Információk, érdekességek
A pecsételő vérzés hormonális okai
2022. január 31.
Pecsételő vérzéssel a legtöbb nő minimum egyszer biztosan találkozik élete során. Bár a zavar hátterében több ok is húzódhat (ciszta, gyulladás, nem tökéletes peteérés), meglehetősen gyakori, amikor hormonális zavart jelez. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa a lehetséges okokat és összefüggéseket ismerteti.
A pecsételő vérzés, a barnás folyás hátterében legtöbbször progeszteronhiány áll, így a gyermeket tervező nőknél kiemelt jelentőséggel bír, hogy kezelve legyen a probléma, hiszen hiányában a beágyazódás nehézségekbe ütközik, mert a méhnyálkahártya leválik. Nem hiába nevezik a terhesség hormonjának. A progeszteronhiány jellegzetes tünete a menstruáció előtti pár napos – akár egy hetes – pecsételő vérzés, mely ebben az esetben inkább barnás, mint vöröses színű.
Azt azonban nem árt tudni, hogy az állapot gyakran nem önmagában fordul elő, hanem más betegségekkel karöltve. Éppen ezért, amennyiben progeszteronhiányra gyanakszik, esetleg már be is bizonyosodott, érdemes tovább kutakodni, nincs-e esetleg más probléma is.
Pajzsmirigy alulműködés
A progeszteronhiány gyakran társul pajzsmirigy alulműködéshez, ugyanis a pajzsmirigy és a progeszteron szoros kapcsolatban állnak egymással. Így tehát nem ritka, amikor a két állapot egyszerre áll fenn. A progeszteronhiány, azaz az ösztrogéndominancia ugyanis könnyen rossz irányba befolyásolja a pajzsmirigy hormonokat, mivel az ellensúlyozatlan ösztrogén csökkenti a pajzsmirigy hormonok hatását. A szervezet ezt persze érzékeli, így több TSH-t termel.
Viszont érdemes tudni, hogy nem csak a progeszteronhiány okozhat pajzsmirigyzavart, hanem fordítva is, tehát a pajzsmirigy alulműködése könnyen vezethet progeszteronhiányhoz. Ennek oka, hogy a pajzsmirigy hormonjainak feladata többek között az, hogy segítségék a sejtek progeszteron felvételét. Így ha kevés a pajzsmirigy hormon, mindez akadályokba ütközik és kialakul a progeszteronhiány- mondja Dr. Koppány Viktória endokrinológus.
Inzulinrezisztencia
A pajzsmirigy alulműködés mellett a progeszteronhiány gyakran jár együtt inzulinrezisztenciával (IR) is (sőt, az sem ritka, amikor a három zavar együttesen fordul elő). Inzulinrezisztencia esetében a sejtek “éheznek”, ugyanis a sejt felszínén képződő inzulin-receptorokhoz az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni. Ennek oka általában az, hogy maga a receptor jön létre “hibásan”, ami miatt a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására, és ami miatt lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy sejtbe a cukor bekerülhessen. Sajnos az IR gyakran jár együtt progeszteronhiánnyal, így a menzeszt megelőző pecsételő vérzés esetén érdemes vérvétellel szűrni a problémát.
Ha órákig trónol a kicsi
2022. január 20.
A székrekedés hátterében testi és lelki okok – betegség, folyadék-hiány, rostszegény táplálkozás, szorongás – is szerepelhetnek. Intő jel, ha a székletürítés fájdalommal jár, a gyermek hasa felpuffad, alsóneműje összepiszkolódik.
Ügyelnünk kell rá, hogy a szobatisztaságra szoktatás során ne keltsünk bűntudatot a gyermekben. Ha eleinte nem is sikerül a “bilire-ülés”, ne alakítsunk ki a gyermekben szorongást a székeléssel kapcsolatban.
