Információk, érdekességek

Megelőzhető a gyermekeknél a D-vitamin-hiány kialakulása

2017. november 14.

Egy, a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán készült D-vitamin-szintet vizsgáló felmérés azt vizsgálta: az őszi-téli időszakban kivédhető-e a gyermekeknél a nyáron megszerzett D-vitamin-szint csökkenése. A kutatás alapján kijelenthető, hogy lehetséges a megfelelő szint megtartása a napfényszegény hónapok alatt.

A budapesti Tűzoltó utcai Gyermekklinikán évek óta mérik az ott megforduló gyermekek D-vitamin-szintjét. A korábbi vizsgálatok szerint éves átlagban a kisgyerekek legalább 40 százaléka szenved D-vitamin hiányban, míg 15 százalékuknál a hiányszint kritikus. Dr. Szabó András professzor, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika igazgatója szerint a D-vitamin-hiánynak nincsenek egyértelmű tünetei a csecsemőkor után, hosszú távon azonban számos betegség kialakulásához vezet.

A D-vitamin egy létfontosságú hormon előanyaga, mely fontos szerepet játszik az egészséges sejtfejlődésben, ezért hiánya mindenkinél komoly egészségügyi kockázatot jelent – a kisgyermekeknél azonban különösen fontos a vitamin megfelelő szintje. A vitamin nemcsak a csontok egészséges fejlődésében játszik alapvető szerepet, de a szervezet védekezőképességében és az idegrendszer fejlődésében is. Hiánya bizonyítottan növeli a gyerekkorban kialakuló cukorbetegség, de számtalan más súlyos betegség kockázatát is. A gyermekeknél a D-vitamin az egészséges sejtfejlődéshez is elengedhetetlen.

Már adni kel a D-vitamint a kicsiknek

“Nyáron, ha elég időt töltünk a szabadban, a gyermekek szervezete feltöltődik D-vitaminnal. Ősztől csökken a napsütéses órák száma, ezért napfényből már nem jutunk hozzá a szükséges vitaminmennyiséghez. Mivel a D-vitamint körülbelül 6 hétig képes a szervezetünk eltárolni, ezért a gyerekeknél annak pótlását már kora ősszel, októberben el kell kezdeni. A gyermekekre jellemző táplálkozási szokások, és a Magyarországon elérhető alapanyagok ismeretében elmondható, hogy csupán étkezéssel a hiányzó D-vitamin nem pótolható” – mondta professzor Dr. Szabó András. A Milumil korábbi felmérése is alátámasztotta azt, hogy a kisgyermekek táplálkozással a szükséges D-vitamin mindössze 2 százalékához jutnak hozzá*. Éppen ezért a Tűzoltó utcai Gyermekklinika a mostani kutatása során azt vizsgálta, hogyan lehet kisgyermekeknél kivédeni a nyáron napfény által megszerzett D-vitamin-szint csökkenését.


D-vitaminnal a köhögés ellen

2017. november 11.

A felsőlégúti megbetegedések elleni és az influenzajárványra való felkészülésben is nagy segítség, ha a szülők ügyelnek gyerekeik megfelelő D-vitamin ellátottságára. A napfényvitamin ráadásul az első években az immunrendszer védekezőképességének kialakításában is kulcsszerepet játszik.  

 

Kisebb eséllyel fertőződnek meg influenzával, illetve könnyebben vészelik át a betegségeket a megfelelő D-vitamin szinttel rendelkező gyerekek. D-vitamin hiány esetén a fertőző légúti megbetegedések is lényegesen gyakoribbak. A szakemberek becslése szerint Magyarországon a gyermekek normál étkezésük során az ajánlott D-vitamin kevesebb mint 2-4 százalékához jutnak hozzá, télen ráadásul a D-vitamin képzés másik alapvető forrása, a napfény mennyisége is elégtelen.

