Információk, érdekességek

Öt módszer a testi-lelki egyensúlyért

2018. december 14.

Gyermekünk önbecsülését és mások megbecsülésének képességét akkor tudjuk személyiségének részévé tenni, ha testi-lelki egyensúlya stabil. Ehhez fontos, hogy elismerjük eredményeit. A sikerrel elért jutalmak azonban csak pillanatnyi boldogságot jelentenek, ha valós értéküket nem képes a helyén kezelni.

Milyen módszerek segítségével tudja feldolgozni az életben kapott hatásokat? Mik segíthetik az elmélyülésben, lelki egyensúlyának kialakításában? Íme, öt módszer:

Játék

Egyik legjobb módja a lelki folyamatok kezelésének megtanulásához a kortalan játék öröme, legyen szó akár egy családi focizásról vagy társasjátékozásról. A játék hatására számtalan érzés tör belőlünk elő, például izgalom, frusztráció vagy csalódottság. Ez jó lehetőség a gyerek számára is, hogy különböző érzelmeket átéljen, és meg is birkózzon velük egyszerre. Ezáltal egészséges módon fog megismerkedni saját érzéseivel és azok kezelésének módjával.

Zene

Nem újdonság, hogy a gyerekek a zene segítségével kapcsolódni tudnak a lelkükhöz. Éppen ezért fontos megnéznünk, hogy milyen típusú zenét hallgatnak. Az erőszakos vagy megalázó dalszövegek nemcsak a gyerek lelki fejlődésére, de az emberi kapcsolataira is rossz hatással lehetnek.

Szánjunk időt arra, hogy meghallgassuk, milyen zenéket kedvel gyermekünk. Néhány dalszöveg depressziót idézhet elő. Bízzunk a megérzéseinkben, ha arra gyanakszunk, hogy gyermekünk rosszul választja meg, miket hallgat. Beszéljünk gyermekünkkel az általunk képviselt értékekről, és zeneválasztása miatti aggodalmainkról.

Meddig tarthat a fájdalomtűrő képesség?

2018. december 08.

A fájdalom bizonyos fokig a sport része, a fájdalomtűrő képesség a siker egyik záloga. Ugyanakkor dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra figyelmeztet, hogy a sportolóknak ismerniük kell a testük jelzéseit és egy bizonyos pontnál segítséget kell kérniük.

Milyen fájdalmak vannak?

A sportban az eredményességnek számos kritériuma van, az egyik a sportoló saját testének, reakcióinak, határainak pontos ismerete. A fájdalommal kapcsolatban is tudni kell, mi az a pont, ami még az edzés, a verseny velejárója és segíti a teljesítményt és mi az, amikor már orvoshoz kell fordulni. Ehhez érdemes elkülöníteni a fájdalom típusait.

– Fáradtság és diszkomfort érzet
Ezeket az érzéseket nyilvánvalóan az erőkifejtés, az edzésmunka szüli, de nem elég erősek ahhoz, hogy fájdalomnak lehessen nevezni őket. A sportolóknak meg kell tanulniuk „kényelmesen érezni magukat a kényelmetlenségben”, és folyamatosan tágítaniuk kell a határaikat.

– Edzéssel járó pozitív fájdalom
Állóképességi edzések alkalmával természetesnek tekinthető az izomfájdalom, a tüdőben, a szívben megjelenő kényelmetlenség. Ezek a jelek tulajdonképpen a fejlődésre utalnak, csupán annyit kell tudni róluk, hogy az edzésmunka intenzitásának változtatásával befolyásolhatók.

Mitől vagy bepörögve? Nézz utána itt!

2018. december 05.

A mai rohanó világban hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy bepörgésünk oka a stressz. Ha az ember betegségekkel fordul háziorvosához, kezelőjéhez, gyógyszerészéhez, szinte minden esetben azt mondják neki, a betegséged hátterében a sok feszültség áll.  

A stressz ma nagyon felkapott fogalom, s ezért aztán előfordulhat, hogy bajaink okán előbb kerülünk a pszichiáter kutató tekintetei elé, mint egy alapos kivizsgálásra, vagy egy önismereti tanácsadóhoz. Valóban, a stressz szinte minden betegség forrása, legfőbb tulajdonsága, hogy elsavasítja a szervezetet, s miként a savas eső is felemészti a legelőket, mezőket, úgy az ember ph egyensúlyzavara is tönkreteszi a szervezetet.

Vizsgálódj!
A stressz azonban nem maga a betegség, hanem egy válaszreakció, amely mentesíteni próbálja a szenvedő egyént. Egy felfokozott állapot, folyamatos várvédelem lelkünk, testünk körül.
 
