Információk, érdekességek

Az immunrendszer és az élőflóra

2019. november 12.

Szervezetünk tökéletes egységként működő, bonyolult kémiai-biológiai folyamatok összessége.

A csecsemők születésükkor fejletlen ellenálló rendszerrel rendelkeznek. Kilenc hónapon át az anyai immunrendszer védi őket az anyaméhben. A születésükkor találkoznak először a külvilággal. Az immunrendszerük folyamatosan fejlődik, alakul a világgal, és a világban előforduló ágensekkel történő találkozások során. 

Egy felnőtt emberrel együtt élő flóra kb. 1-2 kg között van, és a flóra sejtjeinek száma pedig meghaladja a felnőtt emberi testet alkotó sejtek számát. Vagyis saját szervezetünk sejtjeinek száma kisebb, mint a bennünk, velünk élő flóra sejtjeinek száma.

A velünk együtt élő flóra nagyon vegyes képet mutat. Vannak velünk együtt élő gombák, baktériumok, vírusok, egysejtű, és több sejtű élősködők. Nem kell megijedni, egészséges esetben a velünk élő flóra egyensúlyban van, a „jók” az erősebbek és nem engedik elszaporodni, és betegséget okozni a „rossz”-akat.

Az egyensúlyt biztosítja a szervezetünk működése, többek között a megfelelő kémhatás, pH-érték, úgy a bőrünkön, mint a nyálkahártyáinkon, vagy a bélrendszerünkben. A megfelelő kémhatást a szervezetünkben termelődő enzimek, váladékok befolyásolják, mint a nyál, verejték, emésztőenzimek, epesavak.

Hajritkulás – mikor forduljunk immunológushoz?

2019. november 12.

Ősszel természetes, hogy több hajszálat vesztünk fésülködés vagy hajmosás közben. Mivel a haj folyamatosan megújul, ezekben a hónapokban és tavasszal is intenzívebb hajhullást tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyére nem nő új, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Arról, hogy milyen esetben forduljunk ezzel a problémával immunológushoz, dr. Kádár Jánost, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Hormonális oka is lehet
Ha a hajszálak elvesztésének ütemével egyenes arányban nem nőnek újabb hajszálak, a haj megritkul. A férfiakat és nőket is érintő folyamat jellemzően a fejtetőn jelentkezik először. A panaszok kivizsgálása ez esetben is indokolt: a háttérben például hormonális problémák mellett vitamin-, ásványianyag hiány, gombás fertőzés is állhat. Stressz hatására hirtelen hajvesztés is bekövetkezhet, mely az egész fejbőr területét érintheti, de bizonyos gyógyszerek, vagy kezelések, például kemoterápia miatt a haj- és szőrszálak elvesztése akár az egész test területére kiterjedhet.

Amikor immunológiai kivizsgálásra van szükség
Immunológiai szempontból jelentősége a foltokban kialakuló hajhullásnak van, ez esetben komplex kivizsgálás szükséges a panaszokat okozó eltérések felderítésére. A foltos hajhullás korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet. A tünetek rendszerint hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki. Az alopecia szó eredete az ókori görög nyelv szerint „róka betegséget” jelent, utalva ezzel a ragadozóknál évente kétszer lezajló vedlés folyamatára. Az areata jelentése: foltokban vagy kör alakban megjelenő. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a hajtüszők sejtjeit az immunrendszer testidegen anyagként azonosítja és sejtes védekezés folytán pusztítja őket. 

Mikor kell pótolni a vasat?- Teszttel

2019. november 11.

Tartósan fennálló, általános fáradtság, energiavesztés, az izomerő csökkenése – ezek a tünetek többek közt vashiányra utalnak. Minthogy emiatt egész szervezetünk működésében zavar állhat be, vaspótlásra van szükség.  Különösen télen kell ügyelnünk rá, hiszen ebben az időszakban rendszerint kevesebb vasat juttatunk a szervezetünkbe természetes úton.

A vas szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos ásványi anyag. Segíti a vörösvérsejtek képződését, és hozzájárul a vér oxigénszállító molekulája, a hemoglobin felépítéséhez. Egy egészséges felnőtt férfi szervezetének napi 10-15 mg vas bevitelére van szükség. A nőknek, míg el nem érik a menopauzát,ennél több vasra is lehet szükségük (20 mg), főként a menstruációs vérveszteséggel együtt fellépő vashiány miatt, továbbá a terhesség és szoptatás alatt (az adag akár 30 mg-ig is felmehet). De a növőfélben lévő gyerekek és serdülők, vagy a gyakran betegeskedő személyek, az idősek, a krónikus betegségben szenvedők, vagy az élsportolók is gyakran szorulnak kisebb-nagyobb mértékű vaspótlásra.

A fáradtság az egyik fő figyelmeztető jel

Az elégtelen tartalékok (ha a ferritin-szint – a szervezet vastartalmának jelzője – alacsony, 20ng/ml alatti) a vérszegénység (anémia) kockázatát vetik fel. Ekkor a hemoglobin szint is csökkent mértékű a vérben – a nagyfokú fáradtság, kimerültség ezekre a tényezőkre vezethető vissza. De egyéb tünetek is felhívhatják a figyelmet a vashiányos állapotra: hajhullás, sápadtság, koncentrációs nehézségek, ingerlékenység, lépcsőn való felmenetel közben szokatlan kifulladás, energiahiány, izomgyengeség, sebek nehéz behegedése stb.

Ne hagyjuk, hogy a vérszegénység tartósan fennálljon!

A hosszan tartó vérszegénység oka lehet, hogy rendszeresen nem jut elég vas a szervezetbe, mivel pld. nem fogyasztunk elég állati vagy növény proteint – és nem is pótoljuk. Emellett az anémia visszavezethető a szervezetben rendszeresen fellépő vérzésekre is. A nőknél a menses a fő ok, különösen, ha erős szokott lenni, de folyamatos, kisebb vérzések is okozhatnak vérszegénységet (pld. bélpolip, gyomorfekély esetén). A tartós anémia az immunvédelem csökkenését vonhatja maga után, és további veszélyekkel is járhat: pld. terhes nőknél az újszülött kisebb súlyát, vagy a koraszülés nagyobb esélyét eredményezheti, míg idős személyeknél szívproblémákat okozhat. A vashiányos állapot tehát olyan, sokakat érintő probléma, mellyel törődni kell, és nem hagyhatjuk, hogy tartóssá váljon. Az alábbi kis teszt segít felmérni, szükségünk van-e vaspótlásra: