Információk, érdekességek
WORLD SLEEP DAY 2024 HUNGARY
2024. április 10.
Az alváskultúra kiemelkedő nemzetközi eseménye, a World Sleep Day/Alvás Világnapja 2024 alkalmából Magyarországon immár 15. alkalommal került sor életmód/alvás konferenciára a Magyar Alvás Szövetség, a World Sleep Society közép-kelet-európai koordinációs központja és a Budapesti Alvásközpont szervezésében. A rendezvény rangos előadói arra keresték a választ: hogyan tudjunk jobban aludni? A nemzetközi alvás szervezet, a World Sleep Society idei jelmondata: SLEEP EQUITY FOR GLOBAL HEALTH! – ALVÁSSAL AZ EGÉSZSÉGES VILÁGÉRT! A Magyar Tudományos Akadémián került sor a Magyar Alváskönyv (2) bemutatására és a Sleepfriendly Company, a Sleepfriendly Product és a Sleepfriendly Hotel elismerések átadására is.
World Sleep Day/Alvás Világnapja a tavaszi napéjegyenlőség előtti péntek, idén március 15-e. Magyarországon, a nemzeti ünnep miatt március 13-án került erre sor. A világ legjelentősebb alvás szakmai szervezete, a 72 országot tömörítő World Sleep Society által 2008 óta évente megrendezett esemény célja, hogy felhívja a kormányok, szervezetek, intézmények, az emberek figyelmét a jó és egészséges alvás előnyeire, azok társadalmi, egészségügyi, oktatási és szociális vonatkozásaira, valamint hozzájáruljanak ahhoz, hogy jobban aludjanak az emberek. Magyarországon a Magyar Alvás Szövetség szakmai szervezetek és partnerek bevonásával, konferencia keretében, tudományos szakmai fórum keretében kapcsolódott a világeseményhez.
Február, Böjtelő hava - Népi megfigyelések és teendők
2024. február 14.
Számos népi megfigyelés és hagyományos teendő kötődik februárhoz. Őseink még összeköttetésben éltek a természettel és az isteni renddel. Ünnepeink ennek a kapcsolatnak a jelentőségéről adnak bizonyságot. A február még nevében is hordozza az elmúlást és a megtisztulást, felkészülést az újjászületésre.
Február neve
Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek hozzá. Az ókorban pedig az engesztelés hónapjaként tartották számon. Ovidius által a római naptárban fellelhetők a február ünnepei. Februa névvel illettek minden olyan anyagot, ami a tisztító szertartásokhoz kell. A hónap latin neve, Februarius, ami lehetséges, hogy a szabin februm, azaz tisztulás szóból ered. Való igaz, hogy február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki megtisztulás idejének számított.
A régieknél Böjtelő hava
Február régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava. A farsang utáni és húsvét előtti időszakot jelöli, mivel ez a katolikus vallásban böjti időszak. Vannak írások, ahol télutó néven tartják számon. A régi székely-magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik, illetve őseink Szarvastor havának is nevezték februárt.
Népi megfigyelések
Ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni. Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.
Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lesz, tartja a mondás, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanez vonatkozik Péter és Mátyás napjára is.
Vízkereszttől hamvazószerdáig - Varázslatok farsang idején
2024. január 09.
A tavaszvárás lelki varázsával hintett farsang régóta az emberiség ünnepei közé tartozik. A pogánykori népszokásoktól indulva a Saturnália ünnepeken át a mai álarcos bálokig élő hagyomány a sötétebb időszak vidámabbá tételére. A tél kevesebb fényt ad számunkra és ezt a negatív hatást enyhítik a farsangi mulatságok. Tavasszal, mikor az élet újjáéled, szirmukat bontják a virágok, csicseregni kezdenek a madarak és élettel telik meg a táj, akkor a fény újból betölt minket. A farsangi játékok és mulatozás erre irányítja figyelmünket, örömöt és jókedvet hozva, a sötétebb napokban.
Vízkereszttől hamvazószerdáig
A farsang időszaka vízkereszttől, január 6-ától hamvazószerdáig, a 40 napos nagyböjt kezdetéig tart. A tavaszvárás pogánykori, ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. A téli sötétebb napok kellemesebbé tételét is szolgálták az ünnepségek, no meg persze ilyenkor nem volt annyi munka a paraszti gazdaságokban és a szórakozással mulatták az időt.
Termékenységvarázsló
A tél temetését és bőséges új esztendőt, szimbolizál számos ez idő tájt kialakult népszokás. Például termékenységvarázsló cselekményekkel is kiegészülhet a farsangolás. Ha gazdasszony kukoricát szór a farsangolók lába alá, hogy minél több csirkéje keljen ki, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel, úgy bújik minden kiscsibe is a tojásból történjék bármi. Magyarországon a farsangi dramatikus játékok között ismert volt a lakodalmas és a halottas játék is. A telet általában szalmabáb szimbolizálta. Ezt végigvitték a faluban, aztán általában elégették, vagy betemették a hóba, földbe.
Tehát ebben az időszakban érdemes elvégeznünk mindenféle termékenységgel, bőséggel kapcsolatos rítust.
A másnaposság ellenszere a folyadékpótlás
2024. január 06.
Előfordul néha, különösen az év végi bulik és szilveszter idején, hogy az ember kirúg a hámból, és a kelleténél több alkoholt iszik. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ilyenkor milyen élettani folyamatok zajlanak le a szervezetben, és hogyan segítheti a folyadékpótlás, hogy gyorsabban túljussunk a másnaposságon.
