Információk, érdekességek

Vérnyomáscsökkentés életmóddal – akár gyógyszer nélkül is!

2021. március 26.

Fotók: pixabay.comSok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet.

A hajlam még nem maga a betegség

Mivel a magasvérnyomás betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy csak a stroke, a szívinfarktus, vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a betegségre. Hazánkban ez rendkívül komoly probléma, hiszen a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. Tény, hogy a betegségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott, de egyre többen ismerik fel, hogy az életmódjukkal kordában tarthatják, sőt akár vissza is fordíthatják a folyamatot – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.

Íme, a vérnyomáscsökkentő életmód alapjai

Rendszeres mozgás

Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében.

A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni és esetleg speciálisan felépített csoportos mozgásformákat választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.

A „szív étrendje”
A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, lenmag) és többszörösen telítetlen zsírsavak, olajos magvak fogyasztására épül. Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása, ajánlatos a napi sómennyiség 2,3 gramm alá csökkentése, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, cukros üdítő, alkohol fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta, a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend természetesen a leghatékonyabb.


Látványosan nőtt a rendszeresen vitamint fogyasztók aránya

2021. március 19.

A járvány kitörése óta egyre többen fogyasztanak rendszeresen vitaminokat, a leggyakrabban a C- és D-vitamint választják a fogyasztók – többek között ez derült ki a HáziPatika.com Nagy Egészségfelmérésének reprezentatívnak számító eredményeiből.

A HáziPatika.com Nagy Egészségfelmérésében többek között arra keresték a választ, hogy milyen készítményeket vásárolt leginkább a lakosság, mely korcsoportok tartották legfontosabbnak a vitaminpótlást, illetve összességében mennyivel nőtt az igény a vitaminok iránt az elmúlt egy évben, azaz első azonosított, hazai koronavírusos megbetegedés óta. Az eredményekből is jól látszik, hogy a koronavírus-járvány alatt megnőtt a különböző vitaminok és étrendkiegészítők iránti kereslet. A járványt megelőző évben a válaszadók ötöde soha nem használt efféle készítményeket, 34 százalék alkalmanként, 46 százalék pedig rendszeresen vásárolt ilyen termékeket. A pandémia alatt viszont már a kérdőívet kitöltők 60 százaléka rendszeresen, 23 százalék pedig alkalmanként szedett vitaminokat, és csupán 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem használt ilyen termékeket.

A járvány időszakában a középkorúaknál, illetve az idősebbeknél nőtt meg számottevően a vitaminfogyasztás. A 35-44 év közötti korosztálynál 45-ről 60 százalékra emelkedett azok aránya, akik rendszeresen szednek valamilyen készítményt. A 45-55 közöttieknél 47-ről 67 százalékra nőt a rendszeres vitaminfogyasztók aránya. A legnagyobb arányban az 55 év felettiek használnak ilyen készítményeket, 71 százalékuk a járvány kitörése óta rendszeresen szed vitaminokat, míg a pandémia előtti évben csupán 53 százalékuk tartotta ezt fontosnak. Kiderült továbbá, hogy a legfiatalabb, 18 év alatti válaszadók vitaminfogyasztási szokásait nem változtatta meg számottevően a világjárvány, ugyanúgy 64 százalék jelölte azt, hogy nem szed semmilyen készítményt, mint a járvány előtti évben.


A kollagén jótékony hatása a szervezetünkre

2021. március 18.

A kollagén hatása manapság felkapott téma az egészséges életmóddal foglalkozó platformokon. Rengeteg cikk és videó taglalja a szóban forgó fehérje szervezetre gyakorolt jótékony befolyását. Mégis, a tapasztalat azt mutatja, vannak még fehér foltok a témát illetően.  

A kollagén a szervezetünk leggyakoribb fehérjéje, amely többek között a csontok és az izmok megfelelő növekedésében, fejlődésében is nagy szerepet játszik. Gyakran nevezik sejtközi rostnak is, nem véletlenül, ugyanis ez a testünk kötőszövetének egyik legfontosabb alkotóeleme.

Főszerepben az ízületek stabilizálása

A kollagén rostos szerkezetű. Ennek a masszív, erős összetételnek köszönhetően a kollagén jól állja a sarat a különféle negatív behatásokkal szemben, mint például a súrlódás. Ennek tükrében már értjük, miért is nevezik gyakran a kollagént az ízületek stabilizátorának. Sajnos azonban az idő vasfoga nem kímél semmit és senkit, így idővel tudatosan kell pótolnunk ezt az anyagot ahhoz, hogy a testünk a továbbiakban is gördülékenyen „működjön”.

A kollagén hatása a porckopásra

Abban az esetben, ha a porcok anyaga elkopik, evidens, hogy az egészségünk érdekében pótoljuk azt. Az ízületek kopásának egyébként rengeteg oka van, többnyire a rendszeres strapa és az évek múlása áll a jelenség hátterében, illetve az, hogy idősebb korban a szervezet kollagéntermelése is csökkentett üzemmódra kapcsol. A kollagént szerencsére kívülről is bejuttathatjuk a szervezetünkbe, étrend-kiegészítők, illetve injekciós kúra formájában.

