Információk, érdekességek

Közép-Európa zarándokútja a Caminoval fog vetekedni

2022. augusztus 09.

A zarándokutak egyidősek a kultúránkkal, ám mostanában megújult népszerűségre tettek szert. Az elmúlt 40 évben exponenciálisan növekszik a zarándokok a világban, száma, amihez most egy magyar kezdeményezés is hozzátehet, a Magyar Turisztikai Ügynökség ugyanis fejlesztené a Máriautat, Közép-Európa zarándokútját.  

Mi készteti az embereket arra, hogy zarándokútra induljanak? Az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult a vallási ok: egyre többen kerekednek fel önismereti okokból, sport kihívásként, vagy pusztán azért, hogy kiszakadjanak az örökké nyüzsgő hétköznapokból.

Az eredmény, hogy a zarándoklás exponenciális növekedésen ment keresztül az elmúlt 40 évben - mondja Dr. Szabó Tamás, a Mária Út Egyesület elnöke. Az El Camino például a 80-as évek közepén mindössze mintegy 700 embert vonzott egy évben. Most volt év, hogy több mint 300 ezren fordultak meg rajta, ami a spanyoloknak évente több mint 10 millió vendégéjszakát jelentett.
 
Az évszázados búcsújáró helyek újraéledésére jó példa Csíksomlyó és Mariazell, a magyar alapítású osztrák kegyhely is. Mindkét helyszín tőlünk is immáron 30 éve látogatható, ám a covid miatt két évig szüneteltek a csoportosan szervezett utak. “Most a zarándokok újra közösségben vághatnak neki az útnak” - hangsúlyozza az elnök.

Közép-Európa zarándokútja a Máriaút

De vajon mi a helyzet nálunk? Milyen kegyhelyek találhatók Magyarország területén, és hogyan lehetne élénkíteni az ide irányuló turizmust?
Dr. Szabó Tamás szerint Közép-Európa zarándokútja haladhatna át nálunk, amely népszerűségében akár az El Caminóét is elérheti. A Mária tisztelet hagyománya ugyanis olyan jelentős a régióban, hogy már ma is az UNESCO szellemi-kulturális örökségének részét képezi:
 
“A történelmi Magyarországon 130-nál is több Mária-kegyhely van. Sokukhoz ma is búcsúsok tömege jár, talán egymillió ember is ellátogat évente ezekre. A máriás kegyhelyek természetes hálózata a Máriaút, ami nyolc országot ölel össze zarándokút rendszerré, úgy, hogy a Máriaút mentén a történelem, a kultúra és a természet kincsei is feltárulnak a zarándokok előtt.

Szavazások

Ön mennyi vizet iszik a nyári melegben?

Aktív: 2022. július 10. - 2022. augusztus 14.

Legfeljebb 1 liter vizet iszok meg csak naponta.
Az egészséges felnőtt napi vízszükségletet, ami kb. 2-2,5 liter.
Napi 3-4 liter vizet is megiszok ilyenkor.


szavazatok száma: 84
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Fáradt? Vagy épp túl izgatott? – lehet, hogy pajzsmirigybetegsége van

2022. augusztus 09.

A pajzsmirigybetegség elsősorban a nőket érinti, akár meddőséget is okozhat. A gyakoribb alulműködést nehéz felismerni, sajnos sokan már későn jutnak orvoshoz. Ráadásul világszerte növekszik a betegek száma, aminek pontos okát egyelőre nem tudják. Annyi azonban bizonyos, hogy a genetikai meghatározottság mellett a környezeti tényezők és a vírusfertőzések is okolhatók a negatív tendenciáért.

Fotó:: gettyimages.comDr. Szilvási István, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb nukleáris medicina és belgyógyász szakorvosa elmondta: a pajzsmirigy túl-, illetve alulműködés egyszerű laboratóriumi vizsgálatokkal megbízhatóan megállapítható. Alulműködés esetén a vér TSH hormon értékének szintje megemelkedik, túlműködéskor pedig lecsökken. A panaszok és tünetek igen eltérőek.

Ha a pajzsmirigy túlműködik

Túlműködés (hipertireózis) diagnosztizálása általában elég egyértelmű: előfordulhat szívdobogás, fogyás, remegés, izgatottság („nyüzsgés”), alvászavar, fokozott éhségérzet, melegségérzés, verejtékezés, menstruációs zavar vagy kifejezett gyengeség. Ezek miatt a betegek általában időben fordulnak orvoshoz. A betegség mindenképpen gyógyítható, kezelése a pontos okától függően gyógyszeres, radioizotópos, ritkán pedig akár sebészi lehet.

Ha alulműködést diagnosztizálnak

A jóval gyakoribb alulműködés (hipotireózis) ezzel szemben alattomos, enyhe tünetekkel kezdődő és általában hosszú ideig lappangó betegség. Leginkább a változó korban lévő nőknél fordul elő, akik fáradékonyságot, aluszékonyságot, gyengeséget, csökkent memóriát, levertséget, depressziót, fázékonyságot, lassabb mozgást, bőrszárazságot, hajhullást, sőt elhízást vagy arcpuffadást vehetnek észre magukon.

