Információk, érdekességek
Másnaposság? Lehet, hogy hisztamin-érzékenysége van!
2023. november 19.
Valahányszor megiszom, akár csak egy kis mennyiségű bort is, irracionálisan komoly másnapos tüneteim lesznek. Az ünnepi időszakomat is végig kísérte a hányinger, migrén, hasfájás és rosszullét.
Ha a fenti mondatok ismerősen csengenek, dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának sorai magyarázatot adhatnak a zavaró tünetekre.
A hisztamin-érzékenység tünetei
Ha valakinél lecsökken a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim termelése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a hisztamint, emiatt különböző tünetei jelentkeznek. Az említett fejfájás, migrén és hasi panaszok mellett légúti – orrfolyás, tüsszögés – és bőrtünetek – kiütés, ödéma, viszketés – is gyakran előfordulnak, de szívdobogás érzés, vérnyomás ingadozás is jelentkezhet.
Bor, dió, savanyú káposzta
Az ünnepi időszakban azért is nő a tünetek erőssége és gyakorisága, mert a hagyományos menüsor nagyon sok hisztaminban gazdag összetevőt tartalmaz. A bor és a pezsgő mellett a halkészítmények, a dió, a savanyú káposzta, a paradicsom, a csokoládé és az érlelt sajtok hisztamin tartalma is nagyon magas. Az elfogyasztott étel mennyisége jelentősen befolyásolja a tünetek súlyosságát.
Emiatt lett egyre rosszabbul
A hisztamin-érzékenység eltérő súlyosságú tüneteket okoz az érintetteknél. Ez attól függ ugyanis, hogy kinél milyen mértékben csökkent le a DAO enzim termelődése. Akinél jelentősen csökkent, vagy csak alig termelődik, ők érzik magukat a legrosszabbul az ünnepi időszak végére.
Az alkoholbetegség társas összetevőiről
2023. szeptember 24.
Egy idén tavasszal publikált felmérés szerint hazánk világelső az alkoholisták lakosságarányos számában, valamilyen mértékben lassan a népesség közel negyedét érinti a probléma. Olyan, hagyományosan nagyivónak gondolt nemzeteket előzünk meg, mint az oroszok vagy az írek. Ehhez képest sokszor nem úgy tűnik, hogy a magyarok a súlyának megfelelően foglalkoznának a kérdéssel, gyakran az alapvető ismeretek is hiányoznak az alkoholbetegséggel, de általában a függőségekkel kapcsolatban is.
Ez az írás elsősorban az alkoholizmus társas, társadalmi dimenzióival foglalkozik, főleg szociálpszichológiai szempontból, de először nem árt tisztázni néhány alapfogalmat.
– A témában a kiindulópontot a függőség fogalma jelenti. A függőség (szakszóval dependencia vagy addikció, ahol az utóbbi az előbbi súlyosabb formája) definíció szerint egy káros viselkedés szokássá válását jelenti, melyet a szenvedélybeteg az akarata ellenére ismétel. Vagyis a függő bizonyos területeken már nem ura önmagának, cselekvéseit és reakcióit függősége tárgya, azaz valamilyen kémiai szer vagy viselkedésminta alakítja. Az alkoholista sokszor nincs döntéshelyzetben, függősége szinte belekényszeríti az ivásba. Fontos megjegyezni, hogy a függőség nem az elfogyasztott ital mennyiségének kérdése, hanem az ivás rendszeressége, szokásszerűsége határozza meg. Azaz napi két pohár borral is lehet valaki függő, ha az nem nélkülözhető részévé válik a mindennapjainak.
– Az alkoholizmus esetében pontosabb alkoholbetegségről beszélni, mert a függőség betegség, akkor is, ha részben vagy egészben az egyén tehet annak kialakulásáról. Gyakori képzet, hogy ez nem betegség, egyszerűen csak abba kell hagyni az ivást, de az előző pont értelmében épp ez az, ami nem megy, a függő már nem maga irányít. (Egy tüdőrákost is kétség nélkül elfogadunk betegnek, akkor is, ha évtizedes láncdohányzásával ő maga idézte elő állapotát.)