A másnaposság a túlzott alkoholfogyasztás után fellépő, akkut tünetegyüttes, amelynek súlyossága több mindentől függ, az elfogyasztott alkohol típusától és mennyiségétől kezdve az egyéni tűrőképességen át a szervezet folyadék-ellátottsági szintjéig. Tipikus tünetei a fejfájás, hányinger, hányás, a felgyorsult szívverés, szédülés, levertség, ingerlékenység, szomjúság és a koncentrációs zavarok.
De miért okoz másnaposságot az alkohol?
Azért, mert az alkohol nem alapvető tápanyag, a belőle származó energiát nem tárolja a szervezet, hanem azonnal elkezdi lebontani a májban. Ráadásul a lebomlás közben felszabaduló vegyületek, amelyek főként az alkoholos italok ízét és aromáját adják, még csak fokozzák a rosszullétet okozó tüneteket.
Az alkoholmérgezés élettani hatásai |
Az okozott tünetek |
az alkohol vízhajtó hatása miatt fellépő kiszáradás |
fejfájás, ingerlékenység |
gyomorbántalmak, túlzott savképződés, lelassult emésztés |
hányinger, hányás |
a vércukorszint leesése |
szédülés, levertség, gyengeség |
gyulladásos folyamatok |
étvágytalanság |
kitágult erek |
szédülés, fejfájás |
rossz alvás |
kimerültség, kialvatlanság |
Ünnepek utáni zsírpárnák: ötvenszeresére nőtt sejtek
2024. január 05.
„Le kell adnom, amit felszedtem az ünnepek alatt” – mondjuk gyakran még január végén is. Hogy nehezen megy? A válaszunk viszont: mi sem könnyebb ennél, ha betartunk néhány óvó rendszabályt és a megfelelő diétát. Tíz nap is elegendő lehet hozzá, de persze csak akkor, ha utána sem eszünk meggondolatlanul, és folytatjuk a rendszeres mozgást is…
A karácsony és szilveszter közötti időszakban megevett finomságok nem túl mértékletes fogyasztásának az év elején látjuk a kárát. De vajon ezek a súlyfeleslegek miért oda rakódnak le, ahová nem kellene? Egyszerűen azért, mert a szervezet energiaraktározásra szakosodott, speciális sejtekkel rendelkezik, amelyek a nőknél főleg a comb-, fenék- és gyomortájékon találhatók. Mindegyik ilyen sejt akár ötvenszeresére is nőhet – ha nem vigyázunk. Emiatt jelennek meg aztán a zsírpárnák, amelyektől mielőbb szeretnénk megszabadulni. De hogyan?
Jól válogassuk meg, mit eszünk!
Az év ünnepi időszakaiban hajlamosak vagyunk túl sokat és kiegyensúlyozatlan módon enni. Fehér kenyér, sütemények, cukorban gazdag egyéb ételek – minden jöhet. No meg az egész évben alig fogyasztott alkoholból is bőven fogy ilyenkor, ami erősen megemeli a szervezet inzulintermelését. Ennek hatására a szervezet azonnal raktároz az említett sejtekbe. Meg kell tehát állítani ezt a tendenciát azzal, hogy gondosan ügyelünk a táplálkozásunkra. Együnk kevesebbet, és különösen jól megválasztott étrenddel, amelyről tudjuk, hogy felveszik a harcot a zsírpárnákkal.
A jótékony pektinek
Törekedjünk arra, hogy főképpen értékes rostokban legyen gazdag az étrendünk. Ilyenek a pektinek, amelyek a növényekben, elsősorban a gyümölcsökben gyakori, nem cukorszerű, óriásmolekulájú szénhidrátok, és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a cukrokétól. Kettős szerepkört töltenek be: egyfelől „elkapják” a zsírok egy részét, mielőtt lebomlanának, másfelől késleltetik a cukrok felszívódását, ami megelőzi az azonnali elraktározódást.
Az étkezések elején lehetőleg mintegy 10 g-ot fogyasszunk belőlük naponta, így a pektinek leköthetnek akár 100 kalóriát is. Szerepeltessük tehát minél többet az étrendünkben az olyan zöldségeket, mint a zöldbab, a zöldpaprika, a padlizsán, a tök vagy a gyümölcsök közül a narancs, az alma, a birsalma (kompót formájában). Nem mellékes az sem, hogy a zöldségek-gyümölcsök pektintartalmukon kívül a legtöbb esetben C-vitaminban is gazdagok. Ezzel közvetve segítik a szervezetet abban, hogy kisebb mértékben raktározzon a zsírsejtekben.
A hasznos kalcium és az izomerősítő proteinek
A zsírpárnák elleni harc egy másik kitűnő eszköze a kalcium. Ha nem jut belőle megfelelő mennyiség a szervezetbe, az fékezi a zsírtartalékok természetes csökkenését. Ezért jó, ha bőven fogyasztunk például kalciumban gazdag tejtermékeket. És ne hagyjuk ki a proteineket (egyszerű fehérjéket) sem! Ha valaki fogyni akar, gyakran mellőzi a húst és a halat. Pedig amikor a szervezet proteinben szegény diétát „észlel”, az energiát először az izmokban és nem a zsírtartalékokban keresi. Ezért a súlyvesztés ilyenkor az izomtömeg csökkenéséből ered. Ezért az izomtömeg megőrzése érdekében feltétlenül gondoskodni kell az elegendő protein-bevitelről (ami naponta legalább egy grammot jelent a testsúly minden kilogrammja után). Egy 55 kg-os személy például hamar hozzájut a napi „kvótához” fehér sajt, két joghurt és 150 g hús vagy hal segítségével naponta.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...60