás csökkenése, étel elutasítása, testi fejlődés elmaradása, testsúly csökkenése vagy a gyarapodás elmaradása, alvászavar, vigasztalhatatlan sírás.
A depresszió csecsemőknél észlelt tünetei nagyon általánosak, különböző testi betegségek ehhez hasonló képet mutathatnak. Fontos, hogy észben tartsuk, hogy a rossz állapot, vagy a gyarapodás elmaradása mögött sokkal nagyobb valószínűséggel áll valamilyen testi betegség pl.: lisztérzékenység, mint depresszió. Így az első lépés a gyermekorvos felkeresése, és az esetleges testi betegségek kizárása.
Óvodáskorban:
Az ovis gyermekek tünetei sokban hasonlóak a kis csecsemők viselkedéséhez. Depresszió esetén ezek a gyerekek gyakran visszahúzódnak a társaiktól, akár szoronghatnak a közösségben, hogyha rájuk nézünk szomorúság van a tekintetükben, arcukon.
A gyerek nem mondja: szorongok, csak “fáj a hasam”
2021. szeptember 13.
A gyermekek 8-25%-a folyamatosan fennálló, visszatérő hasfájásra panaszkodik, annak ellenére, hogy annak bármilyen orvosilag meghatározható magyarázata lenne. Az ilyen eseteket funkcionális hasfájás címkével illetik. Gyakran előfordul, hogy a fájdalmon kívül semmilyen egyéb tünet nem mutatkozik.
Ha a gyermeked azt mondja, hogy fáj a hasa, de azt nem lehet semmivel magyarázni, nem jelenti azt, hogy nem valós a fájdalma, csupán azt, hogy az ok, nem a szervezet funkcióromlásában keresendő.
Tapasztaltad már azt, hogy a gyereknek az iskola első napján, egy vizsganapon vagy valamilyen megmérettetésen megfájdult a hasa? Ez igazából nagyon gyakori a kiskorúaknál. A szorongás szokott megmutatkozni ilyen formában.
A hasunkban van a “második agy”-unk
Ha közelebbről megnézzük az emésztőrendszerünket, akkor láthatjuk, hogy mikroorganizmusok ökoszisztémája található itt, amellett saját ideghálózattal, az enterális idegrendszerrel is rendelkezik.
Ezzel magyarázható a pillangó érzés a gyomorban és az izgulás miatti gyomorfájdalom, székrekedés, hasmenés vagy akár hányás is. A pszichológiai megterhelések az egész emésztőrendszerre hatással lehetnek, amely szinte azonnal reagál azokra.
Ezért egyáltalán nem kizárt, hogy ha a gyermeknek valamilyen lelki problémája adódik, arra hasi fájdalommal reagál.
A császármetszés hatással van a babára is
2021. szeptember 12.
Hazánkban még mindig nagyon sok nő választja a császármetszést, mint szülési lehetőséget. Egyrészt azt gondolják, hogy nekik kell eldönteni ezt a kérdést, másrészt úgy érzik, hogy így könnyebb. Azonban mindenképpen tisztázni kell, hogy egy nyílt nagyműtétről van szó, melynek szükségességét kizárólag a szakember döntheti el, és sajnos a beavatkozás hatással van a magzatra is!
A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.
Gond a babával?
Sajnos ma már több tanulmány is igazolta azt a tényt, hogy a császármetszéssel született babák hajlamosabbak az asztma, vagy éppen a cukorbetegség kialakulására, vagyis esetükben nagyobb arányban jelentkeznek az immunológiai eredetű betegségek. Egy svéd kutatás arra is rámutatott, hogy mi is állhat ennek hátterében.
A szülés megindulását a szervezet jelzi, amire a baba felkészült, vagyis nem éri váratlanul. A császármetszés esetében ez nem így van. A babát ilyenkor technikailag kiragadják a biztonságos közegéből, és kényszerűen meg kell szoknia mindent, ami a kinti világhoz tartozik. Ezen felül, bár ma már tisztában vagyunk a bőr – bőr kontakt jelentőségével a szülést követően, a császármetszés után a baba nem maradhat az anyával, hiszen a metszés helyét el kell látni, a műtétet be kell fejezni.
Mindezek, vagyis a stressz és valószínűleg a környezeti ártalmak hirtelen jelentkezése azt eredményezik, hogy a műtétileg világra segített babák fehérvérsejtjeinek DNS-e megváltozik, ez eredményezi fogékonyságukat a betegségekre (és most a pszichológiai oldalával nem is foglalkoztunk a császármetszés hatásainak).
Választjuk, vagy sem?
Nyilván nem jó döntés, ha mi magunk szorgalmazzuk a műtétet, ha az nem indikált, vagyis nem szükségszerű. Abban az esetben azonban, amikor nem a mi kezünkben van a döntés, a hatásokkal akkor is számolnunk kell – mondja dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak.
A szakemberek jellemzően akkor döntenek a beavatkozás mellett, ha valamilyen kórkép az anyag vagy a baba életét veszélyezteti. Ezek közt rengeteg olyan is van, melyek jó eséllyel elkerülhetőek lennének, ha a kismama odafigyelne magára. Ilyenek a terhességi magasvérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a túlságosan nagy súlytöbblet, stb.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...616263...294