– A betegség kialakulásában az egyéni, főképp pszichés sajátosságok mellett (a lehetséges genetikai alapokat most hagyjuk) kétségtelenül fontos szerepe van a társas hatásoknak. Az egyén mikrokörnyezete (családja, baráti köre, munkatársai) és az általános társadalmi-kulturális mintázatok egyaránt fontosak. Ha ugyanis az ivás, sőt a nagyivás is elfogadott, bevett szokás az adott társadalomban, az alkohol kézenfekvő megoldásként kínálkozik a legkülönbözőbb helyzetekben, akár a nehézségek miatti szorongások oldásában, akár a pozitív élmények fokozott megélésében.
A szocializáció színterei
Az alkoholbetegség kialakulásában tagadhatatlanul az egyik legfontosabb összetevő az egyén szocializációja, vagyis a folyamat, melynek révén csecsemőből egy társadalom felnőtt tagjává válunk, belenőve a számunkra adott társas közegbe. Valójában a szocializáció (vagy társadalmasodás) tesz minket emberré, túl a puszta biológiai léten. És e folyamat különböző szintjein egyaránt van lehetőségünk a függőség kialakulásához vezető viselkedésminták elsajátítására.
Család mint mintaadás
Az elsődleges szocializációs színtér a család. Ott már találkozhatunk a legkülönbözőbb ivási mintázatokkal és függőségi szintekkel, és sajnos sokszor találkozunk is, hisz az alkoholbetegek bevezetőben idézett nagy aránya mellett a magyar társadalom nagyobbik fele érintett lehet a problémában, függőként vagy egy függő hozzátartozójaként.
Milyen hatással van szervezetünkre a bor?
2023. szeptember 15.
Egyre több kutatás foglalkozik a szőlőművelés és a vele közel azonos korú borkészítés múltjával. Írásos emlékek bizonyítják, hogy az ókori Babilónia lakói már fogyasztottak bort, de vannak olyan feltételezések is, miszerint Kínában már 9000 évvel ezelőtt termesztettek szőlőt, és így valószínűleg bor is készülhetett arrafelé.
Ennek a misztikus italnak az elkészítése mára szinte művészi szintre emelkedett, ahogy a technika fejlődésével azok a kutatások is egyre izgalmasabb eredményekkel szolgálnak, amik azt vizsgálják, hogy az „istenek italának” is nevezett folyadék milyen hatással van az emberi szervezetre.
Néhány kivételtől eltekintve (például datolya, alma vagy éppen a meggy) a bort szőlőből készítik. Ez az a növény, amely méretéhez képest igen erős és mélyre nyúló gyökérzettel rendelkezik, amellyel a talajból koncentráltan veszi fel az ott rejlő ásványi anyagokat, amik a gyümölcsben, azaz a szőlőszemekben koncentrálódnak. Nem kell csodálkozni tehát, ha a szőlőből készült italban (akár szőlőléről, akár borról van szó) sok ásványi anyag, nyomelem és valamennyi vitamin is megtalálható. Érdekes módon a vörös szőlőben – így a vörösborokban is – egy egységre vetítve több és koncentráltabban, mint a fehérben.
Persze a bor alkoholtartalmú ital, ezért mértéktelen fogyasztása testi és mentális tekintetben is ártalmas és veszélyes, de az orvosi vélemények és kutatások szerint bölcsen fogyasztva kifejezetten kiváló élettani hatásokkal bír.
Az alkoholista kismama gyermekének 428-féle betegsége lehet
2023. augusztus 07.
A terhesség és az alkohol nem alkotnak összeillő párost. Az az alkoholmennyiség, amivel az embrió vagy a magzat találkozik az anyaméhben, negatívan hat a megszületendő gyermek egész életére.
Születést követően szemmel látható nyomai is lesznek annak, hogy az édesanya bizony többször is a pohárhoz nyúlt a várandóssága alatt. Kis súllyal született újszülöttek, elvékonyodott felső ajkak, egymástól távol ülő szemek, idegrendszeri rendellenességek, alulfejlett agy… és folytatható a felsorolás.
A veleszületett károsodásoknak ezt a csoportját magzati alkohol szindrómaként (FAS, fetal alcohol syndrome) írja le az irodalom, de egyre inkább terjedőben van a károsodások szélesebb körét felölelő magzati alkohol spektrumzavar (FASD, fetal alcohol spectrum disorder) elnevezés is. A becslések szerint 100 emberből 1-nek van FASD-ja.
Az anya alkoholfogyasztása miatti alkoholexpozíció nagyszámú betegséget és rendellenes elváltozást vonhat maga után. A rangos Lancet tudományos folyóiratban 2015-ben megjelent közlemény alapján 428 különféle betegséggel és tünettel hozható összefüggésbe a magzati alkohol spektrumzavar.
