Információk, érdekességek
Még mindig bepisil? Hitek és tévhitek
2022. szeptember 08.
Már 4 éves elmúlt a gyerek, 6-7 éves is lehet, vagy még idősebb, és előfordul, hogy bepisil az ágyba… Ez a gyakori probléma számos kérdést vet fel szülőknek, szakembereknek egyaránt.
A lényeg az, hogy nem szabad dramatizálni a helyzetet, de szokványosnak sem kell tekinteni anélkül, hogy különböző módokon a gyermek segítségére sietnénk. Az alábbiakban gyermek-urológusok és más specialisták tanácsai alapján igyekszünk könnyebbé tenni a probléma megoldását.
Egyes felmérések szerint öt éves korban – átlagosan – tízből két gyerek érintett az éjszakai vagy délutáni alvás alatti vizelet-folyásban. 6 évesen, vagy afölött, még mindig tízből egy… Az okozott kellemetlenség ellenére, és azt sem számítva, hogy a dolog ma már egyre kevésbé tabu-téma, különböző okokból a szülők nem szívesen beszélnek erről az orvosnak. Lehet, hogy mi, szülők részben felelősnek érezzük magunkat, mer gyakran rászóltunk emiatt a gyerekre.
Vagy azt gondoljuk, hogy nem kell nagy ügyet csinálni belőle, de úgy is vélhetjük: jobb elkerülni , hogy orvosi kezelésre kerüljön sor. Ami a gyereket illeti: ha nem is mondja ki nyíltan, ő a leggyakrabban retteg tőle, és rosszul éli meg, hogy bepisil az ágyba. Közszájon forgó és komoly orvosi vélekedések özöne közt igyekszünk megfejteni az okokat igaz-hamis mérlegeléssel, annak érdekében, hogy megértsük a probléma gyökerét, és megfelelően reagáljunk rá.
Hitek és tévhitek
- 4 éves kor körül már aggódni kell
HAMIS
Elvben a szobatisztaság 2 éves korban érhető el nappal, és inkább 3-4 éves korban „sikeres” éjjel. Mégis, a gyakorlatban az ágyba pisilés minden második gyereket érint ezen életkor körül, mert mindegyikük a maga ritmusa szerint fejlődik. Az orvosok „bevizelésről”, azaz kontrollálhatatlan éjszakai bepisilésről csak 5 éves kortól kezdve beszélnek, és kimutatták, hogy a fiúk gyakrabban néznek szembe ezzel a problémával. Ez nem azt jelenti, hogy 5 éves korban, ilyen esetben azonnal meg kell ijednie a szülőnek, és orvossal kell konzultálnia. A megfelelő pillanat akkor jöhet el, amikor a gyermek kifejezi, hogy feszélyezve érzi magát emiatt, és folytonos kellemetlenséget érez. Amikor maga szeretné, hogy problémája megszűnjön, az adja a legjobb esélyt a sikeres kezelésre. Ha a szülő mégis nagyon állhatatos, kitartóan aggódó, viszont a gyermeke nyilvánvalóan még nem áll készen a szobatisztaságra, az orvos javasolhatja a várakozást a kezeléssel, nehogy kudarc legyen a vége.
A korai bili-használat rossz következménnyel járhat
IGAZ
Amikor egy gyereket túl korán bilire ültetnek, nappal „tisztasági reflex” alakulhat ki, de az agy azt még nem fogadja be. Ez a nagyon korai rászoktatás fiziológiai szempontból nem gyorsítja meg a húgyhólyag-működés kontrolljának elsajátítását. Esetleg még zavarhatja is az „összhangot” az izom közt, mely zárja és nyitja a vizelet „csapját” és a még nem eléggé fejlett húgyhólyag közt. Tanácsos akkor kezdeni a bilire szoktatást, amikor a gyerek már jól tud járni, azaz, amikor neurológiai tekintetben fejlettsége kielégítő.
A bepisilés összefügg a húgyhólyag méretével
IGAZ
Egy gyermeknél, akinek még nem eléggé fejlett a húgyhólyagja, nagyobb a kockázata annak, hogy bepisil az ágyba. És minél gyakrabban ürül a húgyhólyag, annál inkább gyenge marad a kapacitása.
Vissza a padba!
2022. szeptember 07.
Mindenki csak az elsősökkel van elfoglalva, ha iskolakezdésről esik szó. Pedig a nagyobbaknak is nehéz visszaszokni a regulába, amit az iskola jelent.
