Információk, érdekességek

Áttörést jelenthet egy új vakcina a malária ellen

2021. május 02.

Fotó: pixabay.com

Áttörést jelentő 77 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a tesztek korai szakaszában egy új malária elleni vakcina – közölte az Oxfordi Egyetem fejlesztést végző kutatócsoportja.

Amikor 450, 5-17 hónapos Burkina Fasó-i gyerekkel elvégezték a tesztet, a vakcinát biztonságosnak találták, a 12 hónapos követéses vizsgálat pedig 77 százalékos, vagyis “magas szintű hatékonyságot” mutatott.

Most az eredmények alátámasztásáért kiterjedtebb tesztelés következik, amelyet négy afrikai ország majdnem ötezer gyerekével végeznek, a legfiatalabbak öt hónaposak, a legidősebbek háromévesek lesznek. A betegséget parazita okozza, melyet szúnyogok terjesztenek. Noha gyógyítható, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) becslése szerint 2019-ben 229 millió megbetegedés és 409 ezer halálozás történt – számolt be róla a BBC hírportálja.

A tünetek lázzal, fejfájással, hidegrázással kezdődnek, kezelés nélkül gyorsan súlyossá, akár halálossá is válhatnak. Adrian Hill vakcinológus, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének igazgatója a The Lancet című brit orvostudományi folyóirat preprintjében megjelent tanulmány vezető szerzője közölte: vakcinájuk az első, amelyik a WHO által kitűzött legalább 75 százalékos hatékonyságot elérte.

Az eddigi leghatékonyabb maláriaellenes védőoltások afrikai gyerekekkel végzett tesztekben csak 55 százalékos hatékonyságot mutattak.

Az új vakcina tesztjei 2019-ben indultak, jóval azelőtt, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelent volna, és az Oxfordi Egyetem az AstraZenecával közösen kifejlesztette volna a Covid-19 elleni védőoltását.

A malária elleni vakcina kifejlesztése sokkal hosszabb időt vett igénybe, mivel az utóbbi esetében gének ezreiről, míg a koronavírusnál nagyjából egy tucatról van szó, a malária távol tartásához igen erős immunválaszra van szükség.


A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

2021. május 01.

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz.

A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra. Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére.

A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.

A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.


Gerinctörés-diagnosztikai platform és gerinctörés-regiszter jön létre

2021. április 29.

Fotó: pixabay.com

Mesterséges intelligencia alapú, automatizált gerinctörés-diagnosztikai platformot fejleszt ki és létrehozza a Gerincsérültek Nemzeti Regiszterét Magyarországon a Semmelweis Egyetem részvételével a Neumann Medical Kft. vezette konzorcium, több mint 950 millió forint uniós támogatásból.

A cég az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a fejlesztés célja olyan mesterséges intelligencia alapú, automatizált döntéstámogató rendszer létrehozása, amely országszerte segíti a gerinctörések gyors és biztonságos diagnózisát.

A projekt keretében a részt vevő konzorcium tagjai egy olyan összetett adatgyűjtő rendszert fejlesztenek ki, amelynek használatával az orvosok nagy mennyiségű adat segítségével mesterséges intelligencia betanítására alkalmas adatbázist hoznak lére. Az adatbázisba gerinc-CT és röntgenfelvételeket lehet feltölteni, a létrejövő moduláris platformra pedig olyan algoritmusokat lehet kifejleszteni, amelyek tovább segítik a gyors és biztonságos munkát – ismertették.

A rendszer olyan egyedülálló szolgáltatást jelent, amelybe a kórházak feltöltik a képeket, majd az így létrejött adatbázis alapján a mesterséges intelligencia dönti el minden egyedi eset súlyosságát, és valós időben ad visszajelzést az orvosnak, elkülönítve a sürgős és kevésbé sürgős eseteket.


A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjed

2021. április 28.

Fotó: pixabay.com

A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.

A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek – olvasható a BBC News honlapján.

Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit.