Székrekedés – ha nem iszik eleget a kicsi
A székrekedés egyik fontos kiváltó oka az lehet, ha a gyermek nem iszik eleget, különösen megfázás, influenza vagy éppen a forró nyári napok idején. Ilyenkor a fokozott izzadás miatt a bél megpróbál minden folyadékot felszívni a székletből, ez pedig a széklet száraz és kemény, az ürítés pedig fájdalmas lesz. E fájdalomélmény miatt a gyermekben félelem alakulhat ki, így a székrekedés tovább súlyosbodhat.
Székrekedés – szorongás
A szorongás is székrekedést válthat ki. Problémát okozhat, ha a szülők túl sokat aggódnak a széklet elmaradása miatt, attól félve, hogy gyermeküknek bélelzáródása vagy bélcsavarodása lesz, holott normális esetben két ürítés között egy-két nap is eltelhet. Ez az aggodalom a gyermekre is átragadhat, és ő is szorongani kezd. Türelmesnek kell lennünk, amikor szobatisztaságra akarjuk szoktatni a gyermeket, a szidás vagy a kényszer ugyanis csak ront a helyzeten.
Intő jelek
Intő jel, hogy valami nincsen rendben, ha a szülők az tapasztalják, hogy a székletürítés rendszeresen fájdalommal jár, a gyermek hasa felpuffad, alsóneműje összepiszkolódik. Ha a szorulás rendszeressé válik, és akár három-négy nap is eltelik két székelés között, orvoshoz kell fordulni.
Mit tehetünk a szorulás elkerülése érdekében?
A szorulás elkerülésére léteznek természetes módszerek:
- Itassunk gyermekünkkel napi egy-másfél liter folyadékot: leginkább teát, frissen csavart gyümölcslevet vagy tiszta vizet. A helyes táplálkozás is kiemelt fontosságú, a rostban gazdag élelmiszerek ugyanis nagymértékben fokozzák az anyagcserét.
- Iktassunk be az étrendbe minél több nyers élelmiszert, friss gyümölcsöt, zöldséget – pl. barackot, dinnyét, szilvát, szőlőt, paprikát, paradicsomot, uborkát vagy hagymát –, mert ezek magas rost- és víztartalmuk miatt könnyen emészthetőek. Ne adjunk viszont túl sok répát, almát vagy banánt a kicsinek, mert ezek inkább fogják a székletet. Szintén magas a rosttartalma a teljes kiőrlésű gabonaféléknek, pl. a barna kenyérnek és a korpával dúsított készítményeknek. Reggelire kínáljunk gyermekünknek gabonapelyhet, müzlit vagy zabkását, használjunk teljes kiőrlésű lisztet és korpát a sütéshez és a főzéshez.
- Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a rendszerességre: alakítsuk ki a biliztetés vagy WC-re járás meghatározott idejét, például 10-15 perccel reggeli vagy vacsora után. Teremtsünk ideális állapotokat a mellékhelyiségben: pl. tartsunk ott gyermekkönyveket, képregényeket, biztosítsunk megfelelő hőmérsékletet és kényelmet, hiszen a hideg és elhanyagolt WC ellenkezést válthat ki. Ugyancsak jótékonyan hat a bélműködésre a mozgás: menjünk gyakran ki a játszótérre, sétáljunk sokat, a nagyobbakat vigyük el biciklizni vagy kirándulni. Szintén segíthet, ha időnként óvatosan megmasszírozzuk a kicsi hasát, mert ezáltal mozgásra serkentjük a beleket, s ezzel megkönnyítjük az emésztését.
Nem mindig szűnik meg magától a szülés utáni pajzsmirigyprobléma
2022. január 14.
A szülés utáni rossz közérzet gyakori probléma, melynek hátterében leggyakrabban a hormonális változások illetve a kimerültség áll. Azonban előfordulhat, hogy szülés utáni pajzsmirigyzavarról van szó. Hogy ez pontosan mit is jelent, miért alakul ki és miként lehet kezelni, azt dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.
