Információk, érdekességek

Erre figyeljünk, ha babával indulunk nyaralni!

2017. július 21.

Tombol a nyár, a legtöbben most indulnak el nyaralni. Az előkészületeket sokszor megbonyolíthatja, ha kisbabával készülünk a családi pihenésre. Íme néhány jó tanács Dr. Makleit László belgyógyász orvostól, mire érdemes mindenképp odafigyelnünk ilyen esetben, hogy elkerüljük a napégést, napszúrást, pelenkadermatitiszt vagy a dehidratációt.

Hogyan óvjuk a bébik bőrét a napégéstől?

Az egyik legnagyobb rizikófaktor, ami megkeserítheti a nyaralás kellemesnek ígérkező perceit, az a napégés.

  • Komolyan kell vennünk a riasztásokat és a napozási szabályokat – 11 és 15 óra között ne menjünk napra, a babákat pedig 16 óráig ne engedjük közvetlenül a fényre.
  • A leégés szűrt fényben is megtörténhet, ezért a kritikus órákat töltsük inkább a ház hűvösében.
  • Használjunk megfelelő faktorszámú, az UVB mellett az UVA sugárzás ellen is védelmet nyújtó napkrémet.
  • Ha pedig az elővigyázatosságunk ellenére is megtörténik a baj, akkor egyévesnél kisebb gyerek esetében langyos vízzel mossuk le a baba bőrét, és mutassuk meg orvosnak is.

Nem bírja a gyerek a meleget? Betegség is okozhatja!

2017. július 21.

Az igazán forró nyarakat ez emberek zöme nehezen viseli. Ilyenkor keressük az árnyékot, az enyhet adó szelet vagy a légkondicionált helyiségeket. Egyes esetekben azonban nem csak arról van szó, hogy egyszerűen kánikula van, ugyanis ha a gyermeke a normálisnál rosszabbul viseli a meleget, akkor betegség is állhat a háttérben. A témában dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Nem csak egyszerűen melege van a gyereknek?

A kicsi gyerekek hőtűrése valamivel rosszabb, mint a felnőtteké, ám hamar „utolérik” szüleiket ezen a téren. Érdekes módon, a meleg tolerálása egy bizonyos kor felett egyre nehezebbé válik.

Az azonban, hogy mit is jelent, hogy a gyerek hőtoleranciájával van gond, már nem olyan egyszerű kérdés. Hiszen a nyári melegben mindenki szenved, mégis mi különbözteti meg a betegséget az egyszerű „melegem van” érzéstől?
A kérdés megválaszolása nem könnyű, tekintve, hogy a háttérben meghúzódó betegség tünetei nem mindig erőteljesek, vagy egyértelműek. Mindenesetre tény, hogy akkor, ha a kánikula okozta tünetek – mint az izzadás, a rosszullét, szapora pulzus stb. – nem enyhülnek könnyen, illetve, ha a gyerek önmagához képest rosszabbul tűri a meleg időt, akkor érdemes endokrinológushoz fordulni!

Pajzsmirigy-túlműködés a csökkent melegtűrés mögött

Az izzadás és a szapora pulzus, a fokozott anyagcsere, hasmenés, mind olyan tünetek, melyek a hyperthyreosis-ra, vagyis fokozott pajzsmirigyműködésére utalhat. Ez a nyak elülső részén elhelyezkedő, pillangó alakú szerv felelős a T3 (trijód-tironin) és a T4 (tetrajód-tironin) hormonok előállításáért. Ezen hormonok pedig szinte mindenre hatással vannak a szervezetben. Befolyásolják az anyagcserét, a szexuális működést, a növekedést, de még az agy fejlődését is.
Abban az esetben, ha a szerv sok hormont termel, túlműködésről beszélhetünk. A pajzsmirigy ilyen irányú problémáját több tényező is okozhatja. Ezek között éppen úgy megtalálható gyulladás, a jód túlzott jelenléte a szervezetben, az autoimmun Graves-Basedow kór, illetve a hipofízis pajzsmirigyműködést serkentő hormonjának (TSH) túltermelődése.


