Információk, érdekességek

Nem a méret a lényeg!

2019. november 04.

Fotó: 123rf.com

Talán nincs is olyan fiú vagy férfi, akit ne foglalkoztatna a péniszméret témája. Korosztálytól függetlenül sokan elégedetlenkednek a méretük miatt, és azon szoronganak, hogy vajon mit fog szólni hozzá kiszemeltjük. A pornónak és jó néhány internetes oldalnak köszönhetően a péniszmérettel kapcsolatban sok téves hiedelem kering a nagyvilágban.

Téves hiedelem, hogy egy nőnek az okoz örömet, ha minél nagyobb péniszhez jut. Arról nem is esik szó, hogy sok nőnek egy tizenhat-húsz centiméteres pénisz fájdalmat is okozhat a gyönyör helyett.

Nézzük, hogy mi a valóság

Rengeteg, méretre vonatkozó kutatást végeztek. A felmérések nagy része bemondásos alapon, kisebbik része urológusok által mért adatok alapján készült. Ebből következik, hogy az internetes keresések eredményeképpen a különböző oldalak eltérő adatokat tartalmazhatnak.

A bemondásos eredmények egyáltalán nem biztos, hogy valós adatokon alapulnak, hiszen az ember fia szereti magát minél jobb színben – illetve méretben– feltüntetni. (Az sem mindegy, hogy a mérést hogyan végzik el.)

Mindent összevetve az tűnik reálisnak, hogy az európai átlag – természetesen merev állapotban – 12–14 cm hosszú, 9,3–11,66 cm átmérőjű. 

Bár a péniszméret régiónként (Afrikában, Amerikában, Európában és Ázsiában) eltérő, jelentős különbségek azért nincsenek.

A legkisebb hímvesszőjük (9–12 cm) az indiaiaknak van, a legnagyobb pedig az afrikaiaknak (16–18 cm).


A lábfej is törődést igényel!

2019. október 30.

Az egész testsúly rajta nyugszik, előrehajt, amikor járunk, futunk, ugrunk, netán táncolunk… Emellett a lábfejnek minden felülethez alkalmazkodnia kell. A talajjal való érintkezéskor az ütődést a talp enyhíti. Érdemes hát törődni a lábfejünkkel: megfelelően ápolni, tornáztatni, hogy izmos, rugalmas legyen. Íme négy jó tanács hozzá

Fotó: 123rf.comA rugalmasság megtartása
Mozgatás, tornáztatás: Minden este, mezítláb görgessünk egy teniszlabdát előre-hátra és oldalt a talp egész felületén, először lágyan, majd erősebben rányomva a talpat.

• Nyújtás, hajlítás:
Hajlítsuk a lábujjainkat, a kezünkkel segítve, lehetőleg mindennapos „edzésként”. Először a nagyujjat hajlítsuk a külső oldal felé is, majd a középső három ujjat előre-hátra, végül a kisujjat, mely szintén hajlítható a külső oldalra. Minden ujjnál ismételjük 5-ször a hajlítást 10-10 másodpercig.

Izmosítás, erősítés

A lehető leggyakrabban szakítsunk időt az alábbi néhány izmosító gyakorlatra, természetesen mezítláb végezve.
• Álló helyzetben tegyük át a testsúlyt a jobb lábra. Emeljük fel, és fogjuk meg a bal térdet, miközben tartsuk az egyensúlyunkat 30-60 másodpercig. Ismételjük a gyakorlatot 2-szer mindkét oldalon. Ha szükséges, fal mellett időnként megtámaszkodva is végezhetjük a gyakorlatot.
• Szintén álló helyzetben, maximálisan nyissuk szét egymás után a lábujjakat. Majd emeljük fel a nagylábujjat, míg a többi ujj a talajon marad. Ezután tartsuk a talajon a nagylábujjat, és emeljük fel a többi ujjat egyszerre amennyire tudjuk. Ismételjük 10-szer az egyes fázisokat, 5-10 másodpercig tartva az adott pozíciót. 
Térdelő helyzetben (ha szükséges, puha párnát használva), csípőre tett kézzel támaszkodjunk a fordított lábujjakra, és üljünk rá a sarkunkra. Eközben végezzünk kilégzést, majd emelkedjünk fel. Ismételjük 5-ször a gyakorlatot. Ezután maradjunk a sarkunkon ülve 30-60 másodpercig.


Varázsoljuk el mindennapjainkat!

2019. október 23.