Több kutatási eredmény is alátámasztja, hogy a napfényvitaminnak is nevezett D-vitamin az első életévekben kulcsszerepet játszik az immunrendszer védekezőképességének kialakításában. Egy amerikai vizsgálat* során a szakemberek arra jutottak, hogy az újszülöttek D-vitamin szintje befolyásolja mind a gyermekkori légzőrendszeri megbetegedések, mind pedig a kora gyermekkori asztmás légzés előfordulásának valószínűségét és gyakoriságát.


Érszűkületszűrés – Életek ezreit lehetne megmenteni vele!

2017. október 10.

Tízből 7-8 embert érinthetnek az erek – a visszerek és a verőerek – betegségei. Mégis sokan nem is gondolnak arra, hogy panaszaikat érbetegség okozza. Márpedig ezek korai felismerése nagyon fontos a súlyos, akár életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében. A baj sok esetben már korán, háziorvosi vizsgálattal is kiszűrhető lenne. Ennek érdekében például az érszűkületszűrésére elindult a háziorvosokat felkészítő képzés. A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet: gyanú esetén kérjünk szűrővizsgálatot háziorvosunktól! 

Súlyos következmények

„Az érszűkület hazánkban körülbelül 400 ezer felnőttet érint. Amellett, hogy a legsúlyosabb esetekben a végtag elvesztéséhez vezethet és ez a beteget élete végéig rokkanttá teszi, ismeretes, hogy az érszűkületes betegek szív-és érrendszeri halálozása messze meghaladja a nem érbetegekét.


Megelőzhető-e a hólyaghurut?

2017. szeptember 29.

Sokan ismerik a húgyúti fertőzés kínzó panaszait, az állandó, sürgető vizelési ingert, amelyet csak kis mennyiségű, szúró, nyilalló fájdalommal járó vizeletürítés követ. Emellett előfordulhat kismedencei fájdalom, gyengeségérzet, illetve egyes esetekben láz is. A betegség következtében a vizelet szemmel láthatóan zavarossá válhat, esetleg vér is megjelenhet benne. 

A probléma kezelésére az orvos általában antibiotikumot rendel. A szintetikus készítmények hatását kedvezően egészíthetik ki bizonyos, természetes eredetű patikaszerek.

Jobb megelőzni a bajt, mint kezelni

Ebben az esetben is helytálló a mondás: jobb megelőzni a bajt, mint kezelni. Különösen azoknak, akik már korábban szembesültek a hólyaghurut, netán a vesemedence-gyulladás kellemetlenségeivel, lényeges a fertőzés megelőzésére törekedni. Erre a célra a gyógyszeres megoldásokon kívül különféle természetes, gyógynövényalapú megoldások is kínálkoznak – ez utóbbiaknak az alkalmazására a legújabb nemzetközi szakmai irányelvek is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Emellett nem árt odafigyelni az életmódra, ugyanis bizonyos „rossz” szokások is kedvezhetnek a fertőzés kialakulásának/kiújulásának.


A horkolás nem csak zavaró, de veszélyes is lehet

2017. szeptember 22.

A horkolás nem csak a hálótársat zavaró jelenség, de veszélyes is lehet a horkolóra nézve. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás szempontjából kockázatos élethelyzetekre és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek (garat oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágyszájpad) vibrációja hozza létre. Mint minden harántcsíkolt izom, így a garatfeszítő izmok is ellazulnak alvás közben, ilyen módon nem tudnak részt venni a garat nyitva tartásában, így az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, ennek eredménye a horkoló hang.

Tudni kell, hogy a horkolás valóban megnehezítheti a hálótárs alvását, az erre vonatkozó panaszok nem tekinthetők hisztinek. Ráadásul a horkolás a horkolóra nézve veszélyes is lehet, ha hosszabb-rövidebb légzési szünetek jelentkeznek közben. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a légvételt és vele együtt a horkolást, majd hangos felhorkanás kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás csak a központi idegrendszer éber állapota (ún. mikroébredés) révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és a megfelelő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...95