Információk, érdekességek

69 éves orvostanhallgató

2008. augusztus 26.

Jurij Kuprijanov 69 éves tomszki nyugdíjas beiratkozott a Szibériai Állami Orvostudományi Egyetemre.

Mint elmondta, felvételiznie nem kellett, mivel már rendelkezik egy mûszaki diplomával, és a második felsõ fokú képzésért fizetni kell, így csupán elbeszélgettek vele az egyetemen.

Távrecepciósok a fogrovosi rendelõkben

2008. augusztus 25.

A távrecepciósok intézik a biztosítási és számlázási ügyeket is, hogy az orvosok csak a gyógyításra koncentrálhassanak.

Amikor egy beteg felhívja telefonon Kalpana Madhavan doktor rendelõjét az amerikai Maryland állambeli Rockville-ben, lehet, hogy a recepciós Idaho államban fogadja hívását. Vagy Montanaban. Vagy egy másik államban. Csak attól függ, hogy ki van mûszakban aznap.

Kevés alvás, magas vérnyomás a tiniknél

2008. augusztus 25.

Ebben az életkorban kilenc óra alvásra lenne szükségük.

Azoknak a tiniknek, akik napi hat és fél óránál kevesebbet alszanak, kétszer nagyobb a kockázata a magas vérnyomásra, akik pedig rosszul is alszanak, azoknak háromszoros - írják a Case Western Reverse Egyetem kutatói az Amerikai Szívtársaság Circulation címû szakfolyóiratában.

Ütõs téma: a stroke

2008. augusztus 24.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl

Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Egészségünkre

2008. augusztus 24.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.