Információk, érdekességek

Hogyan készíthetünk süteményeket tojás nélkül?

2020. február 18.

Fejtörést okozhat, ha tojásallergia miatt mellőznie kell ezt az alapanyagot a sütések során. Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusának praktikus tanácsai azonban azt bizonyítják, hogy ha a tojást a megfelelő alapanyagokkal helyettesítjük, akár még az eredetinél finomabb, változatosabb desszerteket is készíthetünk.


Fotó: 123rf.comBiztos helye van az összetevők listáján
Alig akad olyan sütemény recept, amiből ez az alapanyag hiányozna. A tojás a sokak által kedvelt teakekszek, muffin és piskóta nélkülözhetetlen összetevője – legalábbis így gondoltuk eddig, de hamarosan látni fogjuk, hogy tojás nélkül sem lehetetlen süteményeket készíteni. A tojás elsősorban kötőanyagként szerepel a receptekben, vagy levegősebbé, lazábbá teszi a tésztát, mint a piskóta esetében. Helyettesíteni is ennek megfelelően tudjuk, attól függően, hogy melyik funkcióját kell kiváltanunk a süteményekben.

Tojás helyettesítése zöldségekkel, gyümölcsökkel és mogyoróvajjal
Süteményekben nagyon jól használható tojáshelyettesítők a különféle zöldségekből, gyümölcsökből készült pépek és a mogyoróvaj. Utóbbit jellegzetes íze miatt megfontolandó, mibe rakjuk, de nagyon különlegessé teszi a süteményeket. Főként ragasztó funkciót lát el, mint a tojássárgája.

A gyümölcs- és zöldségpépek lazítóként vannak jelen pl. egy muffinban, szaftos kevert süteményben vagy teakekszben. Puhává, szaftossá teszik a tésztát! Erre a célra kiválóan megfelel (1 tojás helyettesítésére) pl. 100 gramm főtt pürésített bab, 100 gramm sült pépesített sütőtök vagy 100 gramm főtt pépesített cukkini.
– 50 gramm áztatott, turmixolt datolyával, 50 grammnyi almapürével, 100 grammnyi pépesített banánnal válthatunk ki 1 db tojást. Hogy biztosan tökéletes legyen az eredmény, zöldség-, gyümölcspépek esetén érdemes más tojást helyettesítő anyagot, pl. lenmagot vagy chia magot, esetleg mogyoróvajat is használni.

Tipp! Ha gyümölcspépet használunk, az édesítő mennyiségét is csökkenthetjük a süteményekben. Extra pozitívum még, hogy a pépek használata mellett kevesebb zsiradék (margarin, vaj, olaj, zsír) hozzáadása javasolt a tésztákhoz, hiszen a sok nedves összetevő az állagot is megváltoztatná.


Tényleg lehetünk allergiásak a hidegre?

2020. február 07.

A tavaszi és nyári hónapokat általában jobban kedveljük a kellemes hőmérsékletnek köszönhetően, a pollenszezon miatt azonban ez az időszak kész rémálom az allergiások számára, akik a magyar lakosság 30 százalékát teszik ki. Azt gondolnánk, hogy a hideg időjárás beköszönte véget vet a legtöbb allergiás szenvedéseinek, a túlérzékenységnek azonban számos fajtája létezik

Az egyik legkülönlegesebb típus a hidegallergia (hideg urticaria), melynek során nem valamilyen allergén anyag, hanem egy fizikai inger, a hideg hatása váltja ki a túlérzékenység tüneteit. Bár a hidegallergiát nem valódi allergiaként, hanem a csalánkiütés egy speciális formájaként tartják számon, éppolyan kellemetlen és akár veszélyes tünetekkel is járhat, mint az ismertebb allergiák.

A hidegallergia tünetei és okai

„A hidegallergiát onnan lehet felismerni, hogy valamilyen hideginger – pl. hőmérséklet-változás, hógolyózás, hideg vízben való úszás vagy jeges szél – hatására hisztamin szabadul fel az érintett testrészen, amely heves bőrpírral, csalánkiütéses tünetekkel, erős viszketéssel, fájdalommal, duzzanattal és akár hólyagosodással is járhat. Az allergiás panaszok ráadásul nemcsak a bőrön, hanem a nyelőcső nyálkahártyáján is jelentkezhetnek, ahol a duzzanat fulladást okozhat, ezért az érintetteknek kifejezetten vigyázniuk kell a hideg italokkal és a fagylalttal is” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő- és gyermektüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus szakorvos.