A nagyoknak sem könnyű!
Nekünk, fölnőtteknek is nehézséget okoz, hogy egy rövid nyári szabadság után visszatérjünk munkahelyünkre és újból teljesítsünk ott. A gyerekek sincsenek másként ezzel, sőt nekik még nehezebb az, hogy sok szabadidő és kötetlen, vidám program után most hirtelen kötöttségek sorozata várja őket. Egyik nap még együtt lógtak a haverokkal, a másikon pedig már csörög az óra és mehetnek az iskolába, cipelhetik a könyveket, és igazodhatnak akár új tanárokhoz, új időbeosztáshoz. Ez olyan, mintha egy felnőtt minden évben új főnököket kapna és mindig változtatnának a munkarendjén.
A felnőttnek is figyelni kell
Egy 4 gyermekes édesanya "zacskós idénynek" hívja az iskolaévet. Ilyenkor a gyerekeknek zacskókba porciózza az uzsonnát, minden reggel 5 zacskó készül. Aztán este belenéz a táskába, és bizony néha nem egy landol a kukában. A gyerek bele sem kóstolt. A szülőktől is nagy odafigyelést igényel az, ha a gyerek vagy a gyerekek újra elkezdik az iskolát. Be kell érni időben, a csöngetés előtt, különben csemeténket miattunk kapják le a tíz körméről. Figyelni kell arra, hogy mit kell még beszerezni, van-e elég zsebpénz, tízórai, vagy éppen jó-e még a tavalyi tornacipő.
Átállás - de hogyan?
A gyereket a jó iskolákban segítik az átállásban. A valóban emberléptékű helyeken az első hétre még kirándulást, vagy más közös programot szerveznek, múzeumba, kiállításra mennek, esetleg meglátogatnak valamilyen intézményt ami a tanulás részét képezi.
A "versenyistállókban" azonban nem adnak időt az átállásra. Egyik napról a másikra kell a gyereknek visszaemlékezni az előző évi tananyagra. Az ilyen iskolákba járó gyerekek krumplival a gyomrukban, már augusztus utolsó hetében olvasnak, magolnak, és stresszel telve mennek az iskolába. Lehet, hogy szüleik büszkék a gyerek szorgalmára, de a gyerek lelkének nem tesz jót ez a felfokozott stresszállapot.
A legrémesebbek azok a tanárok, akik az év első napján a sárba tiporva a gyerekek összes életkedvét azonnal dolgozatot íratnak az előző évi anyagból, bizonyítva ezzel, hogy a gyerek nem tud semmit. Én azt gondolom, az ilyen tanár sem tud semmit. A tanulásról, az emberi elme működéséről, a gyerekről bizonyosan nem.
Kutya-macska viszony testvérek között
2022. szeptember 07.
Puff! Bumm! Ez a tiéd, megkaptad a magadét! Ha gyakran hallunk ilyen hangokat, civakodást kisebb gyermekeink között, problémát jelenthet, miként győzzük meg őket: ez így nem mehet tovább. Mégpedig úgy kellene intéznünk, hogy tartós legyen a megbékélés… A testvérek közti kutya-macska viszony megszüntetése érdekében néhány gyakori, szülői kérdésre adott válasszal, jó tanácsokkal igyekszünk segíteni.
Normálisnak tekinthető, ha egy alig 3 éves gyermek már folyton veszekszik, verekedni próbál a testvérével?
Három éves korukig a kicsiken elsősorban érzelmeik uralkodnak. Így egyes gyerekek nem tudják megállni, hogy folyton ne veszekedjenek, verekedjenek a testvérükkel, és a legkisebb sérelem miatt ne marakodjanak. Természetesen meg kell állítanunk őket, hogy megvédjük egyik gyereket a másiktól, illetve időben leszoktassuk az agresszióról. Tanácsoljuk, hogy nyugodt hangon magyarázzuk el: „Nagyon mérgesnek látszol, de nem szabad akkor sem civakodni, verekedni – senkinek sem. Bízom benne, hogy ezt megtanulod, és nem fogsz így viselkedni a jövőben.” Kerüljük a leszidást, megrovást, annak emlegetését, hogy rossz, szófogadatlan a gyerek. Gyengéden beszéljünk vele, hogy segítsük érzelmei (düh, neheztelés, sértődés, szomorúság…) feldolgozásában, vagy megzabolázásában.
