Információk, érdekességek

Futás ki a természetbe, de hogyan kezdjük el?

2021. július 21.

Fotó: 123rf.comGyógytornásztippek kezdő futóknak

A jó idő beköszöntével egyre motiváltabbak vagyunk, hogy több időt töltsünk el kint a természetben. Egy-egy sportoló, futó láttán belülről érezzük a vágyat, hogy mi is felvegyük a nyúlcipőnket, és kezdjük el. De megtorpanunk egy pillanatra, felmerül bennünk a kérdés: hogyan?

A következő tippek segítséget nyújthatnak a kezdetekhez, hogy fokozatosan hozzászoktasd és felkészítsd a szervezeted a terhelésre, mindemellett élvezd is azt, amit csinálsz.

Tűzd ki a célod és kezdd el:

Napokat, heteket tölthetünk el úgy, hogy böngésszük az internetet futástippek után nézve, de az idő csak telik és telik, a pályára pedig még mindig nem léptünk. Első és legfontosabb: tűzd ki magad elé és reális távolságra a célt, amelyet el szeretnél érni, és határozd meg azt is, mennyi idő alatt szeretnéd megtenni. Nagyon fontos mindez, mivel edzési ütemedet ennek megfelelően fogod a későbbiekben megtervezni.

Használd a futás-gyaloglás módszert

Az sosem egy jó kezdés, ha egyből a közepébe vágva, céltalanul, hirtelen elkezdünk futni megállás és pihenőidő közbeiktatása nélkül. Úgy gondolod, hogy jót teszel magadnak, de utána hirtelen jön a fájdalom az ízületekben és a szörnyű izomláz. Úgy érzed, mindennek vége, nem bírod tovább folytatni. Ne ess kétségbe, van megoldás. Használd a futó-gyalogló módszert. A megoldás abban rejlik, hogy futó és gyalogló periódusok követik egymást, mely intervallumok idejét folyamatosan változtatod, ahogy egyre erősödsz. Kezdetben a legjobb, ha 3 perc futást 1 perc gyaloglás követ. Ha ez túl erős, akkor 2 perc gyaloglást is közbeiktathatsz.

Íme egy minta, hogyan is építheted fel az edzésed. Mindennap az edzést 4 perc gyaloglással kezdd és fejezd be. Ezt követően váltogasd az alábbi futás-gyaloglás szakaszokat. Minden nap 30 percig mozogj.


A probiotikumokról: Melyik az igazi?

2021. július 20.

Fotó: 123rf.comA probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható.

Joghurtok és étrend-kiegészítők mint probiotikumforrások
Gyomor- és bélrendszerünkben többfajta mikroorganizmus található. A gyomorban viszonylag kevés, majd a bélcsatornában lefelé haladva egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elô a baktériumok, a vastagbélben kb. 400–500 fajta baktérium él.
Egyes számítások szerint a baktériumok száma egy gramm béltartalomban eléri az egybilliót, a mikróbák össztömege felnútteknél nagyjából egy–másfél kg.

Azokat a humán, vékony- és vastagbélben élô jótékony hatású, ún. bélbarát tejsavbaktériumokat, amelyek nélkül az emberi élet nem képzelhetô el, probiotikumoknak nevezzük, a velük készített élelmiszeripari termékek pedig probiotikusak. A probiotikumok szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok.

A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek nagyobb részben a Lactobacillus (Lb.), kisebb részben a Streptococcus (Sc.) nemzetséghez tartoznak. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan metabolitokat termel, amelyek elônyösek az ember egészségére, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus (1). Egyértelmûen hasznos tulajdonságú bélbaktériumok közé tartoznak a Bifidobacteriumok (B.) is.

A probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható.

Az egészséges vastagbélben a probiotikumok aránya 40–45%, ez az arány a hazai lakosságban mindössze 12%. Ez a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Pécsi Tudományegyetem által közösen végzett klinikai vizsgálatok adata. A probiotikumok nagy számban pusztulnak antibiotikumkúra során, a helytelen életmód és táplálkozás következtében, környezeti ártalmak hatására stb., ezért indokolt, hogy a probiotikumokról szót ejtsünk.

A probiotikumok felvehetők
– probiotikus élelmiszerekkel (elsősorban tejtermékekkel, gyümölcslevekkel, jégkrémekkel),
– probiotikus étrend-kiegészítőkkel, valamint
– probiotikus gyógyszerrel.

Amíg azzal mára egyre többen tisztában vannak, hogy fontosak a probiotikumok, amelyeket többféle forrásból tudunk pótolni, azt kevesen tudják, hogy a különbözô probiotikus termékek között nagy különbség van.


