Információk, érdekességek

A túlzott cukorfogyasztás öregít

2019. január 22.

A dohányzás, a stressz, de akár napi két pohár cukrozott üdítő is jelentősen megnövelheti a bőr korai öregedését okozó, és az egész szervezetet károsító szabadgyökök mennyiségét.  

Szabadgyökök és antioxidáns
Szervezetünkben az anyagcsere folyamán, természetes úton is létrejönnek szabad gyökök. A szabad gyökök tulajdonképpen olyan molekulák, melyek párosítatlan elektronnal rendelkeznek. Ezek a molekulák gyorsan reakcióba lépnek más molekulával, melyektől elektront vonnak el a stabilitásuk eléréséhez. Ezt a környezetéből igyekszik mielőbb felvenni a molekula, a „szabad kapacitást” pedig a szervezetünk bármely ép sejtjében képesek megtalálni, károsítva ezzel a sejt molekulaszerkezetét.

A negatív hatások ellen az antioxidánsok védenek.
Az antioxidánsok – főként enzimek, vitaminok és ásványi anyagok - feláldozzák saját elektronjaikat annak érdekében, hogy az ép sejteket megóvják. A szervezet egyensúlyra törekszik a szabadgyökök és az antioxidáns védelem biztosításával a jó és rossz szabadgyökök között.

A cukor is növeli a szabadgyökök mennyiségét
A University of Buffalo kutatói egy korábbi vizsgálatuk során megállapították, hogy a túlzott cukorfogyasztás egy olyan tényező, amely drasztikusan képes megemelni a szervezetben a szabad gyökök mennyiségét. A résztvevők 3 dl vízben feloldott, 75 g glükózt fogyasztottak el. Ezt megelőzően, majd ezt követően – az első, második és harmadik órában is - vérmintákat vettek tőlük. A 75g glükózt tartalmazó - nagyjából két doboz kóla cukortartalmával megegyező - folyadék elfogyasztását követő, első mérés során a résztvevők szervezetében lévő szabad gyökök mennyisége jelentősen megemelkedett, két óra múlva pedig több mint kétszeresére nőtt.


Szavazások

Ön tesz/tett fogadalmat az újévbe lépve?

Aktív: 2018. december 30. - 2019. január 31.

Mindíg szoktam.
Gondolkodom rajta.
Sosem szoktam.
Többet is szoktam.
Még nem, de ki tudja...


szavazatok száma: 79
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

A zene segít a hétköznapok bajain

2019. január 22.

Beszélgetés Sárik Péterrel

Tavaly a vizes világbajnokság záróeseményének zeneszerzőjeként és zenei vezetőjeként hazai és világszinten is sokan megismerhették munkáját, bár már eddig is jelentős nemzetközi sikereket mondhat magáénak. Hazai jazzkoncertjei mindig telt házasak, ami alatt a közönséggel folyamatos beszélgetésben van. Ezt a közvetlenséget is imádja a hallgatóság Sárik Péter jazz-zenészben.

• Rengeteg mindent csinálsz. Ez mind a te utad? Jazz-zongorista vagy, tanár, zeneszerző, különböző műfajokat képviselsz a mesevilágtól a klasszikus zenéig. Ez egyfajta útkeresés?

Talán az utam már megtaláltam, bár az élet mindig hozhat valami teljesen váratlant, ez inkább önpróbálgatás, lubickolás a szeretem dolgokban. Én is és a zenekarom tagjai is nyitott szellemű és lelkű emberek vagyunk, így mindhárman boldogan ugrunk fejest az új dolgokba. Amit eddig csináltunk, amit felsoroltál a jazzmesétől a saját szerzeményeken át, a feldolgozásokon keresztül egészen Bartókig, azért tudnak hitelesek lenni tőlünk, mert mindegyiket szeretjük, annak ellenére, hogy nagyon különböző zenék. Nyilván benne van ebben a sokszínűségben a keresgélés is, és szerintem ez a titok. Ma, ebben a rettenetesen felgyorsult világban majdnem evolúciós túlélési recept, hogy folyamatosan változni és alkalmazkodni kell, de közben persze úgy, hogy ne veszítsd el önmagad. Sajnos a környezetünk viszont olyan gyors tempóban változik, hogy ezt szinte lehetetlen és nem is egészséges követni. Az olyan tudású telefon, amelyet a kezedben fogsz, tíz éve még csak sci-fi volt, ma már illene tudnia mindenkinek kezelni. Nemrég még létezett a biztos állás fogalma, vagy tudtad, hogy ha dolgozol, lesz nyugdíjad.

