Információk, érdekességek

Mi micsoda? A búzacsíra

2025. március 19.

A csírák jótékony hatását már régen felismerték, vegyük most a búzacsírát és tudjuk meg mire jó és mit tartalmaz!

A búzacsírát és általában a csírákat már évezredek óta ismerik. A csírázó magokat mindig is az élet kezdetének szimbólumaként értelmezték.

Honnan származik?

I.e. 3000-ben a kínaik már foglalkoztak a magok csíráztatásával. Sheng Nung császár könyvében részletesen ír a csírák gyógyító hatásáról. A föníciaiak hajózásaik alkalmával fogyasztották őket a friss táplálék pótlására. A XVIII. században Cook kapitány hajóján a skorbut kezelésére használták.
Hazánkban már a bronzkor óta ismerik a csírákat még sem mondhatjuk azt, hogy méltó helyet foglal el a magyar konyhákban.

Mit tartalmaz?

A búzacsíra nagy mértékben tartalmaz A vitamint. Sőt, a vizsgálatok szerint minnél zöldebb annál magasabb az a vitamin tartalma. Tartalmaz még jelentős mennyiségű káliumot, foszfort, vasat, cinket, B1-, B2-, B6-vitamint, folsavat, biotint, krómot, magnéziumot és kalciumot. Fogyasztása ajánlott mindenki számára, de fontos tápláléka a betegségből lábadozó, legyengült immunrendszerű betegeknek. Rendszeres fogyasztása segít megelőzni a rákot, megkönnyíti az emésztést de fontos szerepe van a szív- és érrendszeri ill. csontozattal kapcsolatos megbetegedésekkel.

A búzacsíra kivonatát használják kozmetikai célokra is, mint például samponokhoz, tusfürdőkhöz, testápolókhoz.

GLUTÉNT tartalmaz, mint maga a búza, tehát aki erre érzékeny, nem fogyaszthatja.

Ilyen korai jelek utalhatnak 2-es típusú cukorbetegségre

2025. március 19.

Minél előbb észleli valaki magán a 2-es típusú cukorbetegség jeleit, annál korábban részesülhet megfelelő kezelésben, amelynek felépítésében nagy segítséget jelenthet a szöveti cukormonitorozás. Az ennek alapján kialakított életmód és szükség esetén orvosi kezelés pedig erősen csökkenti a komolyabb szövődmények rizikóját. Sokan azonban nem gondolják, hogy a gyakori vizelés, a kimerültség vagy a homályos látás tünet lehet. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista a korai figyelmeztető jeleket vette számba.

Hogyan lesz az inzulinrezisztenciából 2-es típusú cukorbetegség?

Az úgynevezett inzulinrezisztencia (más néven prediabetes) nagyon sokáig nem okoz tünetet. Még a vércukorszint is normális marad egy ideig, ugyanis a szervezet több inzulint termel, hogy ellensúlyozza az inzulinrezisztenciát. Ha azonban a hasnyálmirigy huzamos ideig kénytelen sok inzulint termelni, akkor az ezért felelős béta-sejtek elkezdenek „elfáradni”, kimerülni, és a hasnyálmirigy már nem tudja optimális tartományban tartani a vércukorszintet. Így alakulhat ki az emelkedett éhgyomri érték, a csökkent glukóz tolerancia, illetve a 2-es típusú diabétesz. Nagyon fontos tudni, hogy az emelkedett vércukorszint és az inzulinrezisztencia még visszafordítható állapotot jelentenek. Ehhez azonban életmódváltás és szükség esetén orvosi kezelés kell, amelyekhez nagyon komoly támpontot jelent a 2-es típusú cukorbetegeknek is erősen ajánlható időszakos szöveti cukormonitorozás. A néhány hétig viselt diszkrét kis eszköz ugyanis olyan információkhoz juttatja a diabetológus orvost és a dietetikust is, amelyekre egy nagyon hatékony étrend és kezelés épülhet.

Ilyen korai tünetei lehetnek a 2-es típusú cukorbetegségnek

• Szinte folyamatos éhség
  A 2-es típusú cukorbetegségben nem jut elég glükóz a véráramból a test sejtjeihez, vagyis tulajdonképpen nincs „üzemanyag”. Ezért jelzi azt a szervezet, hogy „éhes”, még akkor is, ha nemrég evett az illető.
• Fáradtság, alacsony energiaszint
  Az „üzemanyaghiány” vezet odáig, hogy az érintett akkor is kimerültséget, tartós fáradtságot érez, ha ezt az általa végzett tevékenység nem indokolja.
• Gyakori vizelési inger
  Amikor a vércukorszint magas, a vesék megpróbálják eltávolítani a felesleges cukormennyiséget – kiszűrve azt a vérből. Ez eredményezi a gyakoribb vizelési ingert, különösen éjszaka.
• Erőteljes szomjúság érzet
  A gyakoribb vizelés miatt több vizet is veszít a szervezet, ami szomjúságérzetet okoz, a dehidráció elkerülése végett.

Influenzák és felső légúti megbetegedések 3.

2025. március 18.

III. rész: Influenza okozta agyhártyagyulladás

Az influenzát azonban nemcsak vírus, hanem baktérium is okozhatja. Ilyen az agyhártyagyulladást okozó baktérium, mely cseppfertőzéssel terjed. A kórokozó behatolási kapuja leggyakrabban az orr- vagy garatüreg. A járványos agyhártyagyulladást egy másik fajtájú baktérium okozza. A beteg és a kórokozó-hordozó ember orr- és torokváladéka útján a fertőzés terjedési módja a cseppfertőzés. Az agyburok gyulladása életveszélyes megbetegedés, rendszerint a felső légúti huruthoz kapcsolódó fejfájással, a fej bólintásának képtelenségével és magas lázzal kezdődik. Az agyhártyagyulladásos fertőzés leggyakrabban a fejletlen higiéniájú, szegény, zsúfolt lakosságú területeken fordul elő. Így például nagy a járványveszély a mekkai zarándoklatok idején, ahol a megújuló járványok arra késztették Szaúd-Arábia hatóságát, hogy a beutazást a védőoltás meglétéhez kössék. Évenkénti járványok leginkább a fejlődő világ országaiban (Afrika középső része) a száraz időszakban, tehát decembertől júniusig veszélyeztetik az utazót.

A megelőzés módja a rendszeres kézmosás, és a vakcináció.
Bár a fertőzés valószínűsége a rövid távú tartózkodásnál csekély, az oltás mégis ajánlott a betegség magas halálozási aránya miatt. Az egy injekcióból álló oltást az indulás előtt két héttel célszerű beadatni, hogy a teljes védettséget elérje a szervezet. Az agyhártyagyulladás (meningitis) elterjedtsége főleg Afrika trópusi övezetében nagyarányú, ezt a földrajzi területet „meningitis-öv”-nek is nevezik, mert az Egyenlítő mentén, övszerűen húzódik a kontinensen belül.
Közép-Afrikába utazik? És a meningitis ellen beoltatta már magát?