Információk, érdekességek

Betegségek is okozhatnak rossz éjszakákat

2025. szeptember 30.

Dr. Vida Zsuzsanna doktornő arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos betegségek, állapotok egyik tünete lehet a rossz alvásminőség és a nappali kimerültség. Ilyen például a cukorbetegség, szívbetegség, vérszegénység, étel intoleranciák, pajzsmirigybetegségek, vitamin- és ásványi-anyag hiány. Mindezek kivizsgálása mellett érdemes az alábbiaknak is utánajárni:

Reflux

Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálnia a változásokra, mint pl. a légutakat érintő irritáció, amit okozhat a savas gyomortartalom visszaáramlása. Ezt úgy írják le a betegek, hogy éjszaka „feljön a savuk”. Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések előzik meg, amelyek lehetetlenné teszik a kielégítő alvást. Emellett fontos tudni, hogy az alvási apnoe és az éjszakai reflux kölcsönhatásban áll egymással. Egymást erősíthetik, mivel az apnoe alatt fellépő negatív mellkasi nyomás segíti a gyomorszáj megnyílását és a savas gyomortartalom visszaáramlását, az így okozott irritáció pedig ronthatja az apnoés légzéskimaradásokat.

Horkolás, alvási apnoé

A horkolás nem csak a hálótárs számára nehezíti meg az alvást, de könnyen elvezethet az alvási apnoé (légzéskimaradás) megjelenéséhez. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás mikroébredéssel jár, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, elegendő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred. (Az alvási apnoe-ra való hajlam egyértelműen örökölhető, a túlsúly, az elhízás pedig önmagában rizikófaktora az alvási apnoénak.)

Mi lehet az oka az éjszakai felébredésnek, álmatlanságnak?

2025. szeptember 30.

Amikor valaki ilyen problémával érkezik hozzánk, mindenképpen alapos kikérdezésre számíthat, ugyanis sokszor már a szokások, az életmód szintjén is kiderül valami, ami indokolhatja a rossz alvást – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna szomnológus.

Ezek a leggyakoribb életmódbeli okai a rossz alvásnak:

• nem kiegyensúlyozott táplálkozás, késői étkezés,
• mozgásszegény életmód,
• kezeletlen stressz,
• rossz alváshigiéné, nem megfelelő elalvás körüli szokások.

Utóbbi kapcsán a legfontosabb, hogy elalvás előtt már nem ajánlott tévézni, telefonozni, a világító számlapok, monitorok megzavarhatják a nyugodt alvást és ugyanez igaz a zajokra is. Fontos, hogy megfelelő, lehetőleg jó minőségű matracon és párnán feküdjünk. Ha lehet, éjszakára sötétítsük el teljesen a hálószobát. A túl későn elkortyolt kávé, erős tea, energiaitalok, sőt még a dohányzás is stimuláló hatást váltanak ki és részben megnehezítik az elalvást, részben pedig az éjszakai pihentető álmot is megszakíthatják.

A jubileumok jelentősége

2025. szeptember 29.

A jubileum szó eredetileg a héber „jóbél” szóból ered, ami egy olyan kürtöt jelentett, amit a mózesi törvényeknek megfelelően minden ötvenedik évben meg kellett fújni, az esedékes szentév kezdetének jelzéseként. Később, a kereszténység idején, az egyházi latinban a „iubilaeum” szóval jelölték az általános bűnbocsánattal összekapcsolt ünnepi időszakokat, azaz a jubileum mindig egy kiemelt esemény/időszak jelölésére szolgált.

Tehát a jubileum nem csupán egy egyszerű évforduló (bár természetesen az is), hanem egy olyan kiemelt, ünnepi alkalom, ami egy jelentős esemény emlékét idézi fel, tipikusan „kerek” évfordulókon. (Azért az idézőjel, mert például a 25., azaz negyedszázados évfordulókat is jubileumként szoktuk emlegetni.)

Mióta az emberek egyáltalán számontartják a lineáris időt, és nem csak az évszakok folyamatos és ciklikus változásában érzékelik azt (mint sok természeti nép egykor), mindig voltak kijelölt időpontok, melyek különös jelentőséggel bírtak. És persze a kerek évfordulók is csak azóta számítanak ilyennek, amióta tízes számrendszert használunk, mondjuk a tizenkettes helyett. Az évfordulók és jubileumok pszichológiai és szociálpszichológiai jelentősége több szinten is megmutatkozik – egyéni, társas és kulturális szinten egyaránt, bár az utóbbi kettő lehet akár egy is. Ezek a kiemelt, eseménnyé váló időszakok nem csupán években kifejezhető mérföldkövek, hanem mélyebb érzelmi, identitásformáló és közösségépítő szereppel is bírnak.

Pszichológiai jelentőség

A kiemelt évfordulók segítenek strukturálni az időérzékelést, mert lehetőséget kínálnak a visszatekintésre, az önreflexióra és az életút értékelésére. Arra, hogy hol tartok most az életemben, meddig jutottam.

Főleg a korábbi terveimhez, álmaimhoz képest. Ebből a szempontból jelentősége van az újéveknek, és a soha be nem tartott újévi fogadalmaknak is, de lényegesebb, hogy az ember tipikusan nem ugyanúgy ünnepli a harminckilencedik születésnapját, mint a negyvenediket. Mert kerek születésnap tízszer ritkábban van, mint újév. És egyéni szinten az évfordulók – például születésnap, házassági évforduló, érettségi találkozó – az identitás erősítését is szolgálják. A „ki vagyok én” kérdése összekapcsolódik az „emlékszem, amikor…” típusú narratívákkal, hisz egy szempontból mindannyian egyenlőek vagyunk a saját történetünkkel.