Ezek ma már illúziók, és ezért nem is tudom, hogy ez útkeresés-e egyáltalán, vagy túlélő verseny. Szomorú látni, hogy ha valaki lemarad, akár csak pár évre, akkor szinte menthetetlen hátrányba kerül, és onnan nagyon nehéz visszajönni. Ez ránk, muzsikusokra szintén ugyanígy vonatkozik, csak nekünk az a szerencsénk, hogy megtaláltuk a zenét. Nekünk ez szerelem és a csoda. Mi nem dolgozni megyünk, hanem játszani, még akkor is, ha sokszor irgalmatlan nehéz ez a pálya.

Valamelyik nap gondolkodtam, vajon az emberek hány százaléka csinálja azt, amit szeret. Azon belül hány százaléka csinálja azokkal, akiket szeret, és azon belül hány százaléka csinálja ott, ahol szereti. Én elmondhatom, hogy mind a három kategóriában benne vagyok. Ez a földi mennyország. Szóval ilyen szempontból nekünk könnyebb az útkeresés, de nem lehet leállni. Mindig mondják a kollégáim meg a barátaim, hogy mennyire sokat dolgozunk, mennyire őrületes a tempó, amit diktálunk, de azt kell mondjam, hogy egy kicsit a világ várja ezt tőlünk. Bízom benne, hogy ez a tébolyult rohanás nem fog örökké tartani, de addig valóban meg kell találni mindig azt, hogy mi lesz a következő lépésünk.


Parkinson-kórt kezelnek őssejt-átültetéssel

2019. január 21.

A Kiotói Egyetem kutatói először végeztek indukált pluripotens őssejt-átültetést Parkinson-kór kezelésére.

Az októberben elvégzett műtét során a kutatók az iPS-sejtekből idegsejteket hoztak létre, amelyeket beültettek egy több mint 50 éves beteg agyába.

A három órán át tartó beavatkozáson a sebészek a koponyán fúrt lyukon keresztül juttattak be mintegy 2,4 millió sejtet a páciens agyába – hangzott el az intézet tájékoztatóján.

A szakemberek azt remélik, hogy ily módon olyan gyógymódot tudnak kifejleszteni, amelyet világszerte alkalmazhatnak majd és az egészségbiztosítás fedezheti a kezelést. “Vállalatokkal együttműködve ki akarunk fejleszteni egy tömegtermelési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy iPS-sejtekből nyert idegsejteket szállítsunk szerte a világba” – közölte Takahasi Dzsun professzor, a tudóscsoport vezetője.

A beteg jól van, agya semmilyen bevérzést nem szenvedett és más ártalmas tüntetek sem léptek fel nála. Az úttörő beavatkozást hét további 50-60 éves olyan betegen fogják elvégezni, akik már több mint öt éve szenvednek Parkinson-kórban.

Az indukált pluripotens őssejtek (iPS) az őssejtek olyan típusa, amelyekből az emberei szervezet minden sejttípusa előállítható. A Parkinson-kór a központi idegrendszer egy degeneratív rendellenessége, amely csökkenti a dopamin-termelő idegsejteket, emiatt lelassul az ember mozgása, végtagremegés és testmerevség lép fel. Jelenleg nincs gyógymódja a betegségnek, csupán a tüneteket képesek enyhíteni.