Információk, érdekességek

Északi gyaloglás: próbálta már?

2024. szeptember 17.

Síbotokkal szerelkezzünk fel egy jó kis gyalogláshoz? Igen, ez a „nordic walking”, az északi gyaloglásnak vagy síjárásnak is nevezett testmozgás, mely egyre több hívet szerez magának a világ különböző országaiban (elsősorban az USA-ban, Japánban és Ausztráliában, de a skandináv országokból kiindulva Európában, így hazánkban is terjed). Kíméletesebb, mint a jogging, viszont hatékonyabbnak bizonyul – ugyanakkor kellemesen játékos módja a testgyakorlásnak.

Ha profitálni akarunk a „síelésből” egész éven át, egyszerűen helyettesítsük a sílécet egy jó kényelmes gyaloglócipővel, de tartsuk meg a botokat! Így máris készen állhatunk egy állóképességünket kíméletesen növelő, különleges gyaloglástechnikát igénylő, mértékletesen véghezvihető testmozgásra. A finnek találták ki ezt a fajta gyaloglást  kb. tíz esztendeje (mely korábban csak a sífutók nyári erőnléti edzését biztosította), és azóta aratnak vele sikert, egyre növekvő mértékben, a világ minden táján. Sok százezren próbálták már ki, és helyettesítik vele a rendszeres joggingolást.

A „nordic walking” a gyakorlatban igen egyszerű: gyors ütemben gyalogolunk, a botok használatával a szokásosnál hosszabbakat lépve, és a járás átlós irányú mozgását fokozottan hangsúlyozzuk. Eközben testünket lendületesen előre hajtjuk, és a botok segítségével a hagyományosnál dinamikusabb, élénkebb ritmusú mozgást valósítunk meg.  Igazi „vegyes technikát” alkalmazunk: kombináljuk a gyaloglás és a sífutás mozgástechnikájának egyes elemeit.

Teljes értékű sport, mely jó formában tart

A „síjárás” fő vonzereje tehát, hogy egyesíti a gyaloglás és a sífutás előnyeit, miközben az egész testet teljes egészében megmozgatja, intenzív munkára „kényszeríti” a botoknak köszönhetően. Így nem elsősorban az alsó végtagoknak válik javára, valójában a teljes izomzatnak jót tesz: a nyak-, váll-, mell-, kar-, has-, far-, combizmoknak és a lábikrának is. A testgyakorlás komplex, és kitartó szorgalom esetén képes átformálni az alakot. A lépések hosszabbak, és fokozottabb, szisztematikusabb erőfeszítést igényelnek, mint a hagyományos gyaloglásnál.

Fontos még a kalóriafogyasztás szempontjából is megvizsgálnunk ezt a fajta testmozgást: annak végzése során óránként kb. 400 kalória ég el – szemben a hagyományos gyaloglás esetén „elfogyasztott” kb. 250–300 kalóriával. (A 400 kalória felhasználása megfelel pl. egy mérsékelt ütemű joggingolásénak.)

Kitűnő a csontritkulás megelőzésére

Mint ahogy az a fentiekből kitűnik, az északi gyaloglás szívósságot, kitartást igénylő sportág, edzi a szívet, növeli teljesítményét, akár 60%-ra emelheti a szervezet oxigénfogyasztását, javítja a keringést és a tüdőkapacitást. Tanulmányok arra is rámutatnak, hogy hasznos a csontritkulás megelőzésében. A csontok erősítéséhez többek közt rezgésre van szükség: ez esetben a botok használata rezgéseket továbbít testünkhöz, ami hatékony, de nem agresszív kulcsmozdulatot jelent. Így ez a fajta testmozgás különösen ajánlott az oszteoporózist megelőzni kívánó nőknek.

Miért fontos megtanulni bocsánatot kérni egy párkapcsolatban?

2024. szeptember 16.

Amikor a pár egyik tagja megbántja a másikat nagyon fontos, hogy megtörténjen a bocsánatkérés. Bocsánatkérés nélkül ugyanis nem lehet továbblépni, nem lehet a kapcsolatot a sérelem előtti időszakból folytatni. Minden egyes megbántással, sérülés keletkezik a szeretet-tankban, azaz léket kap, és kifolyik belőle a szeretet.  

Természetesen, hogy mekkora ez a lék függ az elkövető személyétől, és a tettének a súlyától is. Ha azonban képesek vagyunk bocsánatot kérni, akkor a másikban felépített gátak lebontódhatnak, és utat engedhet a bizalom újraépítésének.

Aki úgy érzi, hogy megbántották, megsértették, a következőket éli át:

• harag támad benne
• úgy érzi visszaéltek a bizalmával
• neheztel a másikra
• a megbocsátás és az igazság elnyerése között örlődik
• ha nincs bocsánatkérés, akkor felerősödik benne a harag és eluralkodik rajta az igazságérzet.