5+1 működő szülői intelem fesztiválokra

2017. július 16.

Minden szülő életében elérkezik az idő, amikor el kell engednie a gyermekét az első fesztiváljára, vagy legalább gólyatáborba. A „vigyázz magadra!” és a „ne csinálj semmi hülyeséget!” kérések viszonzásaként legfeljebb egy „ne már, anya!” tekintetre számíthatunk szemünk fényétől. De akkor mégis mit és hogyan mondjunk a gyereknek, hogy megóvjuk a veszélyektől?

Szülőként persze jogosan féltjük, hogy bajba kerül. Olyan bajba, aminek drámai következményei lehetnek. Természetes, hogy mi féltjük, ő pedig nem érti, mit „rinyálunk” már megint. A folyamatos tiltás azonban biztosan nem válik be, sőt, a tapasztalatok szerint épp ellenkező hatást vált ki. Azonban van néhány egyszerű módszer, melyekkel hathatunk gyermekünkre. „Mindenekelőtt éreztessük vele, hogy már nem gyerekként, hanem felelős emberként tekintünk rá” – tanácsolja Beck Andrea, gyermek és tinédzser szemléletfejlesztő könyvek szerzője.

Baráti felelősség, telefonszámok cseréje

Nem elég tudni, hogy kikkel megy el gyermekünk, lehetőség szerint ismerni is kell őket. Beszéljünk velük indulás előtt, és hangsúlyozzuk, hogy egymásra vannak utalva, vigyázzanak egymásra, és ha lehet, egyikük se maradjon egyedül sehol. Biztosítsuk őket róla, hogy negatív következmények nélkül számíthatnak ránk. Bármi történjék is, ne féljenek azonnali segítséget kérni tőlünk! Ehhez szükség van a telefonszámok cseréjére.

A világ legnagyobb pletykafészke…

… a közösségi média: YouTube, Snapchat, Twitter, Instagram, Facebook…

„A «vigyázz magadra» helyett nagyobb visszatartó erővel bír, ha azt mondjuk, ne csináljon semmi olyat, amit nem látna szívesen később a neten” – mondta Beck Andrea. Nem kell riogatni a gyereket, de meg lehet neki mutatni olyan fiatal lányok, fiúk történeteit, akikkel hasonló szörnyűség történt. És persze mondjuk el azt is, hogyan kerülheti el a kiszolgáltatott helyzeteket.


Burn-out a családban – 2. rész

2017. július 16.

Amikor a mindennapi élet kezd ellenőrizhetetlenné válni, és a család a szétesés, a szülő a burn-out szélén áll, sürgős lépéseket kell tenni, mielőtt még jobban felpörögnének az események.

Ha pl. a szülők közt meggyengült a kapcsolat, késedelem nélkül annak javítására kell törekedni, többek közt azért, hogy végül ne az egyik szülőre maradjon minden gond, feladat. Ez az első, elkerülhetetlen lépés – mondják a pszichológusok. A szülőknek újra egymásra kell találniuk, bízniuk egymásban, számítaniuk egymásra, együtt megbirkózva a családi teendőkkel, gondokkal. Csak azután következzék a gyermekekkel kialakított kapcsolat felülvizsgálata.

Ha velünk is ez a helyzet, a fentiek szellemében javítanunk kell a szülői imázson, továbbá visszanyerni önbizalmunkat, és a döntően pozitív magatartást a gyermekek irányításában. A családi életben új szabályokat állítsunk fel! A pszichológusok azt ajánlják, hogy tartsunk rendkívüli családi „összejövetelt”, ahol minden családtag jelen van, még a legkisebbek is. Ez alkalmat nyújt a család működési zavarai, a családtagok viselkedési problémái és más, stresszt okozó tényezők feltárására. Mindenki mondja el, ami a szívét nyomja, és közösen találjanak elfogadható megoldást, melyek védik a szülőket a túlterheltségtől és kiégéstől. Dolgozni kell az érzelmeken, továbbá rátalálni a stressz forrásaira, és azok megszüntetésének módozataira. A cél? Újra felfedezni a családi együttlét örömét, és egyenletesen elosztani a terheket. Hogy többé ne érezzük úgy: összeroskadunk. Ha mégsem tudunk kikerülni a burn-out-ból, érdemes szakember tanácsát kérni.

