Információk, érdekességek
Tippek, hogy a megfázás ne lehessen ünneprontó
2022. december 25.
Nyakunkon az ünnepek, a pihenés, a nyugalom és a békés családi együttlétek időszaka. A hideg idő miatt azonban gyakori, hogy valamilyen undok betegség épp ilyenkor keseríti meg az életünket. Egy nemzetközi kutatásból kiderült, a magyarok leggyakrabban a családi ünnepekről maradnak le azért, mert az ágyat nyomják, pedig megelőzéssel és a tünetek azonnali kezelésével bárki szeretteivel lehetne a fontos alkalmakon.
Bárkivel megeshet, hogy a megfázás épp a jól megérdemelt pihenés ideje alatt dönti le a lábáról. A legbosszantóbb talán ezek közül a karácsony, hiszen ilyenkor csak arra vágyunk, hogy a szeretteik körében élvezzük a meghitt ünnepek melegét. Megfázáskor azonban a tüsszögés, orrfolyás, láz és fájdalom átlagosan 5-6 napra is ágyba parancsolhat minket – világított rá a Wick Pharma GmbH nemzetközi, 15 ország bevonásával elvégzett kutatása.
Éppen a pihenésről mondjunk le?
A felmérésből az is kiderült, a válaszadók ötöde az ünnepeket – például a karácsonyt – hagyta ki legtöbbször a meghűlés miatt, de sokan maradtak le a tervezett vakációról és fontos családi eseményekről, például születésnapokról is. Az ausztrálok legtöbbször a munkahelyi eseményeket, míg a kínaiak a tervezett vakációt mondták le leginkább, mi magyarok pedig többségében a családi ünnepeket hagytuk ki.
Néhány egyszerű szabály, amellyel megelőzhetjük a bajt
A panaszok azonban nem csak a betegnek okozhatnak kellemetlenséget. A megkérdezettek több mint fele nyilatkozta azt, hogy a beteg családtag elronthatja a hozzátartozók kedvét is, és 55 %-uk szerint leginkább a családi együttlétekre hat negatívan. Még magasabb ez az arány a magyarok körében, mi ugyanis 70 %-ban gondoljuk úgy, hogy a meghűlt rokon jelenléte elronthatja a családi időtöltést. Az ünnepek előtt ezért különösen fontos a betegségek megelőzése, és a felkészülés a lehetséges megfázásokra.
„A felső légúti hurutok – melyek többségében vírusos eredetűek – szezonális megbetegedésnek tekinthetők abból a szempontból, hogy a nedves hidegben hamarabb megfázunk, ráadásul az ünnepek alatt sokkal több emberrel találkozunk, akiknek átadhatjuk a fertőzést, illetve el is kaphatjuk tőlük. Érdemes ilyenkor fokozottan figyelni a személyi higiéniára, mindenkinek külön zsebkendő, külön törölköző javasolt, kerülni kell a zsúfolt helyeket különösen akkor, ha már megfáztunk” – kezdte Dr. Kovács Viktória fül-orr-gégész, audiológus főorvos, aki hasznos tanácsokat is adott betegség esetére.
Itt az influenzaszezon – így védekezzen!
2022. december 21.
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy a védőoltás mellett milyen praktikákat érdemes bevetni, hogy elkerüljük az influenzát vagy továbbadjuk a fertőzést.
Tényleg használjon zsebkendőt!
Az influenzáról tudjuk, hogy cseppfertőzéssel terjed. Egy tüsszentés alkalmával közel 40 ezer apró nyálcsepp kerül a levegőbe, az influenzát okozó vírusok ezekhez tapadva még órákig lebegnek a levegőben és képesek nagyobb távolságra is eljutni. Ezért nagyon fontos, hogy ha ön vagy a környezetében valaki beteg, tegye a kezét vagy zsebkendőt a szája elé, hogy megakadályozza a kórokozók levegőben való terjedését!
Fordítson elég időt a kézmosásra!
A legkorszerűbb, antibakteriális és illatos kézmosó sem ér semmit, ha elnagyoltan, a kézmosást összecsapva használjuk. Szánjunk rá legalább 20 másodpercet, átdörzsöljük a kezünket és ne feledkezzünk meg az alapos öblítésről sem!
Ne látogassa a beteget!
Sokan akkor sem pihennek, ha már betegek. Ezzel viszont nemcsak a saját gyógyulásukat nehezítik, de a többieket is könnyen megfertőzhetik. Az sem szerencsés, ha túl hamar térünk vissza a munkába, a náthával ellentétben az influenza vírusát nemcsak 3, de akár 5-7 nap múlva is tovább adhatjuk.
