Információk, érdekességek
A csípős ételek növelhetik a demencia kockázatát
2023. február 16.
A rendszeresen chilit vagy jalapeno paprikát fogyasztó idősebb embereknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának – ezt állapították meg a Dél-ausztráliai Egyetem és a Katari Egyetem tudósai egy hosszú távú kutatásban.
A 15 éven át folytatott vizsgálatban 4582 kínai vett részt, akik 55 éven felüliek voltak. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a naponta több mint 50 gramm chilit fogyasztók kognitív hanyatlása felgyorsul. Az emlékezetvesztés még jelentősebb volt azoknál, akik soványak voltak.
A Sciencedaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál által ismertetett kutatást a Katari Egyetem tudósa, Cumin Si vezette. A tanulmány szerint a naponta több mint 50 gramm chilit fogyasztóknál csaknem a duplájára nőtt a memóriavesztés és a kognitív hanyatlás kockázata.
“A chilinek az egészséges testsúly megőrzésével és a vérnyomás kordában tartásával kapcsolatos hasznáról korábbi tanulmányok már beszámoltak, mi azonban azt találtuk, hogy az idősebbek kognitív funkcióit károsítja” – mondta Cumin.
“A chili az egyik leggyakrabban használt csípős fűszer a világon, és az európai országokkal összehasonlítva Ázsiában különösen népszerű. Kína egyes térségeiben, köztük Szecsuánban és Hunanban csaknem minden harmadik felnőtt fogyaszt naponta csípős ételt” – magyarázta Li.
Korábbi tanulmányok szerint a chiliben található kapszaicin nevű aktív komponens felgyorsítja az anyagcserét, a zsírégetést és meggátolja az érrendszeri betegségeket. A most megjelent hosszú távú tanulmány azonban az első, amely azt vizsgálta, hogy milyen kapcsolat van a chilifogyasztás és a kognitív funkciók között.
A tanulmány szerint a sok chilit fogyasztók főleg az alacsony jövedelmű, kis testtömegindexű emberek közül kerültek ki, akik fizikailag sokkal aktívabbak voltak, mint a chilit nem evők.
Bármilyen betegségem is van, nincs lehetetlen!”
2023. február 07.
Hogyan kaphatja vissza egy súlyosan beteg gyerek a gyerekkorát?
Az első barátság, ami egy életre szól, a kedvenc játékunk, ami hivatássá válik, egy döntés, ami megváltoztat. Számtalan boldog pillanat és szerencsés véletlen határozza meg, hogy kik leszünk és milyen fordulatokat vesz az utunk. Vannak gyerekek, akiknek az életében egy új játszótárs vagy hobbi helyett egy megrázó orvosi lelet lesz sorsfordító. Matekdolgozat helyett kezelések, állatkerti kirándulás helyett kórházi falak: hogyan kaphatják vissza mégis saját gyerekkorukat?
„Életem összes boldog pillanata egy hétbe sűrítve. Az egyetlen hely, ahol mindenki feltétel nélkül szeret. Egy szeretetburok, ahol vigyáznak rád. Ahol új barátokra találsz. Ahol olyan emlékeket gyűjtesz, amikre még 80 évesen is emlékszel. Ahol megtanultam, hogy bármilyen betegségem is van, nincs lehetetlen” – állítják kis táborozók a súlyosan beteg gyerekek és családjuk számára különleges élményeket nyújtó Bátor Táborról.
Egy súlyos betegség diagnózisa egy csapásra felborítja a család életét. Schumicky Júlia, a Bátor Tábor Alapítvány tanácsadó szakpszichológusa szerint a családnak mint rendszernek ilyenkor új célja lesz: életben kell tartania a beteg gyermeket, minél inkább meg kell óvnia a betegség súlyosbodásától vagy a visszaeséstől. „Ez az új cél felülír minden korábbi elképzelést a családi életről és az eltervezett jövőről. Addig ismeretlen kihívásokat állít a családtagok elé, akik újfajta szerepeket, felelősségeket és határokat tapasztalnak meg. A korábban súlyosnak ítélt problémák átértékelődnek és más dolgok válnak fontossá.”
Szusimánia a múzeumban
2023. február 02.
A szusi, amit a japán ételek egyik fő képviselőjeként tartanak számon, ízvilágával, letisztultságával, kifinomultságával és egészségre gyakorolt pozitív hatásával világszerte nagy népszerűségnek örvend. Mi mindent érdemes tudni róla? Ez a témája a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállításának.
Az eredetileg Délkelet-Ázsiából, Kínából származó étel több mint ezer éve honosodott meg Japánban, ahol a szigetvilág gazdag természeti környezetében, az emberi bölcsesség és leleményesség, valamint azon szüntelen késztetés hatására, hogy minél gyorsabban, minél ízletesebb ételeket varázsoljunk az asztalra, jelentős változásokon ment keresztül.
A szusi szó hallatán manapság a legtöbb embernek a nigiri-zushi jut eszébe, mely hozzávetőleg kétszáz évvel ezelőtt született meg a mai Tokióban: Edóban. A szusi napjainkra túlnőtt a szigetországon, és világszerte rengetegen fogyasztják.