A stressz fogalma gyakorlatilag több dolgot lefed, mint ahányat valóban okoz. Ha úgy érezzük, be vagyunk pörögve, nehéz napjaink vannak, "be vagyunk sózva", nem árt megvizsgálni érzéseinket, mert a háttérben több probléma is állhat.

1. A túlterhelődés:
A leggyakoribb stresszforma a túlterhelődésből kialakult feszültség. Ez a folytonos védelemmel, lelassult reakciókkal, viszont felfokozott idegállapottal írható le a legkönnyebben. Többnyire elég egy kiadós, több hetes, vagy hónapos pihenés ennek megszüntetésére. Legfőbb jele, hogy a kevéske szabadidőnkben, amikor épp nincs tennivalónk, nem tudunk magunkkal hirtelenjében mit kezdeni.

Élet a múlt fájdalmaiban

2018. november 22.

Nem csak a szép emlékeinkhez ragaszkodunk, hanem a fájdalmas emlékekhez is, gyakran ezekhez még jobban, mint szép emlékeinkhez. Pedig ahányszor ezekről beszélünk, vagy ezekre gondolunk, ezt a fájó múltat teremtjük meg ismét. Miért? Mert az agy ilyenkor, amikor erről beszélünk, úgy veszi, hogy ismét ezeket a történéseket éljük meg.  

Vannak emberek, akik imádják múltjuk történetét újra és újra elmesélni. Bárhol, a fodrásznál, a buszon egy ismeretlennek, barátnőnek, összejöveteleken, a lényeg, hogy elmeséljék, nekik mennyire rossz életük volt. Mennyi félelem, fájdalom, szeretetnélküliség volt benne, hányszor voltak kihasználva, megalázva. Ami sajnos a mai napig nem változott sokat. Most is ugyanezt élik. Pedig lehetne másképp. 

Ha folyton a múltat idézzük fel, folyton a múlt jelenik meg az életünkben. 
Amikor valamiről beszélünk, a beszélgetés tárgyához érzelmek fűznek minket. Ha elmeséljük valakinek, hogy hányszor csalt meg a párunk, akkor eközben ismét átéljük azokat a régi érzelmeket, amelyek akkor, amikor az eset történt. Lehet, hogy már nem érezzük annyira intenzíven, de tudat alatt ott vannak ezek az érzelemminták. Tudományosan már ki lehet mutatni, hogy ha gondolunk valamire, akkor testünkben ugyanazok a kémiai folyamatok játszódnak le, mintha az eset éppen most történne velünk. Gyakran már egy szó, egy illat, vagy egy kép aktiválja az évtizedekkel ezelőtt megélt érzelmeket. 

A gondolat, a szó, az érzelem teremt. 
A körülményeinket mi teremtjük meg. Főleg az érzelmeink által. Amikor örömben élünk, minden jó áramlik az életünkbe. Ha félelemben, szomorúságban élünk, gyakran történnek velünk rossz dolgok. Ahol a figyelmünk van, ott az energia. Amire figyelünk, abból teremtünk többet. Amikor tehát sokadszorra elmesélsz egy régi, fájdalmas emléket, ennek adsz energiát, ezt teremted meg ismét. Maga a szó is jelentőségteljes: „szorongás”. Hol szorongunk? Ahol szűkös a hely. Amikor nem adsz teret a lelkednek. Amikor a fájó múltat idézed fel folyamatosan, a testedben is „szűkösség” keletkezik. A felszabaduló stresszhormonok hatására az erek összeszűkülnek, az izmok megfeszülnek, az emésztés romlik, a bélrendszerben is görcs keletkezik, hiszen a tested úgy éli meg ezeket az emlékeket, mintha ismét átélné a mostban.

A születési holdfázisunk meghatározza életünket!

2018. november 04.

Nem mindegy hogy Újholdkor, Növőholdkor, Fogyóholdkor vagy Teliholdkor születünk! Ezek a holdfázisok lényegesen befolyásolják az életünket. Természetesen az életfeladatunkat nem befolyásolja a holdfázis, viszont annyiban igen, hogy pl. ha fogyó holdkor születünk, akkor nehezebben oldjuk meg életfeladatunkat, ha növekvő holdkor születünk, akkor sokkal több lehetőség ígérkezik és sokkal gyorsabban, hamarabb teljesítjük az adott feladatokat.  

Honnan lehet tudni milyen holdfázis volt, amikor én megszülettem?