Viseljen maszkot!
Megfelelő távolságot tartani jóval nehezebb, ha a velünk egy lakásban élő családtagunk lett beteg. Ilyen esetben csakis a zsebkendő használat, a rendszeres kézmosás, illetve az orrot és a szájat betakaró egészségügyi védőmaszk viselése segíthet meggátolni a kórokozók terjedését.
Kivédheti az intravaginálisan adagolt progeszteron a vetélést?
2022. december 18.
Az intravaginális progeszteron-adagolás a korábban legalább 3 vetélésen átesett terhes nőknél csökkentheti csak a hüvelyi vérzést követő vetélési kockázatot.
A terhesség alatti vetélés egyik gyakori előjele a hüvelyi vérzés. Olyan kezelés, ami a fenyegető vetélés 100 százalékos biztonsággal való kivédésére alkalmas, nem ismert. Az 1950-es évek óta ilyen esetekben alkalmazott progeszteron hatásosságát többen megkérdőjelezik. Egy 2018-ban publikált Cochrane metaanalízis kismértékű hatást tulajdonít a progeszteronos kezeléseknek a fenyegető spontán abortusz kivédésében; miközben az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium (ACOG) egymással ellentmondónak véli az ezen a területen rendelkezésre álló eredményeket.
Egy 2019-ben publikált placebo-kontrollos vizsgálat eredményei alapján a terhes nőknél a vaginális vérzéseket követően adagolt intravaginális progeszteron nem képes a vetélések kockázatát csökkenteni.
Hiába a napi 2×400 mikrogramm intravaginális progeszteron
A 48 brit klinikai centrumban végzett PRISM-vizsgálat (Progesterone in spontaneous miscarriage) részeként a terhesség első 12 hetében jelentkező hüvelyi vérzést követően a nők (n=4153; 16 és 39 év közötti nők) egyik csoportja progeszteronos hüvelykúpot kapott (napi 2×400 mikrogramm mikronizált progeszteron), míg a másik csoportja placebo kúpot alkalmazott a terhesség 16. hetéig.
A vizsgálat végpontjaként a 34. terhességi hetet követően bekövetkező élveszületés szolgált. Mint az eredményekből kiderült, a progeszteronos csoportban a nők 75 százalékánál, míg a kontroll-ágon a nők 72 százalékánál valósult meg a primer végpont. Mindez nem jelent szignifikáns különbséget a kezelt és a kontroll csoportok között.
A több vetélésen átesett nőknél hatásos az intravaginális progeszteron
A vizsgálatot végző kutatók rámutattak arra, hogy a vizsgálatban részt vevő nők egyik alcsoportjánál (n=137), azoknál, akik kórtörténetében már legalább 3 korábbi vetélés szerepelt, eredményesnek bizonyult a gesztagén alkalmazása. Az intravaginális progeszteronnal kezeltek körében ugyanis 72 százalékban, míg a kontroll-csoportba soroltaknál csak 57 százalékban valósult meg a primer végpont. Mindez jelentős és szignifikáns hatást takar. A számítások alapján – ebben a rizikócsoportban a progeszteron alkalmazásával – Nagy-Britanniában évente 1000 gyermek életét lehetne megmenteni.
Érbetegségek: előzze meg a bajt!
2022. december 08.
A lábamputációk száma országonként nagy különbséget mutat, hazánkban azonban az Európai Unióban is az egyik a legmagasabb a beavatkozás aránya. A lábamputációra gyakoriság szerint sor kerülhet érbetegség és cukorbetegség, trauma, tumor, gyulladás, végtagfejlődési rendellenességek és egyéb okok miatt. Az érbetegségek a lábamputációk több mint 80%-áért felelősek. Dr. Kósa Évát, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusát kérdeztük az érbetegségek kezeléséről és a lábamputáció megelőzéséről.
Magyarországon az egyik legnagyobb a lábamputációk aránya az EU-ban
Magyarországon évente 100 000 emberből 42 esetben végeznek lábamputációt. Összehasonlítva, Svédországban ez a szám évente 20-35 közötti 100 000 lakosra nézve. Idősekben, férfiakban, cukorbeteg, dohányos, érszűkületes betegekben az arány még sokkal magasabb. Ismert, hogy cukorbetegekben a lábamputáció akár 15x gyakoribb is lehet, mint a nem cukorbetegekben. Cukorbetegségben a helyzetet az is bonyolítja, hogy perifériás verőérbetegség jelenléte nélkül az ún. diabeteses láb szindróma talaján is történhet végtagvesztés.