Stephen Chanock, az NCI munkatársa elmondta, hogy a kutatócsoport teljes családokat vont be a tanulmányba, hogy a tudósok összehasonlíthassák az anya, az apa és a gyermek DNS-készletét. “Nem azt néztük meg, hogy mi történt azokkal a gyermekekkel, akik már az anyaméhben voltak a balesetkor, hanem az úgynevezett új mutációkat vizsgáltuk. Minden nemzedékben van 50-100 ilyen mutáció és ezek véletlenek” – magyarázta.


Lágylézer-terápia lehetőségei a Covid-19 rehabilitációjában

2021. április 26.

A koronavírusok elsősorban állatok körében fordulnak elő, de vannak egyes törzsei, amelyek emberben is képesek fertőzést okozni. Sajnos ezen törzsek állatról emberre és emberről emberre terjednek. A most 2019-ben Kínában azonosított törzs is ilyen, Covid-19 (Coronavirus disease –koronavírus okozta megbetegedés, 2019).

Fotó: pixabay.comA koronavírus 2 (SARS-CoV-2) soha nem látott és mély hatást, valamint aktivitást váltott ki az orvosbiológiai kutatások több területén.

Január 30-án a WHO a H1N1 (2009), a gyermekbénulás (2014), a nyugat afrikai ebola (2014) és a zika (2016) után a nemzetközi aggodalomra okot adó hatodik közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a Covid-19-járványt.

Az elmúlt pár hónapban a világ tudósai szinte csak ezen vírus kutatásaival voltak le(el)foglalva, és nagyon sok új kutatási eredmény jelent meg. A SARS-CoV-2 az RNS-vírusok (Coronaviridae) nagy családjába tartozik SARS társával együtt, és a leghosszabb RNS-t tartalmazza. A koronavírus az egész emberiséget érinti, gyakorlatilag mindennapi életünket teljesen átalakította. A pandémia az egész világra kiterjed.

A második hullám erőteljesebb és veszélyesebb, mint az első. Várjuk többnyire otthonunkba és a munkahelyekre bezárva, hogy a vakcina, az antivirális szerek és a különböző súlyossági fokozatoknak megfelelő célzott terápia hoz-e megoldást.

A koronavírussal megfertőződöttek mintegy ötöde teljesen tünetmentes, de ők is továbbadják a fertőzést. A fertőzést követően a legtöbb beteg tünetmentesnek érzi magát, vagy csak enyhe tünetei jelentkeznek. A koronavírus megfertőzheti a felső vagy alsó légutakat egyaránt. Olyan betegségeket okozhat, amelyek a náthától a súlyosabb betegségekig, akár a beteg haláláig vezethetnek. A koronavírusfertőzésnek az agyat, tüdőt, szívet, vesét, gyomor-béltraktust érintő szövődményei lehetnek, súlyos akut légzőszervi szindrómát idézhet elő.

A felső légúti fertőzések tünetei enyhébbek, viszont fertőzőbbek és könnyebben ráterjednek az alsó légutakra, így veszélyessé válhatnak. A felső légutak az orr, a garat, a gége és a nagy légutak. Az alsó légúti fertőzések ritkábban alakulnak ki, viszont igen súlyos tüneteket produkálnak és rendkívül veszélyesek. A szaglás és az ízérzékelés elvesztése rendkívül gyakori tünet.

A fertőzöttek 10-20%-ában (többnyire időskorúak, egyéb krónikus alapbetegségekkel rendelkező betegek) súlyos állapot alakulhat ki. A Covid-19 a férfiakban súlyosabb lefolyású, az intenzív osztályon kezeltek nagy része éppen ezért férfi. A betegség cseppfertőzéssel terjed, a 33–35 °c hőmérsékletet szereti, ezért viszonylag hosszú az inkubációs ideje.

Lappangási ideje: 2–14 nap. Kockázati tényezőt jelent a forgalmasabb közösségi terek látogatása. Kifejezetten veszélyeztetett az idősebb korosztály, az onkológiai, kardiológiai betegek, egyéb krónikus betegek, náluk a súlyos tünetek nagyobb százalékban jelentkeznek. A sokat emlegetett citokinvihar súlyos légzési és többszervi elégtelenséghez vezet.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...194