A kiállítás célja, hogy vizuálisan megpróbálja elénk tárni, miben is rejlik a szusi, ennek a mindennapi életünk szerves részé vált japán ételnek a vonzereje. Bemutatják, miképp honosodott meg Japánban, hogyan alkalmazkodott az egyes régiók természetéhez, éghajlatához és életmódjához, hogyan virágzott fel napjainkra a kultúrája, és milyen kihívások-lehetőségek rejlenek benne a jövőt illetően.
A kiállításon egy olyan részleget is kialakítottak, ahol a látogatók megtapasztalhatják, milyen érzés betérni egy tokiói szusiétterembe. A szusit lehet szeretni és nem szeretni – a szervezők szívből remélik, hogy mindkét tábor egyaránt élvezi majd ezt a kiállítást, mely egyúttal bepillantást enged a japán kultúrába és történelembe is.
A kávéfogyasztás az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen
2023. január 30.
Egy kanadai kutatás szerint a kávéfogyasztás bizonyos fokú védelmet nyújthat az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen – írta a ScienceDaily.com online tudományos portál.
A torontói Krembil Agykutató Intézet tudósai szerint a kávénak több jótékony hatása van, minthogy az embert reggel felébreszti és energiával tölti fel vagy segít a koncentrálásban. “A kávézás a jelek szerint valamilyen összefüggésben van azzal, hogy csökken az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának kockázata” – mondta el Donald Weaver, az intézet társigazgatója.
Azt vizsgálták, hogy mi ennek a magyarázta, a kávénak milyen összetevői játszanak ebben szerepet, és ez hogyan hat a korral összefüggő kognitív hanyatlásra – idézte fel a kutatás legfontosabb kérdéseit Weaver, aki a gyógyszerkémikus Ross Mancinit és a biológus Yanfei Wangot kérte fel a kutatásban való részvételre.
A csoport három különböző típusú kávét vizsgált: világos pörkölésűt, sötét pörkölésűt és koffeinmentes sötét pörkölésűt. “A koffeines és koffeinmentes sötét pörkölésű kávéknak azonos potenciálja volt a kezdeti vizsgálatok szerint, tehát már korán kiderült, hogy nem a koffein az az összetevő, ami védelmet nyújthat” – magyarázta Mancini.
Mancini ezt követően a kávészemek pörkölése közben képződő fenil-indén molekulákat vette górcső alá. Kiderült, hogy a kutatásban vizsgált összetevők közül ez az egyetlen, amely az Alzheimernél és a Parkinsonnál megjelenő mindkét fehérjefragmens, a béta-amiloid- és a tau-fehérje felhalmozódását is gátolja.
Mivel a pörkölésnél keletkeznek a fenil-indének, és minél sötétebbre pörkölik a kávét, annál több keletkezik, a sötétebb pörkölésű kávé jobban véd a világosabb pörkölésűnél.
Mancini elmondta, hogy az úttörő vizsgálat után a következő lépés az lesz, hogy kiderítsék, mennyire előnyösek ezek a vegyületek, és képesek-e bejutni a véráramba vagy bekerülni az agy vérellátásába.
Heti két óra a természetben a jó egészség elengedhetetlen feltétele
2023. január 08.
Heti két óra eltöltése a természetben jelentősen növeli az egészséget, a jólétet, még úgy is, ha csak egyszerűen üldögél az ember és élvezi a nyugalmat – vélik brit kutatók.
A szabadidő parkokban, erdőkben vagy strandokon való eltöltésének fizikai és mentális hatásai jól ismertek, de ez az első olyan nagy kutatás, amely kiderítette, mennyi idő szükséges ezen hatások eléréséhez – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
Az Exeteri Egyetem orvostudományi karának kutatói húszezer embert kérdeztek ki Angliában előző heti tevékenységükről. Rossz egészségi állapotra panaszkodott azoknak az egynegyede, akik csekély vagy semennyi időt nem töltöttek el a természetben, és mintegy fele elégedetlen is volt az életével. Azoknak viszont, akik legkevesebb két órát eltöltöttek a természetben, csupán egyhetedük panaszkodott rossz egészségi állapotra és egyharmada volt elégedetlen életével.
“Igazán az lepett meg minket, hogy ez minden csoportra fennáll, fiatalra és idősre, gazdagra és szegényre, városi és vidéki emberre egyaránt” – mondta Mathew White, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány vezetőszerzője.
Azokra is fennáll, akik tartós betegségben szenvednek, vagy fogyatékosok. “Tehát a kiszabadulás a természetbe mindenkire jó hatással van. És nem kell, hogy testedzést végezzünk, a padon való üldögélés is elégséges” – tette hozzá.
A kutatókat az is meglepte, hogy egyáltalán nem számít az, hogy ez a két óra egybefüggő volt, vagy több rövidebb időszakból áll, és az sem, hogy városi parkba, erdőbe, vagy strandra mentek az emberek.
Nem mérték azt, hogy az emberek mennyi időt töltöttek el saját kertjükben. White elmondta, hogy az emberek fele kertjére inkább teherként és nem élvezetként tekint.
Az adatok azt mutatták, hogy két óra volt az a küszöbérték, amelynek pozitív hatásai voltak: a természetben eltöltött jóval több időnek sem volt plusz hatása az egészségre.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...213