Információk, érdekességek

Mit tegyünk, ha már a palacsinta sem segít? – A beteg kicsi ápolása

2015. november 25.

Egy beteg gyermek minden szülőt kihívás elé állít, főleg ha azt látjuk, hogy gyermekünknek valamije fáj. Ilyenkor minden megoldásnak örülünk, ami gyorsan és könnyen elmulasztja a fájdalmat.

Minden fájdalomforrás más és más kezelést igényel. Ha gyermekünk megütötte magát, gyakran elég egy gyógypuszi. Ha kicsit nagyobbat esett, és lehorzsolta a térdét, fontos, hogy azonnal tisztítsuk meg a sebet, hogy elkerüljük a fertőzéseket – a megrázkódtatást pedig például némi vigasz-palacsintával tudjuk hatékonyan kúrálni. Ha belázasodott, lázcsillapító készítményekkel, illetve különböző ún. fizikális lázcsillapító módszerekkel enyhíthetjük lázát, mint amilyen a hűtőfürdő, vagy a vizes lepedős borogatás.

A szülőnek is nehéz, ha beteg a gyereke

Akármi is történik gyermekünkkel, fontos, hogy mindig higgadtan fogjunk hozzá a kezeléshez. Mi szülők ilyenkor komoly érzelmi megpróbáltatások előtt állunk, mégis meg kell őriznünk tisztánlátásunkat, hisz csak így segíthetünk gyermekünkön. Ez nem egyszerű feladat, így érdemes előre felkészülni, és utánanézni a gyakoribb betegségeknek, azok tüneteinek, és a lehetséges kezelési módoknak. Szintén hasznos, ha mindig felírjuk, hogy milyen körülmények között milyen tünetet tapasztalunk, így a jövőben könnyebben fogjuk tudni diagnosztizálni kis betegünket.

Amennyiben gyermekünk lázas beteg, figyeljünk a következőkre:

• gondoskodjunk róla, hogy elegendő folyadékot igyon, figyeljünk a kiszáradás jeleire (száraz száj, lepedékes nyelv, kevesebb vizelet, beesett kutacs, aláárkolt szemek, könnyek hiánya)
• ne adjunk gyermekünknek nagy kalóriatartalmú és nehezen emészthető ételeket helyettük például az alábbiak javasoltak; levesek, pürék, turmixolt ételek, párolt zöldségek.
• ne öltöztessük alul/túl, ruházata könnyen szellőző legyen
•  indokolatlanul, orvosi utasítás nélkül ne adjunk neki antibiotikumot – vírusok okozta megbetegedések ellen nem hatásosak
• ne vigyük közösségbe
• Enyhébb megbetegedés esetén ne rohanjunk azonnal orvoshoz – növelve ezzel az amúgy is nyűgös gyereknél a stressz faktorok számát -, a legtöbb esetben a vény nélkül kapható szerek tökéletes megoldást nyújtanak.

Miért hisszük, hogy a gyerek megoldja az amúgy is nehézkes kapcsolatot?

2015. november 24.

Ennyire naívak vagyunk, vagy ennyire nem ismerjük magunkat vagy esetleg az univerzum törvényeit.... Folyamatosan ütközöm ezzel a hiedelemmel, férfiaktól, nőktől egyaránt és őszintén bevallom, sosem értettem meg azokat, akik eme csoport tagjait bővítik... Vegyük az alaphelyzetet. Van egy férfi meg egy nő. Megismerkednek, leszáll a rózsaköd, majd fel és ott van a fene nagy igazság... elkezdjük látni a másikat olyannak, amilyen...

Ilyenkor jön a csalódottság, de nem merjük bevallani még magunknak sem, nemhogy a másiknak...

Aztán egy ideig el kezdünk azon dolgozni, hogy újra beleszeressünk a másiba, általában nem annyira sikerül....
Jönnek a gondok, a ki nem mondott igazságok, a felszínes ölelések a futó csókok és a rapid szex... de annyira nem gáz, hogy bontsuk a kapcsolatot, a megmentéshez szükséges őszinteséget nem akarjuk beletenni, így a felelősséget rákenjük egy magzatra, hogy majd ő megfizeti a mi kapcsolatunk árát... Sajnos az igazság az, hogy meg is fizeti... csak a túl korán érkezett felelősség tönkreteszi a lelket...

Várandósok félelme: a HELLP szindróma

2015. november 21.

A HELLP szindróma a várandós nők nagy félelme, hiszen ez egy olyan állapot, mely a magzatot és az anyukát is veszélyezteti. Bár kialakulásának pontos oka egyelőre nem ismert, ám a szakemberek szerint gyakrabban alakul ki azoknál, akiknél az V-ös alvadási tényező úgynevezett Leiden mutációját állapították meg. A problémáról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük. 

