A bőrt nem csak kívülről, de belülről is lehet és kell is táplálni, sőt, a már kialakult ráncok ellen is hatékonyan lehet harcolni. Dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical esztétikai bőrgyógyásza a leghatékonyabb módszerekről beszélt.
A felnőtt lakosság jelentős többsége naponta fogyaszt kávét kifejezetten az ébrenlét fokozása érdekében – derül ki a Szinapszis Kft. egy friss kutatásából.
A felnőtt lakosság igen jelentős része ébred gyakran fáradtan, kialvatlanul, így nem meglepő, hogy szinte nincs olyan ember, aki ne alkalmazna valamilyen praktikát az ébrenlét fokozása érdekében. A megkérdezettek közel 60%-a napi szinten fogyaszt kávét, kifejezetten ilyen céllal, további közel 10%-uk 2-3 naponta teszi ezt.
A listát a tea folytatja, az emberek közel 40%-a mindennap, 16%-uk pedig valamelyest ritkábban, 2-3 naponta fogyasztja fáradtság űzése céljából.
A húgyúti rendszer a vesékből, a vesevezetékekből, a húgyhólyagból és a húgycsőből áll, és bármely részében előfordulhat gyulladás. Ezek baktériumok, ritkábban vírusok, paraziták, gombák által okozott megbetegedését nevezzük húgyúti fertőzésnek.
Az orvosi nyelvben szeretjük megkülönböztetni az egyes részek megbetegedését, így a húgycső gyulladását (urethritis), a húgyhólyag gyulladását, másképp a hólyaghurutot (cystitis), vagy a vesék, vesemedencék gyulladását (nephritis). A köznyelv az alsó húgyutak, vagyis a húgycső és húgyhólyag gyulladását sokszor – tévesen – felfázásnak nevezi, de ennek a megbetegedésnek a felfázáshoz kevés köze van. A húgyutak gyulladása együtt járhat a közeli nemi szervek, a hüvely vagy a prosztata gyulladásával, de ezek nem tartoznak a húgyúti rendszerhez, és nem is keverendők össze velük.
Az alsó húgyutak gyulladása nagyon gyakori – különösen nőknél –, míg a sokkal veszélyesebb vesegyulladás szerencsére sokkal ritkább.
Közzétette második gyógyszerhamisítás elleni stratégiáját a brit Gyógyszer- és Egészségügyi Termékeket Felügyelő Hatóság (MHRA). Az első ilyen program keretében öt év alatt mintegy 25 millió font értékű hamis gyógyszert foglaltak le.
A SecuringPharma beszámolója szerint 2012-2015 közötti időszakra vonatkozóan fogalmaz meg programot a brit Gyógyszer- és Egészségügyi Termékeket Felügyelő Hatóság (MHRA) második gyógyszerhamisítás elleni stratégiája. A hatóság az első ilyen program lejártát követően összegezte eddigi eredményeit, illetve ismertette a következő három év fő fókuszpontjait.