Miért nem elég a napfény ereje?

2021. július 18.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A vitaminokra nemcsak télen, a vírusos megbetegedések ellen van szükségünk, hanem nyáron is. Ezek a természetes anyagok, nyomelemek biztosítják szervezetünk megfelelő működését, ifjabb korunkban pedig a fejlődést. A vitaminok két csoportba oszthatjuk: a zsírban oldódó (A, D, E,K), valamint a vízben oldódó (B-vitamin csoport, és C-vitamin) vitaminokra.  

Bár a mértéktartásra, mint minden más tápanyagnál, náluk is szükség van, attól még tény: testünk ezeket az anyagokat nem képes magától előállítani. Az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimekhez azonban nélkülözhetetlenek a vitaminok - így ha keveset fogyasztunk belőlük, az hiánybetegségekhez vezethet. 

Egy ilyen esszenciális nyomelem a D-vitamin, tudományos nevén kolekalciferol, amely a zsírban oldódó vitaminok típusába tartozik. A D-vitamin szerepe nemcsak fogaink, izomfunkcióink vagy csontozatunk egészségének fenntartásában jelentős: a sejtosztódásban is fontos funkciót tölt be. Több mint 200 gén működésére hat. Mindezek után beláthatjuk: tévhit, hogy elég a termelődéséhez, ha „kimegyünk egy kicsit a napra”, hiszen az újabb kutatások szerint még a tengerparti városok lakói is D-vitamin-hiányosak! A bőrrák ellen ugyanis értelemszerű, hogy fényvédőkkel védekezünk – szervezetünk azonban minden évszakban igényli a D-vitamint. De vajon honnan juttathatjuk be szervezetünkbe, ha biztosra akarunk menni? Mekkora egyáltalán az ajánlott napi mennyiség?

D-vitamin a napfényen túl – mennyi az annyi?

Mivel nagyon könnyű hiányállapotot kialakítani belőle, ezt a fontos nyomelemet érdemes minél több forrásból is pótolnunk. Ha természetes úton szeretnénk szervezetünkbe juttatni, akkor elsődlegesen ezt – a napi 10-30 perces napfürdőzés mellett –tejjel és tejtermékekkel, halfélékkel (tonhal, makréla, lazac, szardínia), tojássárgájával, májjal és shiitake gombával tehetjük meg. Ha azonban nincs lehetőségünk túl sokat szabad levegőn lenni, vagy az étrendünkbe valamiért kevesebb fér bele a felsorolt élelmiszerekből, menjünk biztosra: kezdjünk vitaminkúrába!

D vitamin tablettában! 

A D-vitamin ugyanis már tabletták formájában is elérhető – így könnyűszerrel biztosíthatjuk a naponta ajánlott beviteli értéket. Ez felnőtteknek szeptembertől áprilisig napi 1500-2000 NE(nemzetközi egység), szoptatós anyáknak ugyanennyi a teljes terhességük idején, túlsúlyosaknak (BMI testtömegindex szerinti túlsúly/elhízás) ennek a duplája, azaz 3000-4000 NE. Kisbabáknak, kisgyermekeknek cseppekben javasolt beadni (általában napi 1 cseppet) a javasolt értéket (kb. 500, max. 1000 NE), fiataloknak pedig egész évben naponta 400-1000 NE-nyi mennyiség az igényük. 

A gyermekeknek azért is kiemelten fontos a megfelelő napi D-vitamin adag, mert e nyomelem a kalcium beépülését is segíti a csontokba, így a csontszerkezet egészséges fejlődését is. Hiányában a gyerekeknél angolkór vagy csonttörések is kialakulhatnak! Ám a felnőttek is érdemes odafigyelniük a rendszeres bevitelre: a D-vitamin hiányával az autoimmun, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos kórképek vagy a cukorbetegség kockázata is nő.
 
Azoknak pedig, akik az ún. rizikócsoportba tartoznak a hiányt illetően, egész évben javasolt a fokozottabb bevitel (kismamák, szoptató anyák, idősek, csecsemők, krónikus daganatos vagy vérnyomásos betegek, életmódjuk miatt kevés napfényhez jutók). A szakemberek szerint azonban egy vitaminkúrát maximum egy hónapig lehet egyszerre folytatni – utána minimum 1-2 hét szünetet kell tartani, hogy elkerüljük a hozzászokást.

Egészséges ételek biztonságosan

2021. május 26.

Fotó: gettyimages.com

A babáknak féléves korukig nincs szükségük az anyatejen kívül semmilyen ennivalóra. Ezt követően viszont elkezdődhet a kiegészítő táplálás.