Kisgyermekeink állandóan sértegetik egymást – hogyan reagáljunk rá?
Semmiképp se hagyjuk annyiban a dolgot, hanem emlékeztessük őket arra, hogy sem a gyerekeknek, sem a felnőtteknek nem szabad becsmérelni, megalázni egymást. Hangsúlyozzuk, hogy még akkor sem, ha egyáltalán nem értünk egyet a másikkal. Próbáljuk meg kideríteni, honnan erednek ezek a sértegetések, vagy netán milyen inzultusoknak voltak tanúi, mert kisgyermekkorban a mimikri (akaratlan, önkéntelen utánzás) nagyon erős lehet.
Idézzünk fel velük újra átélt helyzeteket, pl: mondtak-e vagy tettek-e olyasmit, amiért pl: butának, rossz gyereknek nevezték őket. Éreztek-e olyasmit, hogy nekik „vissza kell adniuk” ezeket a sértéseket – és kivel mással próbálkozzanak, mint a testvérükkel? Mindennek a kiderítése időbe telik, de megéri, ha az okok feltárása és magyarázatunk után a megoldást nem egymás szidalmazásában találják meg a csemeték.
Ha folytatják a verekedést, veszekedést, büntessük őket?
5-6 éves kor után a gyerekek jobban úrrá tudnak lenni érzelmeiken, ha környezetük támogatja, segíti őket ebben. Előfordul ugyanakkor, hogy gyakran verekednek, veszekednek, és előzetes figyelmeztetésünk ellenére sem hagyják abba a civakodást – mégsem célravezető büntetni őket. Hiszen nehéz megállapítani, ki volt a hibás, ki kezdte a perpatvart, így a gyerekekben felvetődhet, hogy igazságtalanok velük. Az azonnali abbahagyás, „tűzszünet” mellett azonban szigorúan tartsunk ki. Ha ennek elérése után a gyerekek túl fáradtak, várjuk meg, míg pihennek, megnyugodnak, és akkor kérjünk tőlük magyarázatot. Ösztönözzük őket arra, hogy őszintén mondják el, mi miatt haragszanak egymásra, és mit szeretnének (pl: játszani a számítógépen). Ajánljunk nekik megoldást, pld. hogy felváltva játsszanak – és lássák be, egyben tanulják meg, hogy nem civakodással, hanem értelmes módon kell megoldani hétköznapi vitáikat más esetekben is.
Nem eszik a gyerek reggel
2022. szeptember 06.
Mindennap ugyanaz a „cirkusz”: a gyerek durcáskodik, ha elé tesszük a reggelit, mi pedig erősködünk, hogy egye meg. Aggódunk, és azon tűnődünk, miért utasítja el. Vizsgáljunk meg hát néhány okot, és találjunk rá megoldást!
Egy kiadós, tápanyagokban gazdag reggelinek köszönhetően sokkal jobban tudnak figyelni a gyerekek később a tanórán, fegyelmezettebben viselkednek az iskolában – és ha az egész napi menü megfelel az egészséges táplálkozás szabályainak, nem kell a súlyuk miatt sem aggódniuk, ha bőséges a reggeli.
Túl késői vagy kiadós vacsora
Pizza vagy hús krumplival, sütemény, fagylalt – mindez például sok lehet a gyereknek vacsorára. Neki kevesebb és nem olyan fajsúlyos ételekre van szüksége este, mint olykor a felnőtteknek. Hús például nem feltétlenül szükséges a napnak ebben a szakában, ha fogyasztott belőle délben. Ahhoz, hogy felkeltsük az étvágyat reggel, tanácsos könnyíteni az előző napi vacsorán – lehet az egy kedvelt főzelék egyszerű feltéttel, különféle saláta, ízesítve pl. tojással, szardíniával, tejtermék, desszertnek gyümölcs vagy kompót. És persze lehetőleg azonos időben, a kora esti órákban fogyassza el a gyerek.
