Információk, érdekességek

A magyar óvodarendszer Európa élvonalához tartozik

2019. június 23.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A magyar óvodarendszer Európa élvonalában van – mondta Bódis József oktatási államtitkár.

A kötelező óvodai ellátás és az infrastrukturális fejlesztések azt az üzenetet közvetítik, hogy “van jövőnk”. Fontos, hogy a gyermekeket milyen hatások érik az óvodában, hiszen ott tanulják meg a közösségi élet alapjait, játékos foglalkozásokon fejlesztik kreativitásukat, amelyre később egyre nagyobb szükségük lesz.

A veleszületett képességek fejlesztése a fő üzenete annak az oktatási stratégiának is, amelyen jelenleg dolgoznak a szakemberek, és amelyet hamarosan nyilvánossá tesznek.

A stratégiában arra szeretnének megoldásokat találni, hogy a legkisebb kortól az egyetemi hallgatók oktatásáig milyen módszerekkel lehet hatékonyan fejleszteni a kreativitást, amely a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás mellett a harmadik legfontosabb kompetencia lesz a fiatalok érvényesüléséhez.


Parkinson-kórban szenvedők mozgását javították

2019. június 20.

Már a szabadban is tudnak sétálni korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően – számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.

 

Fotó: 123rf.com“A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni” – magyarázta Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa. Mint hangsúlyozta, a kezelés okozta javulás “a legvadabb álmaikat is felülmúlta”.

Egy normális séta során az agyból küldött utasítások hatására mozog a láb. Mikor a mozgás befejeződött, az agy visszajelzéseket kap, mielőtt a következő lépéshez utasításokat küldene. Jog professzor szerint a Parkinson-kór ezeket a visszajelzéseket redukálja, megtöri a kört és a páciens mozgása “lefagy”.

A tudóscsoport által kifejlesztett implantátum, amely a gerincvelőt ingerli elektromos stimulusokkal, felerősíti a jelet, és a páciens így képes lesz normálisan sétálni.

Jogot különösen az lepte meg, hogy a kezelés hosszú távon maradandó hatású volt: akkor is működött, amikor az implantátumot kikapcsolták. A professzor szerint az elektromos stimulálás felébresztette a visszacsatolási mechanizmust a lábaktól az agyba, amelyet a betegség lerombolt.

“Ez egy teljesen más rehabilitációs terápia. Azt gondoltuk, az okozza a mozgásproblémát, hogy a Parkinson-kórban szenvedőknél a jelek nem jutnak el az agyból a lábakhoz. De úgy tűnik, az agyba visszatérő jelek romlottak le” – magyarázta.


A génekben is nyomot hagy a szegénység

2019. június 18.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulin-rezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a szegénység beágyazódik a genomba. Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval – a DNS kémiai módosulásával – több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen. Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy. 

Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés. 

“Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk +emlékszik+ a szegénység élményére” – mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa. A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. “Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit” – mondta McDade.


A genetika csak 5-10 százalékban felelős a daganatokért

2019. június 15.

Fotó: 123rf.com

 

Kutatások szerint a genetika csak 5-10 százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta Gundy Sarolta kutató.

Az örökletes rákszindrómák elmondása szerint jellemzően nagyon fiatal korban jelennek meg, a rákot gyermekkorban az ivarsejtek mutációja, fiatalkorban pedig hajlamosító gének okozzák.

A daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő, és a legnépesebb munkavállalói korosztályba tartozók, a 40 és 59 év közöttiek közül többen halnak meg rákban, mint szív- és érrendszeri megbetegedésben.

A kutatások szerint rák kialakulásáért 90 százalékban környezeti ártalmak okolhatók. A környezeti ártalmak egyik legveszélyesebbike a dohányzás. (MTI)


Degeneratív ízületi megbetegedések kezelése

2019. június 11.

Fotó: 123rf.com

A csontsebészeti műtétek tervezhetőségét és pontosabbá tételét támogató műtéti tervező- és navigációs rendszert, valamint a beavatkozások során használható ortopédiai implantátumokat fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársainak részvételével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az öregedő társadalmakban egyre gyakoribbá váló degeneratív ízületi megbetegedések megfelelő kezelése komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátó rendszerek számára a világ legtöbb országában.

A Sanatmetal Kft., a Szegedi Tudományegyetem és a dicomLAB Kft. együttműködésével – 670 millió forint uniós támogatással – olyan komplex, műtéti tervező- és navigációs rendszert, illetve ezzel kompatibilis implantátumokat és eszközöket hoztak létre, amelyek lehetővé teszik a személyre szabott műtéti navigációt a váll- és térdízületi, valamint a lábsebészetben.

A jobban tervezhető, pontosabb csontsebészeti műtétek alacsonyabb kockázatot és gyorsabb felépülési időt, valamint a szövődmények csökkenését jelentik a betegek számára.

A navigációs sebészeti eljárás során a megbetegedés vagy sérülés által érintett műtéti területről készült diagnosztikai felvételeket feldolgozzák. A felvételek alapján készült háromdimenziós csontmodelleken a szoftver segítségével megtervezik az operációt, így például egy teljes térdprotézis behelyezését. 3D-nyomtatóval készítenek egy navigációs segédeszközt is, amely a beteg érintett ízületének csont- illetve porcfelszínéhez alakítva segíti az orvost a beavatkozás minél pontosabb mechanikai végrehajtásában.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...163