Információk, érdekességek

Ezeket érdemes tudni a befőzésről és a tartósításról – 1. rész

2017. augusztus 24.

Télen hányszor jut eszünkbe a júniusi vérpiros, ropogós cseresznye vagy a csillogó sötét bíborvörös, édes szamóca, ahogy szétolvad a szánkban? Ha ezeket az élvezeteket a hideg hónapokban is meg szeretnénk tapasztalni, akkor tartósítsunk! Az élelmiszer-palettánk tárháza végtelen, csak egy kis odaadás kell, hogy a nyár, ősz ízeit télire „konzerváljuk”. Nézzük, hogyan!

  • A szalicilátok gyomorfekélyt okozhatnak, és az erre érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket, akár asztmás rohamot válthatnak ki.
  • Tartósítás céljából a zöldségeket szárítjuk, víztartalmukat 15% alá csökkentjük, a gyümölcsöket aszaljuk, mivel ezek cukortartalma magasabb, ami szintén megakadályozza a romlást, ezért magasabb víztartalom (20-22%) mellett is eltarthatók.
  • Főzelékfélékben és gyümölcsökben fagyasztás során 20-30%-os, befőzés alkalmával 35-55%-os, szárítás során 70-90%-os C-vitamin veszteséggel lehet számolni. 
  • A fagyasztva szárítás vagy liofilezés során a szárításra kerülő nyersanyag víztartalmát kifagyasztják, majd a jeget még szilárd halmazállapotában, vákuumban vonják el az anyagtól. Innen ered a vákuumfagyasztva szárítás elnevezés.

A tartósítás egy módszer, amellyel megőrizzük az élelmiszer lényeges tulajdonságait, vagy megakadályozzuk annak romlását.

Ezt okozhatják

  • kémiai (pl. oxidáció),
  • fizikai (hőmérséklet, fény)
  • vagy biológiai (pl. mikroorganizmusok) tényezők.

Tartósítunk, mert szeretnénk, hogy az élelmiszer a betakarítástól a következő évig rendelkezésünkre álljon, de a fő cél az, hogy késleltessük annak a romlását, vagy megelőzzük az esetleges íz- vagy küllembeli változásokat.

A tartósítási eljárásokhoz tartozik többek között a szárítás, füstölés, fagyasztás, pasztőrözés, sugárkezelés, tartósítószerekkel vagy vákuummal, közömbös (inert) gázokkal történő tartósítás.

A tartósítás tehát nem jelent egyet a tartósítószerek használatával, annál jóval tágabb fogalom.

Gyümölcspótló lé

2017. augusztus 22.

Már nem terem minden útszéli fán cseresznye? Nos, nem kell kétségbe esnünk: gyümölcsigényünket a nyár elmúltával is kielégíthetjük. Itt vannak még az őszi/téli illetőségű gyümölcsök: alma, szőlő, körte, banán, narancs, kiwi. De segítséget jelenthet a mindenhol kapható gyümölcslé özön. Valójában mit rejtenek a vitamindúsnak, egészségesnek, tartósítószer nélkülinek hirdetett gyümölcsitalok? Helyettesíthetik-e a friss gyümölcsöket? És melyik termékek a legjobbak?  

 

A gyümölcslevek táplálkozásunk kellemes kiegészítői. A frissen facsart lé a természet ajándéka - nemcsak oltja a szomjat, de táplálja, tisztítja a szervezetet, feltölti energiával. A készen vásárolt gyümölcslevek 80-90%-a, de leggyakrabban 86-89%-a víz, mely életműködésünk nélkülözhetetlen feltétele. Egy felnőttnek naponta minimum 1,5 l vízre van szüksége. Természetesen duplán egészséges, ha ennek egy részét olyan ital formájában fogyasztjuk, amely ásványi anyagokat, vitaminokat is tartalmaz. Összetételüket tekintve a gyümölcslevek zsírmentesek, és fehérjetartalmuk is olyan csekély, hogy gyakorlatilag elhanyagolható. Azonban ne felejtsük el, hogy az egészséges táplálkozáshoz étrendünknek 50-60% szénhidrátot, többségében összetett szénhidrátot kell tartalmaznia, pl. gabonafélékből, müzliből, korpából és egyéb keményítőtartalmú növényekből. Továbbá 10-15 % fehérjét, halból, tojásból, sajt- és tejtermékekbõl és húsból, 30% alatti zsírt (ennek fele állati eredetű zsírokból tevődjön össze másik fele lehetõleg növényi olajokból, vagy tengeri halakból) kell tartalmaznia. Tehát ne lé böjtön éljünk! 

Dolce vita: cukortartalom

A természetes cukortartalom a kiindulási nyersanyagok szerint változik. A gyümölcslevekben találhatóak olyan összetett szénhidrátok, melyeket az ember emésztőnedvei nem képesek feldolgozni, más részüket azonban a bélbaktériumok - korlátozott mértékben - lebontják, így mégis hasznosulnak. Ezek az élelmi rostok élettani hatás szempontjából különfélék lehetnek. Így például a cellulóz főként a bélmozgást befolyásolja, míg a pektin segít megelőzni az érelmeszesedést. A gyümölcslevek rosttartalma a gyártástechnológia függvénye - ez határozza meg a forgalomba kerülő készítményekben megmaradó rostok mennyiségét. A rostokat szűréssel vagy biotechnológiai úton távolítják el, egyedül csak a "rostos" levekben hagyják meg. 


Az alma hatalma - 6 gyógyhatás, amiről nem tudtál

2017. augusztus 18.