A várandósság alatt bekövetkező változások
A várandósság alatt számtalan változás megy végbe az anyuka szervezetében. Ilyen többek között a fokozott vérellátás, mely a méh működését támogatja, a megnövekedett progeszteron-és az ösztrogénszint, valamint a medence ízületei és szalagjai meglazulnak és rugalmasabbá válnak. Továbbá a terhesség alatt a kismama immunrendszeres takarékra van téve, relatív immunszuppresszió áll fenn- tehát nem olyan erős az immunrendszer működése, hogy a genetikailag félig idegen magzat ne lökődjön ki a szervezetből. Ám ez a szülés után megszűnik, amikor is el kezd dolgozni az immunrendszer, vagyis a pajzsmirigy autoimmun gyulladása fellángol vagy kialakul.
Szülés utáni pajzsmirigygyulladás
A terhesség utáni pajzsmirigygyulladás – azaz a postpartum thyreoiditis – járhat pajzsmirigy túlműködéssel, de alulműködéssel is, mely a szülést követően alakul ki. Általában túlműködési tünetekkel kezdődik: ekkor szapora szívdobogás, nyugtalanság, álmatlanság, idegesség lép fel. Azonban ez a fázis rövid, utána pedig kevesebb hormon termelődik, és kialakul az alulműködés, ami hízással, aluszékonysággal, fáradtsággal jár – mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Vannak esetek, mikor a probléma rövid időn belül megszűnik, viszont nem zárható ki a tartós zavar (általában alulműködés) illetve a golyva kialakulása sem. Jellemzője, hogy a pajzsmirigy fájdalommentesen megduzzad, felületén göbök keletkezhetnek amit UH segítségével könnyen megállapítható. Sajnos egyértelmű, erős tünetek nem minden esetben jelzik a probléma meglétét, de a tartós fáradtság és a pajzsmirigyzavar fajtájától függően elhízás/fogyás léphet fel.
További figyelemfelkeltő tünetek:
- hajhullás
- szédülés
- heves szívdobogás
Ekcéma csecsemőkorban
2022. január 13.
Az ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Dr.Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus segítségével utána jártunk, mi okozhatja a panaszokat és hogyan kezeljük a tüneteket.
Tipikus tünetek
Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.
Kiváltó okok
Csecsemő- és kisgyermekkorban leginkább atópiás ekcémával találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az allergiás hajlam öröklődése. A gyermekkori ekcéma sajnos előre jelezheti a későbbiekben megjelenő allergiás betegséget. Az atópiás, vagyis allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálékallergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfülgyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a légúti allergiára jellemző tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.
Irány az orvos!
A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját. Az ekcéma kezelésében helyi szteroid készítmények –krémek- használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, higított formában alkalmazzuk. Fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában, azonban a tünetek javulását követően a kis beteg kezelésében inkább a testápolásra helyeződik a hangsúly.
2 éves kor után alkalmazhatók az ún. helyi immunmoduláló szerek, melyek lényege, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket, a tünetek megelőzésére.
Fontos a gondos testápolás
Az ekcémás csecsemő érzékeny, gyakran igen száraz bőre gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hypoallergén kozmetikumok segítségével gondoskodhatunk. Kerüljünk minden olyan terméket, amely illatanyagot és színezéket tartalmazhat. A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk. Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit. A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban. Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat.
Gyakran beteg a gyerek?
2022. január 11.
Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez…
Allergiás vagy beteges?
Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”
Allergének a lakásban
Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”
Rejtett búvóhelyek
Poratka-allergia esetén az ágynemű, plüssállatok 60-90 fokon történő rendszeres átmosásával csökkenthetjük a tüneteket. A gyerekszobában csak egy kisebb, mosható játszószőnyeget helyezzünk el. A háziporatka ellen tehát alapos és rendszeres takarítással vehetjük fel a harcot, ellenben a penészgomba esetén már nem ennyire egyszerű a helyzet – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. A penész gyakran jelenik meg a házak hidegebb, északi falain, sarkokban, hőhidaknál, vagy a fürdőszobában a kád, zuhanyzó és a csempe találkozásánál. Emellett azonban olyan helyeken is megbújhat, amit a mindennapos takarítás során nem, csak némi utánjárással fedezhetünk fel. Vizsgáljuk meg az ajtók, ablakok környékét, szobanövények cserepeit is, a falvédők, északi falra tolt szekrények mögötti területet is!
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...525354...294