Az alkoholt fogyasztó kismamák gyermekeinek több mint 90%-a viselkedési zavarokkal küzd, és mintegy 80%-uk kommunikációs zavarokkal rendelkezik – azaz vagy a beszédértéssel, vagy a verbális kifejezéssel vannak problémáik. Az anyaméhben alkoholnak kitett gyermekek 70%-ának kognitív problémái vannak, míg több mint a felüknél figyelemzavar vagy hiperaktivitás tapasztalható.
Leszoktam a dohányzásról, meg fogok hízni?
2023. március 11.
Ne ártsunk többé a tüdőnknek, egészségünknek! Bizonyára nagyon sok dohányos határozta már el ezzel a szlogennel a fejében, hogy leszokik a cigarettáról. Nem kevesen viszont félnek abbahagyni a dohányzást, mert rettegnek attól, hogy meghíznak utána. Ha azonban megfogadunk néhány jó tanácsot, rendelkezünk némi önuralommal és ügyelünk táplálkozásunkra, megtehetjük ezt a fontos lépést anélkül is, hogy akár egy gramm túlsúlyra tennénk szert…
„Őszintén szólva azt hittem, hogy nem fogok meghízni, amikor egy hirtelen elhatározás nyomán nemrégiben megpróbáltam abbahagyni a dohányzást. – emlékszik vissza legutóbbi kísérletére Klára, a 30 éves titkárnő. – Mégis, bármennyire ügyeltem a táplálkozásomra, egy-két hónap alatt felszedtem 3 kg-ot, amire, mint mondtam, egyáltalán nem számítottam. Ezt nem tudtam elviselni, és kezdődött minden elölről, a cigarettával való küzdelemtől az újbóli elhatározásig…”
Noha a dohányosok (mindkét nemhez tartozó) többsége szeretne felhagyni a füstöléssel, a meghízás veszélye miatt jelentős részük gyakran nem mer vállalkozni erre a lelki-fizikai erőpróbára. Mint példánk és a statisztikai adatok többsége is mutatja, különösen a nők rettennek meg a biztos hízás gondolatától a cigarettáról való leszokást követően. Pedig a leszokás lehetséges súlygyarapodás nélkül is – csak egy kicsit oda kell figyelni rá.
Új reflexek elfogadása – késedelem nélkül
A nikotinnak „köszönhetően” egy doboz cigaretta elszívása után szervezetünk mintegy 200 kalóriát éget el – ez a mérgező alkaloid gyorsítja az anyagcserét és csökkenti az éhséget. Ezért a dohányosok általában „rendes” súlyuk alatt tudják tartani magukat 2–4 kilóval. De minthogy a leszokás nyomán ezt a kalóriamennyiséget nem égetik el, a szervezet visszanyeri régi állapotát. Ehhez a mérsékelt súlygyarapodáshoz azonban rendszerint hozzáadódnak további kilók, mert a volt dohányos rendszerint többet eszik a cigaretta elhagyása okozta hiányérzet kompenzálására.
Mi több, a szervezet megfosztása a nikotintól általában növeli az édességek iránti vágyat is. Emellett az a tény, hogy „visszatérnek” a régi ízérzetek, szintén több evésre ösztönöz. A korábbi füstölőknek átlagosan a 70%-a hízik meg: a férfiak átlagban 3 kg-ot, a nők 4 kg-ot szednek magukra, röviddel a leszokás után. 30%-uk viszont azon szerencsések közé tartozik, akik nem híznak meg – az egész csak anyagcsere (és persze önuralom) kérdése…
A lényeg, hogy rögtön a leszokás után jó szokásokat kell felvenni, helyes reflexeket célszerű elfogadni – magyarázzák a dietetikusok. Egyes felmérések szerint a dohányosok rendszerint kalóriadúsan étkeznek, jobban növelik koleszterinszintjüket, több sót, alkoholt fogyasztanak, mint mások. Viszont általában kevesebb telítetlen zsír, rostos anyag, C- és E-vitamin valamint béta-karotin jut be a szervezetükbe. Ez pontosan a fordítottja annak a folyamatnak, ami kívánatos lenne jó egészségi állapotuk fenntartása szempontjából. Ezért egyik fontos követelmény, hogy a volt dohányosoknak fel kell hagyniuk rossz táplálkozási szokásaikkal, káros reflexeikkel.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...45