Információk, érdekességek

Terhességi rosszullét ellen is jó a kismamajóga

2014. július 03.

Amikor babát vársz, szinte minden megváltozik körülötted. Testileg és lelkileg is érdemes felkészülni a változásra. A kismamajóga egy nagyszerű módja annak, hogy fitt, nyugodt és kiegyensúlyozott maradj a terhesség kilenc hónapja alatt.

A terhes jóga korántsem új jelenség, több mint két évtizeddel ezelőtt fejlesztette ki két angol orvos, de az utóbbi években az egekbe szökött a népszerűsége. Gyakorlatai között vannak olyanok, melyek segítenek a kismamának ráhangolódni a különleges állapotra, mások a magzat szülőcsatornába behelyezkedését támogatják, de a szülésre felkészítő légző- és egyéb gyakorlatok is segítik a mamákat. Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá a jógában szerzett korábbi tapasztalat, ugyanakkor javítja a vérkeringést, csökkenti a stresszt, így a jógázó kismamák a növekvő pocak ellenére is jobban alszanak, illetve testileg és lelkileg is felkészíti a mamát a szülésre, mely a beszámolók szerint így könnyebb is lesz. Sőt, állítólag amelyik baba jógázott a pocakban, általában nyugodtabb, mosolygósabb, hamarabb reagál a környezeti ingerekre, gyorsabban, könnyebben fejlődik. 

Álommunka anyukáknak

2014. június 23.

Hol tudják kamatoztatni az anyukák azt az empátiát, szervezőkészséget, tenni akarást, amelyet az otthon töltött hónapok során felhalmoztak? Jelentős változás megy keresztül a nőkben, amikor gyermekük születik. Megértőbbek lesznek, empatikussá válnak mások problémái iránt, arra törekszenek, hogy mindenki boldog legyen körülöttük.

A Tárki (közvélemény-kutató) felmérése szerint, a jelenleg gyesen, gyeden lévő nők mindössze felének (49 százalékának) van olyan munkahelye, ahova vissza tud térni. A kifejezetten kismamáknak szóló álláshirdetéseket böngészve az interneten azt láthatjuk, hogy azok döntő része otthonról végezhető, internetes munka. Ez elgondolkodtató. Aki hosszabb időt töltött el otthon gyermekeivel, talán egyetért azzal, hogyaz éjjel, vagy a gyermek alvásidejében végzett munka, amely során nem sikerül kimozdulni otthonról, csak még inkább beragadni a „kisszobába”, bizony nem álommunka. Akkor milyen munka mondható ideálisnak? 

Itt a nyár, lekerülhet a pelus

2014. június 20.

Gyerekpszichológusként szinte minden gyermeknél felteszem a kérdést, hogyan is alakult a szobatisztaságra szoktatás. Még akkor is, ha egyébként ezzel nincs probléma…

Így azt mondhatom, hogy elég sok szülőtől hallottam már azt, hogy a nyári időszakban kezdték el szoktatást, mert mennyire praktikus, hogy nem kell a gyerkőcre a pelus, kevesebb mosás szükséges, és gyorsan lehet reagálni a “vészhelyzetekre”. Nagyon sok esetben ez be is válik. A gyermek általában a két éves kort már betöltötte, akiknél megpróbálták, és könnyedén megtanulta a kontrollt, a késleltetést. Ez az életkor átlagosnak mondható, de nagyon nagy eltérések vannak ezen a területen, teljesen normális fejlődés mellett. Vannak szülők, aki már másfél éves korban is beszámolnak szobatisztaságról, míg bizonyos gyerekek csak négy éves kor után kezdenek ezzel foglalkozni, mégsincs “bajuk”. A gyermeki fejlődés ezen a területen is nagyon változatos, és a normalitás sávja széles. Van mégis pár fontos, talán magától értetődő szempont, amit figyelembe kell venni a folyamat elkezdésénél, hogy sikert érjen el szülő és gyermek.

áció, káció, vakáció!

2014. június 19.

Nincs olyan gyerek, aki ne várná a nyári szünetet. Hetekkel, sőt hónapokkal korábban már visszafelé számolják a napokat. Nagy az izgalom! Pszichológiai értelemben ez így helyes, a gyerek feladata ilyenkor a kikapcsolódás, feltöltődés, azonban mi lehet annak az oka, hogy bizony sok szülő még ilyenkor is szakkörre járatná gyermekét?
A gyerek nagy tervekkel és megkönnyebbüléssel lép ki az iskolából, másképpen fogalmazva az évzáró ünnepség egy szimbolikus lezárása annak a feszített tempónak, amit a szülő és maga az iskola egész évben megkövetel a gyerektől.

Pszichológusként a gyerek sérülékenységére hívnám fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a fokozott elvárás, megterhelés szorongásos tüneteket is tud okozni.

Egy kisiskolás szeretne mindenkinek és mindennek megfelelni, azonban mindez egy ördögi körré tud elhatalmasodni.

Minél nagyobb a szülői nyomás, minél nagyobb az elvárás, annál inkább megéli a gyerek, miszerint nagy tétje van egy feladatnak, ami nyomásként nehezedhet rá.

Pszichológusként gyakran szembesülök azzal, hogy a gyerek fél azoktól a helyzetektől, ahol meg kell mutatkozni, ahol teljesíteni kell, miközben a szülő azt „skandálja”, hogy ő nem vár el semmit, ő aztán elfogadó, megértő. Ez a példa jól tükrözi, hogy a gyerekben kialakuló teljesítményszorongás háttere sokszor nem tudatos.

Egy idő után azonosul ő maga is az elvárásokkal, aminek az a következménye, hogy belsővé válik a megfelelés.

Zsebpénzt a gyereknek?

2014. június 17.

Adjunk? Ne adjunk? Mikortól? És egyáltalán mennyit? És mire jó, ha egy gyerek zsebpénzt kap? A válaszok egy két részes minisorozatban Himer Csilla pénzpedagógustól, a Himer-módszer kidolgozójától, és a Pénzmesék c. pénzügyi nevelést segítő mesekönyvsorozat szerzőjétől érkeznek. És Tőled.

A gyerekeket érdekli a pénz. Mondjon bárki bármit, ez így van. Egy gyerek ugyanis úgy ismeri meg az őt körülvevő világot, hogy érdeklődik iránta, kérdez róla, kipróbálja annak minden alkotóelemét, részletét. Ebbe a világba pedig beletartozik a pénz is. A gyerekeink már kicsi koruktól fogva látják, hogy pénzt használunk. A természetes kíváncsiságuktól vezérelve előbb-utóbb egészen biztosan megkérdezik, hogy ez mi, és mire való. 

Mire való a pénz? 
A szülők többsége ilyenkor szokta azt mondani, hogy arra, hogy megvegyünk rajta mindent, amire szükségünk van: hogy tudjunk enni, inni, lakni valahol, fűteni, világítani, felöltözni, stb. Magyarul az a legáltalánosabb válasz, hogy a pénz arra való, hogy elköltsük.