Ha nehezen ébred reggel
Az a gyerek, aki hét közben morgolódik a korai reggeli miatt, a hétvégén általában felkelés után szeret egy ideig játszani, és csak később, 9–10 óra között van kedve reggelizni. Tanácsunk: kezdje a hétköznapot, iskolába menetel előtt tusolással, öltözködéssel és egyéb reggeli teendőkkel, hogy szervezetének legyen ideje valóban „felébredni”. Ezt követően jobb hangulatban ül majd a reggelizőasztalhoz, és az étvágy is megjön…
Ha egyszerűen csak „nincs kedve” enni
A pedagógusok tapasztalatai szerint a legtöbb gyerek, aki nem eszik reggel, azt látja, hogy a szülei sem reggeliznek otthon. Ha mi magunk sem fogyasztjuk el a reggelinket, csak sietve felhörpintünk egy kávét, miközben mást csinálunk, kevés esélye lesz annak, hogy a gyermekünknek magában lesz kedve az evéshez. Húzzuk hát fel a vekkert 15–20 perccel korábbra, és szenteljünk több időt a reggeli elkészítésének, de főleg annak, hogy a gyerekkel együtt leüljünk enni.
Aki sokat tévézik, rosszabbul beszél
2022. szeptember 04.
Azok a gyerekek, akik naponta két óránál többet tévéznek, kisebb szókinccsel rendelkeznek, ügyetlenebbül mesélnek történeteket, és több a nyelvtani hiba az írásbeli munkájukban, mint azokéban, akik kevesebbet ülnek képernyő előtt.
A würtzburgi egyetem pszichológusai 330 óvodást és kisiskolást vizsgáltak négy éven át rendszeresen. Mérték a gyerekek nyelvi kifejezőkészségének változását, később iskolai eredményeiket, és általános intelligenciájuk alakulását. A kísérletbe bevont szülők naponta készítettek feljegyzéseket gyermekük tévézéssel töltött idejéről.
A sok tévénézés hátrányai
Az adatok kiértékelése után az derült ki, hogy a sokat tévéző gyerekek – még akkor is, ha gondos családi háttérrel rendelkeznek – különösen gyenge szóbeli teljesítményt nyújtanak.
Úgy tűnik, a TV előtt töltött szótlan órák az évek során leginkább a nyelvi-szóbeli kifejezőkészséget veszélyeztetik. A kevéssé intelligens gyerekeknél még nagyobb hátrányt jelent a sok tévézés. A 85 IQ-nál kevesebbel rendelkezők olvasási képessége és szóbeli teljesítménye igen nagy lemaradást mutat, ha hosszabb időn át napi két óránál többet tévéznek.
Az egészen kicsik beszédfejlődését is lassítja, ha a televízió túl nagy szerepet kap az életükben. Ebből a szempontból alig van jelentősége, hogy mit néz a gyerek. A lényeg, hogy a képernyő olyan tevékenységektől vonja el az idejét, amelyek pótolhatatlanok a verbális képességek, és később az írni-olvasni tudás szempontjából.
Ezt is tőlünk tanulják
A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a tévézési szokások korán stabilizálódnak. Az a gyerek, amelyik óvodás korban sokat tévézik, iskolás korában még inkább ezt teszi majd. Ez fordítva is igaz. Ha a szülők mindenek előtt személyes példamutatással elérik, hogy gyermekük életében ne legyen meghatározó szerepe a fekete doboznak, ennek a hatása hosszú távon is megmarad.
A 10 évnél fiatalabbak is veszélyeztetettek
A német kutatók szerint a sokat tévéző gyerekeknek nem csupán a szókincse szűkös, hanem nyelvtanilag is sok kívánnivalót hagy maga után a beszédük. Sok 9-10 éves gyerek ijesztően rosszul használja a helyhatározó ragokat, azt a mondatot például, hogy “a mama a vázát az asztalra tette” vagy az “asztalba tette” – könnyen összetévesztik, illetve nem érzik a különbséget a két változat között.
A tíz évesnél fiatalabb gyerekek szabadideje meglehetősen korlátozott. Ha napi két óránál többet töltenek tévézéssel, valószínűleg egyáltalán nem játszanak a szó hagyományos értelmében. Nagyon keveset mozognak szabad levegőn, és keveset vannak együtt a szüleikkel, és nem utolsó sorban kortársaikkal. A szülőkkel való együttlét hiányáért persze nem a gyerekek okolhatóak. A szóbeli kifejezőkészséget, a leginkább fejlesztő családi beszélgetés feltételeit a szülőknek kell megteremteni és mindennapos szokássá tenni. Azokban a családokban, ahol csak nagyon ritkán van mindenki – szülők, gyerekek – együtt nyugodt körülmények között, a háromszázból huszonöt gyerek nem tudta megmondani, hogy a szüleik miként szólítják egymást.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...353637...291