Információk, érdekességek

Hogyan éljük túl a karácsonyt? Ünnepi energiák sodrában

2016. november 21.

Hamarosan itt a karácsony! Ízlelgetem az energiáit. Aztán hirtelen ötlettől vezérelve, földobom a kérdést egy közösségi portálon. Mi jut eszedbe a karácsonyról? Az alábbi válaszok születnek. Szeretet! Meghittség. Család. Várakozás, varázslat, gyerekek öröme.

Ragyogás. Utazás, hogy együtt legyen a család. Illatok. Fény, melegség, nyugalom, békesség. Ünnepi asztal. Bejgli, kalács. Karácsonyi dalok. Nyüzsgés és jó hangulat a belvárosban. Másoknak magány. Aggódás a pénz miatt. Elmúlt karácsonyok emléke, mindazok, akik már elmentek örökre...

Nem mindegy, hogy mikor kerül szóba a halál

2016. november 03.

Manapság igyekszünk egyre tudatosabban élni, fontos döntéseink előtt több forrásból is tájékozódunk, ismerjük lehetőségeinket. Ezt a tudatosságot az életvégi kérdésekkel kapcsolatban is érdemes követni, hogy megismerhessük az élet utolsó időszakához kapcsolódó jogainkat és kötelezettségeinket. Az Életvégi Tervezés Alapítvány azt javasolja, hogy már akár a negyven év körüliek is kezdjenek tudatosan gondolkodni az időskort, illetve az életvégi időszakot érintő döntéseikről, szándékaikról - az elhunyt családtagokról való Halottak napi megemlékezés talán alkalmat adhat erre is. 

A halál társadalmi tabu

A halál társadalmi tabuja korunkban még mindig nagyon erős, ez egyfelől érthető, hiszen keveset tudunk az élet végéről, félünk találkozni a haldoklás folyamatával vagy akár csak belegondolni ezekbe a kérdésekbe. A haldoklás és a halál, amit korábban az élet természetes részeként kezeltek, mára többnyire átkerült a kórházakba, idősotthonokba, sokkal kevésbé akarunk és lehetünk jelen hozzátartozóink mellett, emiatt egyre ismeretlenebb előttünk az életnek ez az utolsó, fontos eseménye. Azok a halálesetek pedig, amikkel a hírekben naponta találkozunk, általában balesetekhez, erőszakos cselekedetekhez kapcsolódnak, így tovább erősíthetik a félelmet, a témától való elzárkózást.

Halottak napja: ne féljünk gyászolni!

2016. november 02.

Bármely kultúra szokásairól legyen szó, a közös pont a félelem és a tisztelet.

A halottak napja vallástól függetlenül, az emberek életében tagadhatatlanul ott van. Gyakori jelenség, hogy az, aki nem vallásos, ő maga is gyertyát gyújt otthon. A vallás szerepe viszont igen nagy, abban a tekintetben, hogy az ember hogyan fogja fel a halál tényét.

A reinkarnációban hívők azt vallják, hogy az élet része, ennek megfelelően a halálkultuszhoz való viszonyulás sokkal könnyebb, vidámabb. Amikor azt mondom, hogy vidámság, karneváli hangulat, akkor azt is mondom, hogy e mögött a félelemleplezése áll, ahogyan nálunk is, amikor szomorkodunk a halottak napján.

Köszönet!

2016. május 03.

Kinek is, és mit? Köszönet az édesanyáknak és édesanyaként köszönet a gyermekeinknek, hogy egyáltalán vannak nekünk.

Május első vasárnapja az anyák napja, az utolsó vasárnap pedig a gyereknap. Tehát az anya-gyerek közötti kötelék, még az ünnepek kapcsolatában is érezhető.

Feltétel nélküli szeretet, és feltétel nélküli köszönet

Köszöntjük az édesanyákat és megköszönünk nekik „mindent”. Ők pedig könnyes szemmel gondolnak vissza a kilenc hónapra, az átvirrasztott éjszakákra, a napi 24 óra készenlétre, és ők is megköszönik mindezt, mert az a sok öröm és boldogság is ebből fakad, amit egy gyermek okoz a szülőnek.

Feltétel nélküli szeretet, és feltétel nélküli köszönet. Ha ez oda-vissza így működik, ennél több már nem is kell, és már „nincs is miről beszélni”. Az anya-gyermek kapcsolat egy sajátos, helyettesíthetetlen, pótolhatatlan és igazából elmondhatatlan kötelék, mely láthatatlan és eltéphetetlen húron pendül. A szavak nélküli kommunikáció már a 9 hónap alatt elkezdődik, majd a semmivel össze nem hasonlítható, csodálatos érzéssel, a szoptatással folytatódik.

Mi is az a húsvét?

2016. március 27.

A húsvét a keresztény naptár első számú ünnepe, megemlékezés Krisztus halálból való feltámadásáról.

A nagyböjt negyvennapos időszaka előzi meg, s a virágvasárnappal kezdődő nagyhétben tetőzik. Legszomorúbb pontja a nagypénteken délben zajló keresztre feszítés, amelyet húsvét vasárnap reggelén követ az öröm, amikor kiderül, hogy a sír üres. A húsvétot a legtöbb európai nyelv a késő latin - a héber pészachra visszamenő és ott kivonulást jelentő - pascha valamely változatával jelöli: spanyol pascua, francia paques, svéd pask, orosz és görög pászha.

Az angol easter és a német Ostern azonban a tavasz ősi germán istennőjének, Eostrónak (Ostara) a nevéből származik. Ebből (is) kiderül, hogy a keresztények az élet újjászületését ünneplő korábbi tavaszünnepet vették át. A húsvéti bárány szimbolikáját a zsidóktól kölcsönözték, így lett náluk a keresztre feszített Krisztus a "Húsvét Báránya".