A gyermeküket egyedül nevelő szülőknél gyakoribb a burn-out?

Azt hihetnénk, hogy az egyszülős családban nő a burn-out kockázata. Mégis, a kutatások szerint ez nem így van. Ezeknek az anyáknak (ritkábban apáknak) nincs más választásuk, mint tartani magukat – állítják a pszichológusok. Be kell osztaniuk az erejüket, és így általában nem égnek ki… Hiszen sokszor a gyerekek megértőbbek és összetartóbbak, ami azt mutatja, hogy szeretik erősnek látni az anyjukat, apjukat, akivel könnyen összeférnek. Szükségképpen ezek a „szóló” szülők egyedül hatékonyabbak és megbízhatóbb gyermeknevelők, mintha párban lennének. 


Burn-out a családban – 1. rész

2017. július 15.

„Nem bírom tovább, annyi a dolgom – elfogyott az energiám!” Számos szülőből tör ki időnként ez a felkiáltás, amit könnyen kiégés (burn-out) követhet. De mi történik, ha a túlterhelt szülő „kiég”?

Már-már belefulladva a családi teendőkbe, meggyötörten az elvégzendő napi feladatok okozta stressztől, fizikailag-idegileg kimerülten összeroskad. A burn-outot a leggyakrabban a szakmai túlhajszoltság utáni állapotra használják, de már átterjedt a tornyosuló családi teendők, megoldandó feladatok okozta lelki-fizikai kibillenés eseteire is. Ezért fontos megismerni az odáig vezető utat, a jellemzőket – és tenni ellene.

Sok szó esik manapság a szakmai túlterheltség miatt bekövetkező kiégés (burn-out) jelenségéről, de ha az korábban a családi élethez, a szülőhöz kapcsolódott, hosszú ideig szinte tabu-téma maradt. Miközben egyre többen és mind gyakrabban fordulnak pszichológushoz, mert nem bírják tovább a családi terheket, kiégtek, az egyoldalú, csak a szakmai leterheltséghez kötődő megközelítés már nem helytálló. Hiszen akár igazi cunami is lehet a szülői kiégésének a következménye, mely a legrosszabb esetben elsöpörheti az egész családot.

Kifulladásig

Milyen fő okokra vezethető vissza a burn-out? Számos felgyülemlett probléma húzódhat meg a háttérben. Mindenekelőtt a túl sokat vállalás okozta fáradtság (ami természetesen a családi munkamegosztással elkerülhető lenne). Ehhez hozzáadódik a szakmai/munkahelyi leterheltség – igazi maraton ez, mely egyenes következménye lehet a teljes kimerülés. Túl rövid éjszakák, feszített életritmus, kötelezettségek hétvégeken is… A különféle feladatok meghaladják a terhelhetőség határát. De ha mindez nem lenne elég a burn-out-hoz, gyakran hozzájárul a túlzott idő- és energia-befektetés, egyfajta megszállottság a „mindenek fölötti” felügyelet/ellenőrzés megtartása érdekében. Az egész gyakran kombinálva nyilvánul meg az anyaság eszményítésével, a tökéletességre való törekvéssel a családi életben, a gyermeknevelésben (iskolai és szociális vonatkozásaiban is).

A túl tökéletesnek látszó szülőknél annak szükségessége, hogy érezzék, a „topon” vannak szülői szerepkörükben, olykor nagymértékű önbizalomhiányt, és szülőként alacsony önértékelést rejt magában – ami állandósuló, erős stresszt vált ki. Az eredmény: a kifulladásig végzett munka az állandó aggodalmaskodással, szorongással együtt fizikai-érzelmi kimerüléshez vezet. Fontos cselekedni, mielőtt eddig a pontig elérkeznének.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...146147148...280