Mivel ezeket a tüneteket gyakran az előrehaladott életkorra fogják, sokan későn is fordulnak szakemberhez. Ezért dr. Szilvási István azt javasolja, hogy akármilyen megszokottnak is látszik egy-egy tünet, érdemes felkeresni vele a háziorvost, aki vérvételre küldi a gyanakvásra okot adó eseteket. Ha a beteg nem jut el idejében orvoshoz, az alulműködés akár súlyossá válhat – emelte ki Dr. Szilvási István. A hipotireózis kezelése szerencsére igen egyszerű: csupán rendszeres tablettás hormonpótlásra van szükség és a beteg teljesen panaszmentessé tehető.

Nők betegsége

A pajzsmirigy működésbeli zavara döntően a nők betegsége, ami az esetek többségében nem megelőzhető. A szakember szerint táplálkozás szempontjából egyedül a hiányos jódfogyasztásnak van jelentősége, ez ugyanis hajlamosíthat struma, illetve göbképződésre. A jódhiányos országokban – így hazánkban is – a halak, tengeri ételek fogyasztása, esetleg a jódozott só használata javasolt. Amennyiben viszont már kialakult egy – panaszt eleinte még nem is okozó – túlműködésre „hajlamos” göb, az extrém mennyiségű jódot kifejezetten kerülni kell, az ugyanis a szunnyadó elváltozást aktiválhatja. Egyes multivitamin készítmények, némely szívritmuszavarra szedett gyógyszer, valamint a CT kontrasztanyag jelentős mennyiségű jódot tartalmaz.


A hosszú nyári nappalok becsapják a belső óránkat

2022. augusztus 08.

Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, ami a szabad- és munkanapok alvási időszakának eltéréséből fakad – derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak tanulmányából.

Fotó: 123rf.comA Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség és annál előnytelenebbül alakulnak a szívfrekvencia variabilitás mutatói, ami egyes keringési betegségek kialakulásának magasabb rizikóját is jelenti – olvasható a SOTE szerdai közleményében.

 “Munkanapokon jellemzően korábban fekszünk le és korábban is kelünk, míg a szabadnapokon nagyobb lehetőségünk van arra, hogy magunk döntsünk az ébredés időpontjáról. Amennyiben rendszeresen akár több órás eltérés is van ebben a ritmusban, az hatással van a szívműködés idegi szabályozására is” – állapították meg a kutatók.

Káldi Krisztina, az Élettani Intézet egyetemi docense kiemelte: “Szabadnapokon és hétvégén inkább a saját biológiai óránk által diktált ritmus szerint élhetünk, vagyis akkor feküdhetünk le, amikor álmosak vagyunk és akkor kelhetünk fel, amikor kipihentük magunkat”. A kutató szerint a két időablak között több órás eltérés is lehet. Ezt nevezik szociális jetlagnek, ami olyan, mintha minden hétvégén 2-3 időzónát átlépő utazást tennénk. A téma különösen aktuális, hiszen az év során most a leghosszabbak a nappalok, és ez a nyári időszámítás miatt azt jelenti, hogy még este fél 10-kor is világos van.

A kutatók szerint ez a meghosszabbodott esti világos időszak becsapja a belső óránkat, azt az információt közvetíti felé, hogy korán van. Ezáltal csökkenti az álmosságot, és nehezíti az elalvást a munkanapokon, ami a korai kelés miatt alváshiányhoz vezet, hétvégén pedig még jobban kitolja az alvásablakunkat, ami tovább növeli a szociális jetlaget.

A Kronofiziológiai Munkacsoport munkatársai a Magatartástudományi Intézettel együttműködve fiatal, egészséges férfiakon vizsgálták, hogy a szociális jetlag és a szubjektív alvásminőség, valamint az autonóm idegrendszer állapotát jól jellemző szívfrekvencia variabilitás között van-e összefüggés.

Az alvásminőség jellemzésére egy standardizált kérdőívet használtak, melynek eredményei kimutatták: azok, akik hétköznapokon nem a biológiai órájuk szerinti ritmusban aludtak – például azért, mert úgynevezett bagoly-típusúak, azaz maguktól később feküdnének és később kelnének – rosszabb alvásminőségről számoltak be.

Az eredmények szerint azoknak, akiket a szociális jetlag jobban érint, hétköznap alacsonyabb volt a szívfrekvencia variabilitásuk, azaz kevésbé előnyös a kardiovaszkuláris rendszerük alkalmazkodási képessége, és ez növelheti az olyan kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát, mint az infarktus vagy a magas vérnyomás. Fontos azt is megjegyezni, hogy az alacsonyabb variabilitás az alvás kevésbé pihentető voltára is utal – mutatott rá Káldi Krisztina.