A kihagyhatatlan elem, a C-vitamin

Ahhoz, hogy a kollagén megfelelő „otthonra” találjon a szervezetünkben, rendkívül fontos a fokozott C-vitamin bevitel is. Több kollagénes készítmény már eleve tartalmazza a szóban forgó vitamint, ám ha biztosra akarunk menni, külön pótoljuk azt tabletta vagy gyümölcsök formájában!

Sokat mobilozol? – A nyaki gerinced bánja!

2021. március 18.

Fotó: gettyimages.com

A mobiltelefonok és a laptopok elterjedésével, egyre többet panaszkodunk nyak-és válltáji fájdalmakra. Sajnos ez az állapot kezelés hiányában akár maradandó ízületi károsodáshoz is vezethet. 

Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája arról beszél, hogy hogyan lehetséges ezt a betegséget kezelni és a fájdalmakat megszüntetni.

SMS-nyak: az új betegség

A Mail Online által, 2016 májusában publikált felmérés szerint, egy átlagos felnőtt évente 20 hétnek megfelelő időt tölt a telefonjával, vagy a tabletjével. A kutatást, az Innocent nevű brit gyümölcslé gyártó cég, 2000 brit felnőtt bevonásával készítette. A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek egy ötöde okostelefon-függő, és naponta 2 óra 13 percet böngészi a telefonját. Nem elég, hogy sokan naponta 8-10 órát töltünk a munkahelyünkön a számítógép előtt görnyedve, ezen felül még rengeteg időt, heti 15 és fél órát szánunk mobilunk nézegetésére. Sajnos ezek az eszközök nem csak pszichés függőséget okoznak, hanem rendkívül káros hatásúak a nyak- és a váll ízületeire nézve is. Ma már szokás „SMS nyak-nak” nevezni azt a gerinc deformitást, amely a tabletezés, az okostelefonozás, az sms-ezés következtében kialakul.

Mi a háttere ennek a kórképnek?

A képernyő nézegetése közben fejünket 45-60 fokos szögben döntjük meg. Ha hosszú ideig ebben a pozícióban tartjuk a nyakunkat, akkor közel 30 kilogrammnak megfelelő nyomás nehezedik erre a gerincszakaszra. Ennek a többlet tehernek a hatására deformálódik a gerinc, a rendellenes tartás pedig izomfeszüléshez, nyak-és vállmerevséghez, fájdalomhoz vezet. Abban az esetben, ha ez a kényszertartás túl gyakran és hosszú ideig áll fenn, komolyabb gerinckárosodások is kialakulhatnak, mint például meszesedés, porckopás, porckorongsérv.


Az öregedés lassítható

2021. március 12.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Az öregedés életünk elkerülhetetlen velejárója. De életmódbeli, táplálkozási, testmozgásunkkal vagy alvási szokásainkkal kapcsolatos választásaink lassíthatják, illetve gyorsíthatják. Bármilyen életkorban határozzuk is el, hogy igyekszünk jó irányba befolyásolni ezt a folyamatot, kezdeményezésünk minden bizonnyal eredményhez vezet.

Az öregedés biológiai folyamata, mechanizmusa számos tényező következménye. Egyes kutatók eddig azonosítottak is néhányat.
• Így fontos szerepet játszik a sejtekben lezajló oxidatív stressz, melynek során a szervezetbe jutó oxigénmolekulák a sejtekkel reakcióba lépnek, és szabad gyököket szabadítanak fel. Ezek azután káros biokémiai folyamatokat okoznak.
Egy másik ártalmas folyamat az ún. glikáció (a cukor kirakódása a kollagénrostokon). Ez azt jelenti, hogy amikor a cukor fehérjéhez kötődik, azaz reakcióba lép a testünkben lévő fehérjével, felgyorsítja az öregedési folyamatot. Pl. a bőr állapotának romlását, kollagéntartalmának csökkenését, így ráncosodását, rugalmatlanságát okozza.
Ez a reakció pedig hozzájárul pl. egy további romlási folyamat gyorsulásához,
ami az ún. „csendes, krónikus gyulladás” (ami a gyulladás sokszor észrevétlen, alacsony szintjét jelenti a szervezetben). Az ilyen lassú gyulladásos folyamatok jelentősen hozzájárulnak az öregedéshez.

Sejtmegújulás és sejtkopás
A sejtmegújulás életünk során generálja a sejtkopást.
Ugyanis a sejtek genetikai információját hordozó kromoszómák végeit ún. telomerek védik, és ezek a „védőkupakok” kopnak, rövidülnek a sejtosztódás során. Majd elérkeznek egy határhoz (kritikus hosszhoz), amikor már nem tudják megvédeni a sejteket, és azok nem osztódnak tovább, meggyengülnek, végül elpusztulnak.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...121