A rózsa-félék családjába tartozik. Az egész világon jól ismert és mivel jó alkalmazkodó képességű, szinte minden égöv alatt megterem. Az almát a rómaiak is ismerték és fogyasztották, a mai választék-bővülés ebben a században alakult ki, nemesítéssel és keresztezéssel.  

 

Számos fajtáját ismerjük, a nyári almától a késő őszi fajtáig, ami csak télen kapja meg igazi zamatát. Az alma jól bírja a szállítást, ennek köszönheti, hogy eljuthat mindenhova, ahol ember él. 

Tápértéke

Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A vitamint, B komplex vitaminokat, kevés C vitamint. A B vitaminok rendkívül jó hatással vannak az emésztésre, mert serkentik a táplálék felszívódását. 

Gyógyhatása

Az alma az egyik legnépszerűbb gyümölcs, amit főleg gyógyhatásának köszönhet. Bár alacsonyabb a C vitamin tartalma, mint a citromé vagy a narancsé, gyógyhatását a benne levő ásványoknak köszönheti, amelyek az emésztő rendszerre gyakorolnak gyógyító hatást. Magas a pektin tartalma, ez az anyag a gyümölcs sejtfalának alkotó része, mely vízben oldódva kocsonyás zselét alkot. Fontos továbbá a héja, a cellulóz része, amely segít kitisztítani a beleket. Általánosságban véve, az alma tisztító hatású. 

Jó tulajdonsága még az, hogy az íz leplezése végett olyan zöldséglevekhez is keverhetjük, amelynek fogyasztásához egyébként nemigen lenne étvágyunk. Fogyasztása elősegíti a más táplálékkal elfogyasztott ásványok, vitaminok, enzimek felszívódását, érvényesülését szervezetünkben. 


Mentás zöldborsó-krémleves

2017. augusztus 12.

Tudom, hogy a fagyasztott zöldborsót sokkal egyszerűbb kezelni, de nekem a gyerekkoromat juttatja eszembe, amikor unokatesókkal borsót fejtettünk az ebédhez. Közben pedig csemegéztünk belőle.  

 

Szóval a friss borsó mehet a húslevesbe, zöldséglevesbe, de nekem most ez az új kedvencem. Egy pár éve a BBC Good Food magazinjában találtuk, nekem kicsit sok benne a 1/2 csokor menta, amit ír, de ízlések és pofonok, érdemes tálalás előtt megkóstolni és ha kell akkor még tenni bele.

Hozzávalók:

  • 1/2 csokor újhagyma
  • 2 kisebb burgonya
  • 7,5 dl zöldségleves lé (vagy leveskockát feloldani forró vízben)
  • 400 g zöldborsó (frissen fejtett vagy fagyasztott)
  • 5-6 nagyobb levél menta

Az újhagymát megtisztítjuk, megmossuk felkarikázzuk. A burgonyát meghámozzuk és felkockázzuk. Kevés olajat hevítünk egy lábasban, beletesszük az újhagymát és a krumplit és pár percig pirítjuk. Majd felöntjük az alaplével. A krumplit kb. 10 perc alatt megfőzzük, majd beleöntjük a zöldborsót és összeforraljuk. Még 3-5 percig főzzük. Lehúzzuk a tűzről és a mentaleveleket hozzáadva összeturmixoljuk. Amíg egy picit hűl, a leveshez készítünk egy kis levesbetétet. Pár szelet kenyeret felkockázunk, és nagyon levés zsiradékon állandó kevergetés mellett megpirítjuk.


Spenót főzelék

2017. augusztus 10.

Amikor kisgyerek voltam nem igazán kedveltem a főzelékeket. Lehetett ez annak köszönhető, hogy régebben és sokszor ma is sok helyen liszttel sűrítik, amiből sokat használnak és ettől elveszik a zöldség íze. Habár nem panaszkodom, mert nálunk gyerekként az iskolai menzán egész jól főztek, és mivel az iskolában a legjobb barátnőm anyukája a konyhán dolgozott így nekünk mindig finom falatok jutottak, de valahogy a spenótfőzelék nem tartozott a kedvenceim közé.  

 

Aztán teltek múltak az évek, és valahogy megszerettem, igazából nem tudom mihez kötni, inkább valahogy az ízlésem változott és egycsapásra nagy kedvenc lett a spenót. Most pedig, ha már szezonja van, akkor uccu neki és csináljuk friss sprótból (mélyhűtöttből is lehet). Tükörtojással az igazi, de ha vegán vagy akkor lehet falafellel enni, ha viszont húsimádó akkor pedig fasírttal.

Hozzávalók (2-3 adag):

  • 500 g spenót (friss vagy fagyasztott)
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 2 dl tejszín vagy tejföl (vegánoknak növényi tejszín)
  • só, bors
Ha friss spenótot használunk, akkor először megmossuk, majd nagyobb darabokra tépjük/vágjuk. Az olajon egy picit megfuttatom a zúzott fokhagymát, majd hozzáadjuk a spenótot, sózzuk, borsozzuk. Addig pároljuk amíg a leve majdnem teljesen elmegy. Hozzáönjük a tejszínt, és összeforraljuk. Ha túl nagyoknak tűnnének a spenót levelek akkor összeturmixoljuk. Ha nem tűnik elég sűrűnek akkor tehetünk bele édesburgonya kockákat, vagy zsemle kockát, vagy egy kanál liszttel megszórhatjuk amikor elfőztük a spenót levét. Egy vagy két tükörtojást készítünk hozzá és tálaljuk is.

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...140141142...293