Információk, érdekességek

Stroke-os bénulások: csodák ideje jön?

2010. augusztus 26.

Heteken belül nagy dobásra készül a szupertitkos skót laboratórium: újfajta stroke-kezeléssel kezdik a gyógyászati aktivitást.

A Daily Mail címû brit lap cikke „az orvostudomány egyik Szent Gráljának" nevezi a „mindent gyógyító" õssejt-terápiát, amelyet világszerte nagy erõkkel keresnek. (A szerzõ ide számítja még a Parkinson-kór, a szív-érrendszeri betegség, és a diabétesz gyógyszerét/gyógymódját.) A párhuzamot a lap a romantikus, illetve látványos külsõségek-körülmények hangsúlyozásával is fokozni igyekszik, amennyiben felvillantja a kék, saját oxigénellátású szkafanderekben, titkos és szuperbiztos laboratóriumokban dolgozó kutatók képét is.

Csecsemõk koraérettségére keresik a választ

2010. augusztus 23.

Kínában elterjedt a hír, hogy tejpor okozott mellnagyobbodást legkevesebb három csecsemõnél.

A feltételezést felkapta a média, a közvélemény vizsgálatot követelt, a hatóságok ígéretet tettek arra, hogy utána járnak a jelenségnek. A három hupeji (Hubei) gyerek esete mellett hasonló hírek érkeztek Kuangtung (Guangdong), Santung (Shandong), Anhuj (Anhui), valamint Csianghszi (Jiangxi) tartományokból és Pekingbõl. A gyanú a Synutra tejporra terelõdött, amelynek vásárlásától sokan azonnal elálltak. A cég vezérigazgatója korábban kijelentette, hogy nem adagolnak hormont a termékhez, s jó hírnevük védelme érdekében jogi lépéseket helyezett kilátásba.

Az elhízás növelheti a császármetszések gyakoriságát

2010. augusztus 17.

Amerikai kutatók az American Journal of Obstetrics and Gynecology legújabb számában ismertették eredményeiket.

Minél nagyobb súlyfelesleggel rendelkezik egy kismama a szülés elõtt, annál nagyobb annak a kockázata, hogy császármetszéssel hozza világra gyermekét. Három újszülöttbõl átlagosan egy jön a világra az Egyesült Államokban császármetszéssel. Az amerikai betegségellenõrzési és megelõzési központ (CDC) adatai szerint ez az arány 50 százalékkal magasabb, mint volt az 1990-es évek közepén.

Azonosították a Parkinson-kórt kiváltó mechanizmust

2010. augusztus 02.

A csak nemrégiben a kutatások kereszttüzébe került apró RNS-darabokról már kiderült, hogy szerepet játszanak daganatos betegségek és szívproblémák kialakulásában, valamint a szervezet hibás immunválaszában.

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói azonosítottak egy molekuláris útvonalat, amely kulcsfontosságú idegsejtek elpusztulásáért felel, ezáltal Parkinson-kórhoz vezet. A felfedezés nemcsak azt magyarázhatja meg, hogyan függ össze egy genetikai mutáció a betegséget okozó sejthalállal, de egyúttal megnyithatja az utat új terápiás megközelítések elõtt is.

Sikerült maláriarezisztens szúnyogot elõállítani

2010. július 28.

Egy amerikai kutatócsapatnak sikerült úgy megváltoztatni a szúnyogok genetikai állományát, hogy azok immunisak legyenek a malária kórokozójára.

A szúnyogmutánsok szabadon eresztve kiszoríthatnák a vadon élõ populációkat, így meg lehetne fékezni a betegség terjedését. A maláriát a plazmódium nevû egysejtû váltja ki, és az Anopheles szúnyognem nõivarú egyedei viszik át az emberre.