Információk, érdekességek

A lelki egészség ápolása

2025. június 15.

Belső kis kertünk gondozása

Sokan már hónapok óta izgatottan várták a májusi jó időt, és reményteljesen tekintenek kiskertjükre. Lázasan gondolkodnak azon, mit ültessenek idén tavasszal.

A májusi időszak a friss kezdetekről szól: az új növények elültetése egyfajta reményt ad, hogy valami szép és értékes fog kibontakozni. Ám a tapasztalt kertészek jól tudják: az egészséges, virágzó kert folyamatos figyelmet, törődést igényel, s nem csak tavasszal.
Így van ez a lelki egészségünkkel is: nem csupán egyetlen pillanat műve, hanem a mindennapok gondoskodását és tudatos ápolását kívánja.
Nézzük meg, hogyan segíthet nekünk a kertészkedés a lelki egészségünk ápolásában!

Ültetés

Mi újat szeretnénk elvetni a lelkünkben? A kertészkedés egyik legszebb pillanata az ültetés, amikor új életet adunk a földnek. Ehhez hasonlóan a lelkünkben is elvethetünk új dolgokat, amelyek gazdagítják belső világunkat. Milyen új szokásokra, célokra vagy gondolatokra lenne szükségünk, hogy a lelkünk virágzóbbá váljon? Talán elhatározhatjuk, hogy több időt szánunk a hálaadásra, egy új hobbit kezdünk el, vagy egy támogató közösségre találunk. átültetés Minek szeretnénk nagyobb teret adni? Ahogyan egy növényt is átültethetünk, hogy nagyobb teret kapjon a kertben, úgy a lelkünkben is lehetnek olyan dolgok, amelyeket meg szeretnénk tartani, de más módon, más körülmények között. Talán egy régi, jól bevált szokásunkat szeretnénk leporolni és több időt szentelni neki, vagy egy régi, feltöltő hobbit elővenni, hogy ismét megélhessük a kreativitásunkat.

Locsolás és táptalaj

Mi táplálja a lelkünket? A növények fejlődéséhez, a kertünk virágzásához elengedhetetlen a víz és a tápanyagdús talaj. Sőt, nem mindegy, hogy egy-egy növényt hogyan locsolunk, milyen talajt adunk neki, mennyire tesszük ki a napsugárzásnak stb. A növények igényei is különböznek. Így van ez a lelkünkkel is: táplálásra van szüksége, és mi, emberek különbözünk abban, hogy kinek milyen „tápanyagból” mennyi kell. Mi táplálja a mi belső kertünket? Mi az, ami feltölt minket? Talán a rendszeres pihenés, a családi kapcsolatok vagy a művészeti tevékenységek? Ha nem kapunk elegendő lelki tápanyagot, fontos, hogy felismerjük, mire van szükségünk: több mozgásra, több időre szeretteinkkel vagy éppen egy kis csendes egyedüllétre?
A tevékenységeken túl a gondolatainkkal is gondozhatjuk lelkünk kertjét. Milyen gondolatok táplálnak minket?

Táplálkozással a bőr rugalmasságáért

2025. június 15.

A bőr szerkezeti egységei, mint a kollagén és az elasztin, fehérjék így megfelelő mennyiségű és jó minőségű fehérje fogyasztása (pl. tojás, hal, hüvelyesek) alapfeltétele az ép bőrszövet fenntartásának. Emellett fontos szerepet kapnak a bőr vízmegkötő képességét fokozó zsírsavak – különösen az ómega-3 és ómega-6 zsírsavak, melyek a sejtmembránok rugalmasságát és védelmét segítik elő. (1) Ezek legjobb forrásai a tengeri halak, diófélék, lenmag és repceolaj.

A kiegyensúlyozott táplálkozásban tehát a vitaminok és ásványi anyagok mellett, a makrotápanyagok aránya és minősége is számít.