Valamennyi csecsemőtáplálással foglalkozó szakmai szervezet, beleértve az allergológiai társaságokat is, világszerte egyetértenek abban, hogy a 6. hónapban kezdődjön el a gluténtartalmú (búza, árpa, rozs tartalmazza) kiegészítő táplálékok adása. Ezzel a táplálékallergiát, a coeliakiát és az egyes típusú cukorbetegséget kívánják megelőzni. Erre először a babakekszet ajánlják a szakemberek, ami nem tartalmaz tejet és tojást sem.

Lehetőleg még szoptatás mellett kapja meg az első fél kekszecskéjét a csecsemő.

 Kiegészítő táplálás etetőhálóval

Az anyatej mellett először kis mennyiségű pépesített ételek adása célszerű. Emellett 6 hónap feletti babák etetéséhez használhatnak etetőhálót, amit az édesanyák ötletei alapján fejlesztettek ki. Akkor adják oda kicsijüknek, ha meg tudja fogni, mert akkor már a szájához veszi és rágcsálja. Az etetőháló használatával a csecsemők élvezhetik a természetes ízeket és a szilárd ételek egyéb előnyeit a fulladás veszélyének kizárásával. Tehetnek a hálóba friss gyümölcsöket, zöldségeket, de pároltat vagy főzöttet is. Melegen is etethetik belőle a babát, akár főtt hússal, hallal is és nem kell aggódniuk, hogy megakad az étel a torkán. A babakekszet is betehetik a hálós etetőbe, mert a baba nyálával pépet képezve kirágcsálja belőle.

Hűtött, de soha nem a fagyasztott gyümölcs a fogzási fájdalmak megnyugtatására is szolgálhat.  

Milyen a jó etetőháló?

– Nem nehéz és a baba könnyen meg tudja fogni.
– Biztonsági csatja van, ami megakadályozza az étel kiesését.
– Anyaga biztonságos, nem lehet durva vagy éles felületű.
– Egyszerű lenyitni a tetejét, könnyű beletenni az ételt.
– Könnyen tisztítható és sterilizálható.
– Kapható hozzá pótháló.


Eljött az immunerősítés ideje!

2021. május 24.

Az utóbbi időben sokan tapasztalhattak Covid fertőzés utáni maradványtüneteket, amelyek közül a leggyakoribbak a visszatérő légszomj, a tartós köhögés, az izomerő csökkenése, az álmatlanság vagy a krónikus fáradságérzet.

Dr. Körösfalvi Márta, a sárvári Ensanaszálloda főorvosa szerint ezek a tünetek fel tudják borítani az emberek megszokott életminőségét, sőt életritmusát is, így természetes az a törekvés, ha mindenki szeretné a fertőzés után a lehető leghamarabb visszanyerni régi vitalitását. Azon sem lehet csodálkozni, hogy a jótanácsoknak már terjedelmes a netes „irodalma”, csodafüveket, pirulákat, vitaminokat kínálva, pedig a recept mindenki számára elérhető: meg kell erősíteni az immunrendszert, ami biztos bástyaként fogja védelmezni szervezetünket.

Az immunerősítésnek számtalan lehetősége ismert, de talán azok a leghatékonyabbak azok, amik a testet és lelket egyszerre erősítik.

A Poszt-Covid szindrómában szenvedő emberek számára legjobb, ha légzési aktivitást, tüdő kapacitást növelő terápiás kezeléseken vesznek rész, amik javítják a vér oxigéntelítettségét, a légutak szabad átjárhatóságát. Ilyen komplex kezelésekhez nem kell kórházi rehabilitációs osztályra beutaló, sokkal kényeztetőbb módja is van a regenerálódásnak. A fürdőkben, szállodákban végzett kezelések azzal tudnak hozzájárulni a teljes gyógyuláshoz, hogy az ott dolgozó szakemberek nem csupán balneoterápiát alkalmaznak a gyógyításban, hanem holisztikus megközelítéssel komplex terápiát nyújtanak.

Léteznek olyan kezelések, csomagok, amelyek egyenesen arra szakosodtak, hogy a Poszt-Covid tüneteket enyhítsék hagyományos gyógykezelésekkel, hidroterápiával, fizioterápiával, masszázsokkal, inhalációs terápiával, oxigénterápiával és helyes légzéstechnikát elsajátító gyakorlatokkal, amiket rendszeres, intenzív, 30 perces sétákkal kombinálnak. A kezeléseket jótékonyan kiegészíti a sóbarlang és az egészséges táplálkozással, egészséges életmóddal való megismertetés. Mindezek együttes hatása növeli a tüdőkapacitást, megkönnyíti a légzést, erősíti a tüdőt, így javítva az életminőséget.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...124