Információk, érdekességek

A mindennel összetartozás

2015. január 04.

Az orosz információs gyógyászat egyetlen "gyógyszere" az egyéni tudat, az elme. Célja az ember szellemi képességeinek fejlesztése és a tudatosság magasabb szintjének, a világ átfogóbb és mélyebb megértésének az elérése.

Mindannyiunk számára ismerős lehet az érzés, hogy a hétköznapok forgatagában, ha egy-egy pillanatra sikerül lassítanunk, akkor is csak azt érezzük, hogy energiatartalékaink utolsó morzsáit éljük éppen fel. Talán ilyenkor a legtöbbször úgy váltunk újra gyorsabb tempóra, hogy még csak időt sem szentelünk az önmagunkkal való foglalkozásra.
A testünk gondjai mellett előszeretettel söpörjük a szőnyeg alá lelkünk problémáit is addig, amíg orra nem bukunk bennük. Sőt, hajlamosak vagyunk önmagunkból áldozatot, a körülményekből pedig véletlenek összefüggésé faragni és hagyjuk, hogy megtörténjen körülöttünk, velünk a baj.

Mennyivel egyszerűbb lenne elhinni, hogy életünk történéseire sokkal inkább hatással vagyunk, mint bármi más, ami körülöttünk van! Hogy egészségünk megőrzése és szellemünk harmóniája a mi kezünkben van.

Nem bízol meg a társadban? Ez rólad (is) szól!

2015. január 03.

Sok olyan pont van egy kapcsolatban, főleg, miután a rózsaszín felhők eloszlottak, amikor sérülhet a két ember közötti bizalom. Mi ennek a valós oka, ki a hibás a történetben?

Mi adja egy párkapcsolat varázsát az első időkben? Szex, szerelem, rózsaszín felhők, rengeteg jó tulajdonság és mindenféle képesség, amit ráaggatunk a másikra, akár valós, akár nem. És mindezeken kívül van még valami, amit nem szokás ide sorolni, mégis itt van, és számít: a bizalom.

A kapcsolat elején még semmi sem biztos: hogy milyen lesz, mennyit fog tartani, ki viseli majd a kalapot, mit nyújtanak egymásnak a felek, mennyi és milyen kompromisszumra lesz majd szükség, stb.  Nem létezik még a “Mi” fogalma, a közös programok rendszeressége és az egyéni programok szabályai.

Mindezeknek a dolgoknak sokszor paradox módon az a következménye, hogy kevesebb az elvárás a másik iránt és talán nagyobb a bizalom. A felek nem birtokolják egymást: egymás szabadidejét, kapcsolatait, terveit, reményeit, álmait. A kapcsolatnak ebben a szakaszában még nincs olyan erős kötelék, aminek az elszakadása elviselhetetlen lenne, ezért kisebb a félelem az elszakadást illetően, tehát kevésbé kapaszkodunk a másikba. Talán ilyenkor még több a tisztelet is a másik dolgai iránt Egyfajta várakozás van ilyenkor, hogy lássuk, milyen a másik személy? Mit nyújt nekem? Mit enged meg magának? Hol vannak a határai?

Az álmok segítenek a traumák feldolgozásában

2015. január 02.

Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk – hívja fel a figyelmet Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Feldolgozási zavart okozhat, ha valaki nagyfokú kialvatlanság miatt kevesebb időt tölthet az álmoknak helyet adó alvásfázisban (REM fázis), azaz nem álmodhat eleget. 

Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá. A legtöbb álmot a fiatal nők idézik fel, mert rájuk legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.

Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása

Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. A szakember szerint ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz, és így feldolgozási zavarokhoz vezethet. Ha pozitív is a tapasztalati háló, de valami rendkívüli trauma (például haláleset, tragédia) történik, ennek ugyanilyen következményei lehetnek. Szintén feldolgozási zavarhoz vezethet az alkoholizmus, vagy valamilyen alvászavar következtében jelentkező nem megfelelő minőségű alvás, így elégtelen mennyiségű álmodás.

Hosszabb ideig élhet, aki fiatalabbnak érzi magát?

2015. január 02.

Hosszabb ideig élhetnek azok az idős emberek, akik koruknál három-négy évvel fiatalabbnak érzik magukat, mint azok, akik annál idősebbnek - állatja egy friss brit tanulmányból. 

A kutatók egy öregedésről szóló tanulmány adatait elemezték, melyben 6489 résztvevőt vizsgáltak, átlagéletkoruk 65,8 év volt - idézte a JAMA Internal Medicine aktuális számát a Medicalpress egészségügyi portál.

Többségük (69,6 százalék) úgy érzete, három-négy évvel fiatalabb a koránál, 25,6 százalék tartotta magát annyinak, amennyi valójában és 4,8 százaléknak volt az a benyomása, hogy idősebb, mint az évei száma.

Az átlagosan 99 hónapos követési időszakban a magukat fiatalabbnak érzők 14,3 százaléka hunyt el, a valós korukkal egyetértők 18,5 százaléka, a magukat idősebbnek érzők 24,6 százaléka.

A család az első, a házimunka várhat

2014. december 28.

A magyar anyukák 97 százaléka a jó éjt puszi adását szereti a leginkább, míg a mosogatást mindössze 8 százalék kedveli. A Pick országos, reprezentatív kutatása szerint az édesanyák kevésbé élvezik a házimunka elvégzését, szemben azokkal a feladatokkal, amelyek a család tagjaihoz közvetlenül kötődnek. Az édesanyákat a napi szintű feladatokon – mint a mosás vagy a takarítás – a rutin, és nem az élvezeti faktor segíti át.

„A kutatás során többek között azt vizsgáltuk, hogy melyek azok a kifejezetten otthonnal és családdal kapcsolatos tevékenységek, feladatok, amelyeket az édesanyák szívesen végeznek, és nem nyűgként élnek meg. Talán nem meglepő, hogy a megkérdezett anyukák 97 százaléka a leginkább a jó éjt puszi adását, 82 százaléka a közös játékot, 78 százaléka a az esti meseolvasást szereti, míg csupán 8 százalékuk végzi élvezettel a takarítást vagy a mosást” – mondta el Atkári Csaba, a Pick által felkért Conness Strategy and Development kutatócég tanácsadója.

A közös feladatok, programok, tehát sokkal fontosabbak – lehet ez egy gesztus, egy puszi vagy egy „köszönöm” – a család többi tagjától, így „munkájuk” érzelmi szinten nyer értelmet.