Információk, érdekességek

A Covid-19 betegek újabb kórházi kezelésre szorulnak

2021. április 18.

Fotó: gettyimages.com

A Covid-19 betegséggel brit kórházakban kezeltek mintegy egyharmada további kórházi kezelésre szorult hazaengedése után négy hónapon belül és minden nyolcadik beteg meghalt ugyanezen időszakban a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

A londoni Univerity College, a Leicesteri Egyetem és a Nemzeti Statisztikai Hivatal kutatói egybevetették mintegy 48 ezer Covid-19 miatt kórházi kezelésre szorult és 2020. augusztus 31-ig hazaengedett beteg orvosi adatlapjait egy általános lakossági kontrollcsoportéval. Az orvosi adatok tartalmazták az újabb kórházi kezelés szükségességének, az elhalálozásnak az arányát és a légzőszervi, szív-, vese-, máj- és anyagcserebetegségek, köztük a cukorbetegség súlyosságát.

Megállapították, hogy átlagosan 140 nap után az elemzésbe bevont 47 780 betegből 14 060-an szorultak újabb kórházi kezelésre mintegy 140 napon belül, és mintegy 5875 meghalt ugyanezen időszakban.

A Covid-19 miatt kórházban kezelteknél magasabb lehet a szervkárosodás (többszervi diszfunkció) aránya a kontrollcsoporthoz képest – állapították meg a kutatók. “A kockázat növekedése nem korlátozódik az idősekre és nem egyforma az etnikumokat illetően. A diagnózis, a kezelés és a poszt-Covid-szindróma megelőzése integrált és nem szervi vagy betegségspecifikus megközelítést igényel, és sürgős kutatások szükségesek a kockázati tényezők feltárására. Eredményeinek azt jelzik, hogy a Covid-19 hosszútávú terhe jelentős lehet a kórházakra és az egészségügyi rendszerre” – írták a tanulmányban.


Szavazások

Önnek mi a véleménye a védőoltásokról?

Aktív: 2021. április 11. - 2021. május 09.

A kötelező oltásokat adatom csak be.
A kötelező oltásokon kívül is van amit beadatok.
Minden oltást fontosnak tartok.
Nem támogatom a védőoltásokat.


szavazatok száma: 33
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Mágikus tárgyak a lakásban: a tükör

2021. április 18.

Nem is gondolnánk, hogy a tükör sokkal több egy egyszerű hétköznapi tárgynál, amit a mindennapokban használunk. Az anyag szintjéről megközelítve alkalmas arra, hogy megnézzük magunkat kívülről, térnövelő funkciója van stb. Lelki és szellemi megközelítésből nagyon sok érdekes dolgot tudhatunk meg a tükrökről. Ami a legfontosabb, hogy a tükrökkel kapcsolatos ősi hagyományokból a mai korban is meríthetünk saját lakásunk berendezésénél.  

LÉLEKTÜKÖR
A régi korokban a különböző fényes, illetve tükröződő felületeket tükörként használták az emberek. Amikor valaki a saját tükörképét szemlélte, nem szabadott követ dobni a vízbe, mert ez roncsolta az illető lelkét megjelenítő tükörképet és balszerencsét hozhatott számára. Az ember lelkét látták a tükörképben.

Az ún. lelkiismeret aranytükre egy kör alakú tükör volt, amiben megvizsgálhatta saját lelki tisztaságát az ember. Népünk jelképes lélektükrei mindig a nap alakját utánozva, kerek tükrök voltak. Ősmagyar sírokban találtak kerek tükröket és arra következtetnek, hogy a sír lakója pap vagy papnő lehetett. A lélek tükrét a későbbi korokban is használták pl.: a székely kapukon a gyalogos bejárat fölött, ez volt az ún. kaputükör. Ennek az volt a célja, hogy mielőtt valaki a kapun belép, vizsgálja meg saját lelkiismeretét, hogy jó szándékkal érkezett-e.

A TÜKÖR MÁGIKUS TÁRGY - VARÁZSTÜKÖR
A magyar néphit szerint a tükör a másvilágot jelképezi. Dimenziókapunak tartották, ahol a szellemek át tudnak járni. Ezért is használták jóslásra, hiszen a tükör segítségével láttak a jövőbe. A szerelmi jóslásoknál a neves napok közül Luca napján az eladósorban lévő leány tükörben láthatta meg leendő párját. A magyar néphiedelemben használták a tükröt a gonosz távoltartására, a rontás ellen.


A gyerekek keveset vagy semmit nem tanultak az iskolák bezárása idején

2021. április 17.

Fotó: gettyimages.com

Súlyos tanulási hiányosságokhoz vezettek tavaly a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások, az alsó tagozatos diákok jóformán semmilyen haladást nem értek el az az otthoni tanulással, az alacsony műveltségű családokban különösen markáns a tanulási veszteség – állapították meg az Oxfordi Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

Az oxfordi kutatók Hollandiában gyűjtött adatokat elemezve vonták le következtetéseiket, a nyugat-európai országban az első lezárás idején nyolc hétig voltak zárva az iskolák. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy megállapításaik érvényesek az Egyesült Királyságra és bárhol máshol is.

A magasszintű távoktatás ellenére az alsótagozatos diákok egy tanévben elért átlagos fejlődésük egyötödét veszítették el. Ez egyenlő azzal az idővel, amennyit tantermen kívül töltöttek el. A hatás súlyosabb a hátrányos helyzetű gyerekeknél – mutatták ki a kutatók.

Megállapításaink “ijesztőek, és valószínűleg tükrözik a nemzetközi állapotokat, hiszen a holland diákok azok között vannak, akik a lehető legjobb távoktatási lehetőségeket élvezik, és ennek ellenére elvesztették átlagosan várt fejlődésük 20 százalékát az iskolák bezárása miatt” – idézte az egyetem közleménye Per Engzellt, Arun Freyt és Mark Verhagent, a tanulmány szerzőit.

A diákok kevés vagy semmilyen haladást nem értek el otthonról tanulva, és a veszteség különösen azon diákok körében koncentrálódik, akiknek szülei alacsony műveltségűek. Esetükben a veszteség mintegy 50 százalékkal nagyobb a többiekhez viszonyítva.

A kutatók szerint a technológiai felkészültség valószínűleg nem volt elegendő ahhoz, hogy a járvány iskolákra gyakorolt negatív következményeit csökkentse. A holland iskolák fejlett digitalizálásának, a viszonylag rövid első lezárás és a szélessávú hozzáférés magas szintje ellenére a diákok fejlődése láthatóan jelentősen esett. Ez azért is aggasztó, mert számos más ország kevésbé volt felkészült a távoktatás kihívásaira – írták.