Ha a bőrfelület kis részét éri hideg – pl. a kesztyű nélküli kezet vagy az arc fedetlen részét –, a tünetek csupán átmeneti kellemetlenséget okoznak, melegbe érve hamar elmúlnak. Ha azonban a teljes testet vagy nagyobb bőrfelületet ér hideginger, akkor a nagy mennyiségű hisztamin felszabadulása már súlyosabb állapotot is előidézhet, amely a bőrön kívül más szervekre is kiterjedhet. Ilyenkor rosszullét, heves fejfájás, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás, légzési zavar jelentkezhet, különösen súlyos esetben pedig akár anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, ami az allergiás reakció legsúlyosabb formája, és életveszélyes is lehet.

„A hidegallergia leggyakrabban a fiatal nőket érinti, de a férfiaknál sem ritka, és átlagosan 5-7 évig tart. Minél hidegebb éghajlaton él valaki, annál inkább veszélyeztetett, ha hajlamos erre a túlérzékenységre. Sajnos pontosan nem tudni, mi váltja ki ezt az érzékenységet, de gyakran jelentkezik együtt ételallergiával és asztmával is” – tette hozzá a szakorvos.


Ételadalékok is okozhatnak allergiát

2020. január 18.

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót vált ki.

Fotó: 123rf.comEnyhe bőrpírt és életveszélyes tüneteket is okozhat

Az additív allergia jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén “rejtve” van az élelmiszerekben. – mondta el dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.

Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

A leggyakoribb allergének

Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók – nátrium glutamát – is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.

  • Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát érdekessége, hogy nyomokban számos élelmiszerben – tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben – természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél – különösen az aszpirin allergiásoknál – allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.
  • Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez, ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínai étterem szindrómaként is definiált bőrpírral és hányingerrel is kísért tünet együttes feltehetően a nátrium glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye.
  • A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.
  • A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehézlégzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat.

Karácsonyi allergiák

2019. december 25.

Az ünnep közeledtével szokásaink is megváltoznak. A lakásban elhelyezett díszek, illatosítók, az ünnepi menü, a szervezéssel járó stressz, de akár a karácsonyfa is szokatlan tüneteket okozhat, az arra érzékenyeknél. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a gyakori allergéneket. 

Óvatosan az illatosítókkal!

Az ünnepre hangolódás jegyében előkerülnek a mécsesek, illóolajok, párologtatók, illatos gyertyák. A meghitt hangulat mellett, jelenlétük sokak számára irritáló is lehet. Allergiás, asztmás beteg környezetében inkább kerüljük használatukat, mert a légutakba jutva köhögést, tüsszögést, nehézlégzést okozhatnak.


Laktózérzékenység panaszmentesen

2019. december 18.

Fotó: 123rf.comA laktózérzékenyeknél nem a tej és tejtermékek elhagyása a megoldás. A hasfájás, puffadás és egyéb kellemetlen tüneteket okozó laktózintolerancia minden harmadik ember életét megkeseríti hazánkban, pedig a probléma felismerésével és egy kis odafigyeléssel a panaszok elkerülhetők.

 

Az érintettek közül mindössze 3–5% ismeri a panaszai valódi okát. Dr. Plósz János adjunktus ezért rendkívül fontosnak tartja felhívni az emberek figyelmét a problémára. „A tünetek hátterének tisztázása után, egy kis odafigyeléssel, tudatos vásárlással és étkezéssel a laktózérzékenyek is teljes, panaszmentes életet élhetnek – hangsúlyozza a belgyógyász-gasztroenterológus szakorvos.

Nem érdemes azonban teljes mértékig lemondani a tejtermékek fogyasztásáról, mert a tej megfelelő arányban és összetételben tartalmazza az összes olyan tápanyagot, ami az emberi szervezet életműködésének fenntartásához és fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges. Nógrádi Katalin, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja, a laktozerzekeny.hu dietetikus szakértője kiemeli: a tej bizonyítottan kedvező szerepet játszik az egészség megőrzésében, csökkenti bizonyos betegségek kialakulásának esélyét. A szív- és érrendszerei betegségekkel küzdők számára pedig fontos információ, hogy a tehéntej koleszterintartalma sokkal kisebb, mint a többi állati eredetű élelmiszeré.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...54