A trombofília veszélye

A trombózis kialakulásában több tényező is szerepet játszik, ám gyakori, amikor genetikai eltérés okozza a problémát. A trombofília többféle is lehet, ám a leggyakoribb az MTHFR, a Leiden mutáció, az alacsony Protein S, Protein C szint, valamint a kevés/rosszul működő antitrombin. Természetesen nem törvényszerű, hogy ezeknél a betegségeknél mindenképp ki is alakul a trombózis, hiszen ezt befolyásolja még többek között a trombofília súlyossága (pl. homozigóta forma), egyéb betegségek (pl. daganat), dohányzás, folyadékfogyasztás, fogamzásgátlók, terhesség stb.

Fontos, hogy még a várandósság előtt tudjon az illető az esetleges hajlamáról, ugyanis mind a baba, mint a kismama életét veszélyeztetheti az állapot.

Az anyukánál ugyanis így lényegesen könnyebben alakul ki mélyvénás trombózis, illetve tüdőembólia, míg ha a méhlepényt tápláló erekben alakul ki vérrög, úgy a magzat élete kerül veszélybe – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Temető, halál, gyász és a gyermekeink – 2. rész

2015. november 19.

Cikkünk előző részében azt vizsgáltuk meg, hogy a gyermekek mely életkorban, hogyan tudják feldolgozni a halál tényét. Most pedig Makai Gábor pszichológus szakértőnk arról beszél, hogyan nyújthat segítő kezet egy szülő gyermekének a gyászfeldolgozás folyamatában. 

Beszélni kell a halálról az első pillanattól kezdve

Tudatosítani kell a gyermekben, hogy a szeretett személyt soha többet nem fogja látni. Ez kegyetlennek tűnhet, mégis azt szolgálja, hogy a gyermek érzelmileg el tudjon szakadni a hirtelen eltűnt személytől. Ezzel ellentétben, ha a szülő ködösít, akkor a gyermek újabb csalódást fog megélni, nem indul el a gyászfolyamat. Ahogyan a felnőttnél, úgy a gyereknél is megrekedhet a gyász feldolgozásának a folyamata. A gyermek rákérdezhet saját magára is, ha arról beszél a szülő, hogy egyszer véget ér mindenkinek az élete. Ilyenkor nyugodtan legyünk őszinték: „neked is véget fog érni, de ez olyan messze, messze van, hogy bele se tudunk gondolni”. Ha a gyerek a halálról való beszélgetés alatt vagy után megrendül, ne ijedjen meg a szülő.

Hagyja beszélni gyermekét a halálról, engedje kifejteni, hogy ő maga mit gondol a gyászról. 

Temető, halál, gyász és a gyermekeink – 1. rész

2015. november 18.

A felnőttek halálkultusza, valamint a trauma feldolgozása a mai napig kényes téma. Noha mindenki vesztett már el rokont, barátot, mégis maga a halál gondolata félelmet tud generálni az emberben. A gyermeknek ugyanúgy gyászolnia kell, mint egy felnőttnek. A gyerek gyászfolyamatának elfojtása később pszichés problémához vezethet.

Az esetek többségében a szülő azt az elvet vallja, hogy a családban bekövetkezett halálesetet titkolni kell a gyermek elől. Az indok leginkább az, hogy a gyermeket védeni kell a traumától, vagyis sokan azt gondolják: ha nem beszélnek a halálról, akkor olyan mintha nem is történt volna meg. Pszichológusként nem elítélem az ehhez hasonló szülői gondolatot, hanem szeretném megvilágítani, mi lenne a jobb, helyesebb út.

A szülő motivációja nem más, mint a gyermek lelkének védelme, mégis ennek hátterében a szülő félelme és tehetetlenség érzése áll. A gyermeket érző és gondolkodó lénynek tekintjük már születésekor, vagyis ne becsüljük alá képességeit. Természetesen személyiségük és kognitív fejlődésük meghatározzák gondolkodásuk módját, formáit, azonban az anya minden egyes rezdülését érzi és monitorozza. A csecsemő is tud „depresszív” lenni, ha az anya szomorú, így a gyermek hangulata, reakciója is módosul. Ebből az következik, hogy – a halál okozta – megváltozott szülői magatartás a gyermek érzelmi világára is kihat. Ha titkolni akarja a szülő a halál tényét, semmi mást nem tesz, mint becsapja gyermekét. A hazugság összezavar mindenkit, a gyermeki gyászfeldolgozás megakad, ami ugyanúgy veszélyes lehet, mint a felnőttek esetében.