A megfelelő vízfogyasztás nemcsak az anyagcserét támogatja, hanem a bőr hidratáltságát is. Bár a vízfogyasztás és a bőr állapota közti kapcsolat nem minden esetben egyértelműen bizonyított, számos tanulmány szerint a megfelelő hidratáltság hozzájárulhat a bőr rugalmasságának fenntartásához (2) Fokozott fizikai aktivitás vagy melegebb időjárás esetén ajánlott a napi folyadékbevitelt arányosan növelni. A tiszta víz mellett a frissítő, antioxidáns hatású gyógynövényes teák (pl. zöld tea, hibiszkusz) is támogathatják a bőrápolást.

A boldogságindex nyomában

2025. június 14.

A boldogság kétségtelenül szubjektív kategória, igazából mindenkinek mást és mást jelenthet, ezért elsőre furcsának hathat, hogy kutatók mégis rendszeresen igyekeznek azt objektív, tudományos eszközökkel megmérni. Pedig az efféle vizsgálatoknak tényleg van alapjuk, mert bár a boldogság lehet egyéni, de társadalmi szinten már vannak benne jellegzetes, megfigyelhető mintázatok.

Boldogság alatt legáltalánosabban egy pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapotot értünk, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. Vagyis a boldogság az a létállapot, mikor alapvetően elégedettek vagyunk az életünkkel, ill. annak különböző összetevőivel.

Önmagában már ez is mérhető, nem elsősorban mennyiségi, mint inkább minőségi módszerekkel, mint amilyen pl. egy mélyinterjú. Aminek előnye, hogy valóban közel lehet férkőzni ahhoz, hogy mennyire boldog egy-egy ember, és fel lehet térképezni általa, hogy pontosan mit is jelent számára a boldogság. Érzelmi biztonságot, anyagi kiszámíthatóságot, a szorongásoktól, aggodalmaktól való mentességet, vagy épp intenzív élmények megélését?

Valószínűleg mindezeket, és még számos más elemet, melyek aránya, fontossági sorrendje jellemző lehet az egyes emberekre.

• Van, akinek egy szerényebb, de biztos jövedelem is elégedettséget okoz, mert nem kell folyton a holnap miatt aggódnia, van, aki viszont pont a gazdagságra vágyik, és nem fél ezért kockázatokat vállalni sem.
• Van, akit a mély és szoros érzelmi elkötelezettség tesz elégedetté.
• Van, aki ez elől menekülne, mert alapvetően magának való, akit kielégítenek a változó és felszínesebb kapcsolatok is.

És egyik változat sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak más, hisz értékek, értékválasztások közt „igazságot” tenni nem lehet. (Mert mindenki csak a saját értékei alapján tud megítélni bármit, de a különböző értékvilágok felett nem létezik valamiféle „metaértékrend”.)

Öröm és elégedettség

A fentiekből is látszik, hogy a boldogságot akár a vallások vagy a filozófia, akár a tudomány minimum kétféle nézőpontból igyekszik megközelíteni:

• Az első szerint boldognak lenni egy alapvető örömérzést jelent, méghozzá itt és most. Nem véletlen, hogy olyan gyakran emlegetjük azokat a bizonyos boldog pillanatokat. (Mint mikor megkaptuk a diplománkat, kiderült, hogy mégsem reménytelenül vagyunk szerelmesek, vagy amikor először láttuk a tengert.) A boldogság fogalma ebben az értelemben egy konkrét tapasztalat leírására szolgál. Nem véletlen, hogy bizonyos vizsgálatok épp úgy igyekeznek mérni azt, hogy annyit kérdeznek az emberektől: volt-e valami pozitív élményük, örömük az előző napon? Nevettek-e pl. egy jót?
• A második megközelítés viszont abból indul ki, hogy a boldogság leginkább életminőség kérdése, mert nem elsősorban a pillanatnyi helyzetet, mint inkább az életünkkel való általános megelégedettséget írja le. Vagyis a boldogság – ebben a megközelítésben – valami tartós, nagyjából állandósult állapot, egy a mindennapokat átható mentális meghatározottság. (Erről szólt az ókori görög filozófia eudaemonia kifejezése is, melyet gyakran fordítanak egyszerűen boldogságnak, miközben jelent jóllétet is, ill. egyfajta „áldott” állapot, persze nem a terhesség értelmében.)