Információk, érdekességek

A rúdtáncnak köszönheti a színésznő, hogy újra magára talált

2022. szeptember 24.

 (fotó: Mile Melinda)Märcz Fruzsina, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színésznője három évvel ezelőtt talált rá a rúdsportra. Utólag azt mondja, hogy éppen a lehető legjobbkor! Akkoriban egy nehéz, lelkileg is igencsak megterhelő időszak kellős közepén volt, de aztán a rúdtáncos edzések új lendületet adtak neki, fizikai és lelki értelemben egyaránt!  

A színésznő – akit 2021-ben a legjobb főszereplő díjával jutalmaztak Kecskeméten – hetente legalább háromszor keresi fel a rúdtánciskolát, ahol nemcsak egy számára megfelelő mozgásformára, hanem új barátokra is talált!

Kecsesség és erő is kell hozzá

A légies sportág nem a sztriptízbárok füstös világából ered, hanem valójában a kínai cirkuszi akrobatikából. Az elmúlt évtizedben rendkívül népszerű mozgásforma lett világszerte, így Magyarországon is sorra nyíltak a pole dance stúdiók. Eszközből kevés, ám elszántságból, kitartásból annál több kell hozzá! A rúdtánc – ami a tervek szerint a nyári olimpiák egyik új versenyszáma lehet – valójában egy saját testsúlyos edzés, amihez nem elég a kecsesség, megfelelő erő is szükségeltetik! Ezért a rúdtánc-edzések nemcsak arról szólnak, hogy a lányok a rúdra felkapaszkodva mutatnak be légies koreográfiákat, hanem sokat erősítenek ahhoz, hogy ezekre képesek legyenek. Fruzsina korábban futni szeretett, de ez a térdízületeit megviselte. Orvosa tanácsára más típusú mozgásformát kellett keresnie. Így talált rá a rúdtáncra, ami igencsak jó hatással lett rá – minden értelemben!


Nem annyira könnyű zöldíteni a vállalatokat, mint gondolnánk

2022. szeptember 17.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Már most el kell kezdeniük a cégeknek felkészülni a karbonadóra, ami 2027-től válik kötelezővé. A feladat sürgető, hiszen azok, akik elodázzák, akár a mai költségek többszörösével is számolhatnak. De melyek az első lépések, és hová fordulhatnak a vállalatok, ha már a folyamat elején elakadnak?  

Ma már a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás nemcsak az unokáinkat érinti, hanem a mi életünkben is közvetlen károkat okozhat. A 2027-től bevezetendő karbonadónak hála azonban már a nagyvállalatoknak sem lehetőség, hanem kötelezettség karbonsemlegessé válni.
 
„A kitűzött cél 2050-re a teljes karbonsemlegesség, ehhez pedig megkerülhetetlenek a hosszú távú tervek. Minél előbb cselekszik az adott cég, annál nagyobb stratégiai előnyre tesz szert, a hatékony zöld CSR pedig piaci előnyt is jelenthet” – mondja Kiss Gyula István, a Ne Bántsd az Erdőt Egyesület marketingvezetője.
 
A szakértő szerint a változást a gyártó és termelő cégek érezhetik meg először. Ha ugyanis a konkurenciájuknak jobb a környezetterhelési értéke, akkor esélyes, hogy a hazai vagy külföldi partnercég – a saját kvótájára való tekintettel – tőlük fog vásárolni.
 
„A vállalatok egyelőre nincsenek igazán képben, és inkább kivárnak. Ám minél később vágnak bele, annál magasabb áron tudnak majd belépni a kompenzációs folyamatba: a karbonkredit árfolyama csak az elmúlt időszakban 15 euróról 98 euróra emelkedett” – fogalmaz a szakértő.

Ehhez társul még, hogy Magyarországon szűk tanácsadói kör működik, akik segítséget tudnak nyújtani a folyamatban. Éppen ezért lépéselőnybe kerülnek azok, akik már most felkeresik őket, mielőtt a szakemberek a tömeges igény miatt túlterheltté válnak.

A szén-dioxid-kibocsátás nettó összértékét csökkenteni hosszadalmas folyamat, ami akár 3-6 évig is elhúzódhat. Ráadásul már az auditáció, mint első lépés, is kihívás elé állítja a cégeket. A vállalati zöldítés során ugyanis először a jelenlegi nettó szén-dioxid-kibocsátást kell meghatározni. Erre a célra azonban nehéz olyan szervezetet találni, amely pontos méréseket végez, amiknek a metódusa is nyomon követhető.
 
„A környezettudatossági audit másfél-két órás adatgyűjtő egyeztetéssel indul, nagyon alapos, nemzetközi standardekhez igazított, hiteles módszerekkel segít meghatározni a pontos értéket. Ha ez a kiindulási érték nem jó, akkor a rá épülő kompenzációs terv is hibás lehet” – emeli ki Franczia-Pallang Zsuzsanna, a Ne Bántsd az Erdőt Egyesület (NBAE) elnöke.

A külvilágból érkező zavaró ingerek feldolgozása

2022. augusztus 24.

Fotó: gettyimages.com

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.

A kutatók nagy téri-időbeli felbontású multimodális képalkotó módszerek segítségével mutatták ki, hogy – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – az agy nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a külső zavaró ingereket, amelyek az emlékezetünkben aktuálisan tárolt vizuális információhoz hasonlóak – olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.