Ha mégsem tudjuk megtenni a bocsánatkérést, aminek több oka lehet, akkor a felek háborúskodásba kezdhetnek, ami évekig is eltarthat, és válás vagy akár halál is lehet belőle. Mindannyian találkoztunk már olyannal a környezetünkben, hogy értelmes intelligens párok közt úgy eldurvul a helyzet, hogy rendőrség, bíróság, egyéb intézmények beavatkozása szükséges ahhoz, hogy valamilyen szinten normalizálni lehessen a kapcsolatukat. Sok gyerekelhelyezési per és vagyonmegosztási per résztvevői ebben a helyzetben szenvednek, pedig ha képesek lennének félretenni a nagyon erős igazságérzetüket és bocsánatot kérni egymástól, lehet másként alakulnának a dolgaik. Egy egészséges kapcsolatban ugyanis a felek könnyen kérnek bocsánatot. Könnyen ismereik el, ha hibáztak, vagy ügyesebben tudnak empatikusak lenni, és figyelni a másik érzéseire.

Fontos kihangsúlyoznom, hogy az igazságérzethez való ragaszkodás (főleg egy párkapcsolatban) soha sem hoz megnyugvást, kibékülést. Az igazság hozhat elégedettség érzést a sértett félnek, de csupán az igazság nem állítja helyre a kapcsolatot, nem hozza vissza a bizalmat. Az emberek elképesztő helyzetekben is képesek megbocsátani, ebből következik, hogy minél intimebb egy kapcsolat, annál nagyobb a megbékélésre való törekvése a kapcsolatban lévő személyeknek.

Az emberi lélek úgy van összerakva, hogy képesek vagyunk megbocsátani annak, aki megsért, ha a másik bocsánatot kér tőlünk, azon a módon amit mi bocsánatkérésnek veszünk. Amikor valaki bocsánatot kér, az valójában azt jelenti, hogy felnőtt módon képes felelősséget vállalni a saját tetteiért. Őszintén megbánta az amit tett. A bocsánatkéréssel így a lelkisimerete is megtisztul. Vagyis a bocsánatkérés fontos mindkét félnek. A sértettnek azért, hogy érezze a másik együttérzését és sajnálatát, ettől tudja a sértettségét és igazságérzetét elengedni, ez juttatja el őt a megbocsátáshoz. A megsértőnek pedig, hogy a bűntudatát, rosszérzését, amit a helyzet előidézett benne, el tudja engedni, túl tudja tenni magát rajta. A folyamat csak így tud elindulni és kifejlődni az új bizalom, vagy a régit csak így lehet visszaállítani.

Egy egészségesen működő családban a gyerekeket már a korai években, 3 éves kortól megtanítják a bocsánatkérésre. Sérült családban a bocsánatkérésnek és megbocsátásnak nincs megfelelő mintája, ilyenkor a harag és a keserűség lesz a követendő minta.

Ezek a tünetek utalhatnak demenciára

2024. szeptember 16.

A szellemi hanyatlás lehet egy előrehaladó, egyre romló betegség vezető tünete, de számos idegrendszeri működési zavar is járhat átmeneti szellemi hanyatlással. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint a vizsgálatok célja azon betegségek felismerése, amelyekre elérhetők terápiás eljárásokat.

A demenciáknak több típusa ismert

A progresszív demencia (előrehaladó elbutulás) az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, melynek számos oka lehet. 

• Vaszkuláris demencia: az agy körül írt vérellátási zavarának, oxigén ellátásának csökkenésének következménye, amely az idegsejtek pusztulásához vezet. Ezt eredményezheti kis erek elzáródása (mini stroke-ok sorozata), vagy nagy verőerek elzáródása nyomán kialakult agylágyulások.
• Lewy –testes demencia: rendellenes szerkezetek, Lewy-testek jelennek meg az agyban, és vezetnek az idegsejtek elhalásához.
• Fronto-temporális demencia: az agy ezen területein rendellenes fehérjelerakódások okozzák a neuronok elhalását. 
• Kevert demencia: többféle típusú demencia van jelen, és a tünetek is igen változatosak.
• Lassú vírusbetegségek okozta demenciák, mint pl. a Jacob-Creutzfeld kór

A legismertebb demenciával járó betegség: az Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe memória zavarokkal, tanulási nehézségekkel. Jel lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, probléma megoldó képesség hanyatlása, döntéshozatalok nehezedése, vagy a tárgyak 3 dimenzióban történő érzékelésének zavara.

Alzheimer-kórban (és más típusú demenciákban is) az első fő tünet a rövidtávú memória romlása: az érintettek elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek.

A mindennapi „rutin” feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé válhatnak, az esetek többségében magatartásuk, személyiségük is megváltozik. Összességében a teljesítőképesség mind mentális, mind fizikális szinten folyamatosan csökken; a betegek egy idő után önellátásra is képtelenné válnak, egyre nagyobb mértékű – 24 órás- felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször valamilyen testi betegség szövődménye okozza a páciensek halálát – pl. tüdőgyulladás.