A diabeteses láb szindrómát keringési zavar, csont-és ízületi eltérések és idegkárosodás (neuropathia) alkothatja, és következtében akár egy banális sebből kialakuló fertőzés rövid időn belül a lábujj vagy a végtag elvesztéshez is vezethet. Egyetértés van abban, hogy a diabetes miatti felesleges lábamputációk szűrővizsgálattal, a betegek felvilágosításával, a betegség megfelelő kezelésével, és a betegek kellő odafigyelésével nagymértékben csökkenthetők.
Érszűkület szűrése- mikor indokolt?
Az érszűkület előfordulása bizonyos állapotok, betegségek során gyakoribb, így ezek fennállásakor rendszeres szűrés javasolt, akár tünetmentesen is. Ilyen állapot például az idős kor, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, valamilyen szív-és érrendszeri megbetegedés (főleg stroke, szívinfarktus) után, valamint akkor is, ha a családban előfordult már érszűkület. Különösen nagy kockázatot jelent, ha a felsoroltak közül egyszerre több is fennáll. Az érszűkület típusos tünetei esetén minden esetben fontos, hogy az illető orvoshoz forduljon.
Alsó végtagi érszűkület tünetei, jelei:
- hűvös, sápadt végtag vagy lividitás, bőrpirosság
- töredezett körmök, körömgomba, hiányzó szőrzet
- Járáskor a lábszár, comb vagy farpofa területén jelentkező fájdalom, vagy zsibbadás, mely megálláskor múlik (“kirakatnéző betegség”)
- súlyos tünetek: seb, fekély, elfeketedés a lábujjakon, sarkon
A perifériás verőérbetegséget a boka-kar index meghatározásával igazolják. A vizsgálat a karokon és a lábakon elvégzett vérnyomásmérésekből áll. Az index és klinikai tünetek alapján megállapítható a betegség súlyossága. Amputáció veszélye a súlyos, már nyugalomban is fájdalmat okozó sebek, fekélyek, szövetelhalás esetén áll fenn. E tünetek jelenlétekor a végtag keringése kritikusan alacsony.
5 jel, ami immunhiányra utalhat
2022. december 05.
Ha gyakran kapunk el különböző fertőzéseket, azt gondolhatjuk, hogy valami komolyabb betegség áll a háttérben. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa szerint azonban kizárólag a gyakori betegeskedés alapján nem lehet erre következtetni, ám ha más tüneteink is jelentkeznek, az akár immunhiányos állapotot is jelezhet.
Az immunhiányos betegségeknek több formáját ismerjük. A primer immunhiány tünetei rendszerint már gyermekkorban megmutatkoznak. Léteznek másodlagos immunhiányos állapotok, amelyek más betegségekhez – például diabétesz, vesebetegség – jönnek létre. Ezen kívül gyakori fertőzéseket okozhat az is, ha valaki olyan gyógyszert szed, amely az immunrendszer működését gátolja, például autoimmun betegség esetén. A szerzett immunhiány legismertebb formája pedig az AIDS.
1. Visszatérő, más okkal nem magyarázható láz
Elhúzódó, tartós hőemelkedés vagy láz esetén – amennyiben minden szükséges vizsgálat elvégzése megtörtént és mégsem találják a kiváltó okát – a diagnózis: ismeretlen eredetű láz. Ilyen esetben gondolni kell az immunhiányos állapot lehetőségére is.
2. Hasmenés
Gyakori tünet, lehet egyszerű gyomorrontás vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés következménye. Ha azonban a tünetek nem múlnak, a hasmenés napokig-hetekig is fennáll, oly mértékben, hogy a betegnél már fogyás is megfigyelhető, akkor komolyabb ok is állhat a háttérben.
3. Több antibiotikumot igénylő fertőzés egy éven belül
Felnőtteknél évi 2-3 légúti betegség az őszi-téli időszakban átlagosnak nevezhető, sőt fogékonyabbak lehetünk a fertőzésekre, ha elhúzódó, például munkahelyi vagy családi stressz is nehezíti az életünket. Aggodalomra ad azonban okot az évente négy vagy több antibiotikumos kezelést igénylő fül-, tüdő-, orrmelléküreg-, vagy hörgőgyulladás.
4. Bőrtünetek
Figyelmeztető jel lehet, ha a gyakori fertőzések mellé szájpenész, gombás fertőzések visszatérő tályogok jelenléte is társul.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...141