A vizsgálatok során a kutatók igazolták, hogy az irreleváns ingerek zavaró hatásának tompítása egy aktív agyi folyamat, és egyúttal az ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszó agyi hálózatot is feltárták. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a NeuroImage című tudományos szaklapban jelent meg.

“A korunk emberére nehezedő óriási mértékű ingeráradat miatt kiemelt jelentőségűvé vált az a képességünk, hogy agyunk véges információfeldolgozási erőforrásait minél hatékonyabban fókuszálni tudjuk azokra az információkra, amelyek az aktuális cselekvéseink végrehajtása szempontjából fontosak. A vizsgált téma jelentőségét az is növeli, hogy ez a képesség sérül leginkább idős korban, valamint a figyelmi funkciókat érintő különböző neurokognitív fejlődési zavarok – mint például az ADHD – esetében” – írják.

Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai a kutatás során az aktuálisan végzett feladat szempontjából irreleváns, de külső jegyeik alapján az adott feladathoz nagyon hasonló ingerek agyi feldolgozásának folyamatait vizsgálták.

A vizsgálatba bevont személyek egy olyan vizuális munkamemória-feladatot kaptak, amelyben arcokat és rácsozott mintázatokat kellett rövid időn keresztül fejben tartaniuk. A visszakérdezést megelőzően azonban az emlékezetben aktívan fenntartott képekhez nagyon hasonló, de a feladatvégzés szempontjából irreleváns képek jelentek meg a képernyőn. A kutatók a feladatvégzés alatt a legkorszerűbb elektroenkefalográfia (EEG) és funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotás (fMRI) módszerek segítségével vizsgálták az ezen zavaró, irreleváns képek által kiváltott agyi aktivitást.

A kutatók a zavaró képekre egy korai, szelekciós negativitásként ismert EEG-komponens jelenlétét mutatták ki, amely eredmény arra enged következtetni, hogy az agyunk nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a zavaró, irreleváns ingereket, amelyek az emlékezetben aktívan fenntartott vizuális információhoz hasonlóak.


Magyarázatot találtak arra, miért gyakoribb az Alzheimer-kór a nőknél

2022. augusztus 22.

Fotó: gettyimages.com

Új kutatást publikáltak az ELTE kutatói az Alzheimer-kórról, az egyetem szakemberei magyarázatot találtak arra, hogy miért gyakoribb az időskori betegség a nőknél – közölte a ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága az MTI-vel.

 Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a PLOS ONE folyóiratban jelentették meg új cikküket, ahol Fellner Máté mesterszakos és Varga Bálint doktori hallgató Grolmusz Vince professzor vezetésével rájöttek, hogy a férfiak hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőké, ez a felismerés pedig magyarázatot adhat arra, hogy a nőknél miért fordul elő gyakrabban betegség – olvasható a közleményben.

Mint írják, a tudósok azt vizsgálták, hogy mely területekhez kapcsolódik a hippokampusz a leggyakrabban. Megnézték, hogy mely, legfeljebb 4 terület fordul elő legalább 80 százalékos gyakorisággal az alanyok agygráfjában, és ezen szomszédok eloszlását számították ki a férfiak és a nők agygráfjaiban. Azt kapták, hogy a férfiak esetében sokkal több gyakori szomszédhalmaza van a hippokampusznak, mint a nőknél.

Az agy talán legtöbbet vizsgált területe a tengeri csikóhoz hasonló alakú hippokampusz, amely a rövidtávú emlékek tárolásában és a térbeli tájékozódásban is fontos szerepet játszik. Ez a terület annyira fontos, hogy sok agykutató egész tudományos karrierje során csak az aránylag kicsiny hippokampusszal foglalkozik. A neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór is elsőként a hippokampuszt betegíti meg, ezért is az első tünetek egyike a rövidtávú memória zavara.


Már csecsemőkorban megjelennek az agyban az Alzheimer-kór kockázatára utaló jelek?

2022. augusztus 04.

Fotó: gettyimages.comMár csecsemőkorban kimutathatók az agyban azok az eltérések, amelyek az Alzheimer-kórra genetikai hajlammal rendelkezőknél jelentkezhetnek – állapította meg egy új amerikai tanulmány.

A kutatók 162 csecsemő agyáról készítettek felvételeket. Közülük 60 örökölte az APOE-e4 nevű gént, amely növelheti az időskori Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – írta a JAMA Neurology című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.

A génnövekedés csak hajlamosít, nem jelent automatikusan betegséget

A szakemberek az átlagosnál kisebb növekedést tapasztaltak az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának középső és hátsó részén számos olyan területen, amelyeken a betegeknél jelentkeznek az Alzheimerrel járó elváltozások. Az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának elülső részén egyes területek viszont hajlamosak voltak a nagyobb növekedésre.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az APOE-e4 génnel született gyermekeknél látott agyi elváltozások nem szükségszerűen az Alzheimer-kór első jelei, és nem azt jelentik, hogy mindenképpen kialakul náluk a betegség.

A kutatóknak azonban a vizsgálatok során az APOE-e4 génhez kapcsolódó legkorábbi agyi elváltozásokat sikerült kimutatni, és tanulmányuk számos kérdést is felvet. Milyen szerepet játszhat ez a gén az agyfejlődésben, hogyan függhetnek össze az elváltozások az Alzheimer-kór későbbi fellépésével, és a feltárt elváltozások korai kezelésével vajon megelőzhető-e a betegség kialakulása?


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...210