Környezetünk nem mozdulatlan háttere életünknek, hanem lehetőséget ad arra, hogy megfelelő kialakítása inspiráljon, jobb kedvre derítsen, vagy akár meglepjen minket. Gyönyörködhetünk is benne – ezért ne hagyjuk ki az alkalmat mindennapi életünk „elvarázsolására”!

Fotó: 123rf.comMiért emeli a hangulatot, vidít fel minket alkalomadtán egy színes dekoráció, konfetti-eső vagy tűzijáték? Miért érezzük jobban magunkat a lakókörnyezetünk szépítése nyomán, vagy az otthon, illetve a munkahelyünkön elhelyezett, különböző, vidám színekben pompázó virágok, tárgyak láttán?  Hétköznapi, apró, olykor meglepetésszerű dolgok is boldoggá tehetnek minket, ha úgy alakítjuk azt a helyet, ahol élünk, vagy töltjük szabadidőnket.

Nem feltétlenül kell tehát mélyreható változtatásokat végrehajtanunk a jobb közérzet érdekében. Közvetlen környezetünk és a minket körülvevő tárgyak segíthetnek benne, hogy jobban érezzük magunkat a mindennapokban. Megteremthetjük ennek feltételeit a lakószobáinkban, a konyhánkban, az irodánkban vagy akár az utcánkban, az erkélyünkön, a kiskertünkben és másutt, hogy forrást teremtsünk a vidámságnak és az energiának, utat mutatva a nyitottságra.

A színek és a fények energiát adnak

A körülöttünk lévő színek energiát sugároznak, erőforrást jelenthetnek. A természet színei mindenképpen az élen járnak: pl. a napnyugta sárga árnyalatai, a szivárvány színskálája, a zöldellő mező vagy a különféle növények jótékony hatásai mind-mind idetartoznak.

De a zárt terekbe „becsempészett” természet, vagy a nyáron használatos tárgyak (pl. strandeszközök, színes labdák, kalapok), a tarka ruhák, de akár az élénk színűre lakkozott körmök is ezzel a tulajdonsággal rendelkeznek. A fény többek közt szintén örömforrás lehet. Eredhet világításból vagy nagyobb felületek (falak, talaj, bútorok, munkafelületek…)  megvilágításából (ami a felületre eső fényáram), mivel a különféle, élénk színek  visszatükröződhetnek, és stimuláló hatást válthatnak ki. Napjainkban ezt az elvet alkalmazzák pl. kórházakban, iskolákban, idősotthonokban…


Rendszeres testmozgás: hogyan maradjunk motiváltak?

2019. október 15.

Fotó: 123rf.com

Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy nagy lendülettel belevágtunk a rendszeres testmozgásba, egy körültekintéssel kiválasztott sportág gyakorlásába – aztán egyre csökkent a lelkesedés… Állandó kifogások mellett lassan elmaradtak az edzések, és nem sikerült, vagy nagyon nehéz volt az újrakezdés. Pedig tudnunk kell, hogy a motiváció az egyik legfontosabb tényezője a kitartóan végzett fizikai aktivitásnak, és ha már nem rendelkezünk vele, ne csodálkozzunk a sikertelenségen. De miképp maradjunk minél tovább motiváltak? Íme néhány jó tanács hozzá.

Induláskor ne erőltessük meg magunkat!
Ha kezdetben szívesen sportolunk, szeretjük a választott testmozgás-fajtát, általában sokkal kevesebb probléma merül fel a rendszerességgel a későbbiekben is. Amikor viszont nincs sok kedvünk hozzá, de azt tartjuk szem előtt, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz egészségnek, bár fontos motiváció, nem elegendő a kitartáshoz. Tennünk kell ellene, hogy idő előtt elkedvetlenedjünk!

Amennyiben eddig rendszeresen nem sportoltunk, vagy több év kihagyás után szeretnénk újrakezdeni, nagyon lényeges tényező, hogy fokozatosan vágjunk bele. Amellett törekedjünk rá, hogy ne nagy erőkifejtést igénylő, hosszú ideig tartó fizikai aktivitással induljunk, hanem erőnlétünknek megfelelő, könnyen megvalósítható formában.

Ez a két tényező kezdetben meghatározó lehet annak érdekében, hogy ne bátortalanodjunk el már az első edzéseken, tornaórákon. A fontos az, hogy minden alkalommal úgy érezzük: úton vagyunk a siker felé. Ügyeljünk rá, hogy rövid (akár 10 perces) tréningekkel kezdjük az első héten – ami könnyedén megy – , majd a rákövetkező héten növeljük 15 percesre, míg el nem érjük a kívánt időtartamot, a kellemes testmozgással fenntartható, jó fizikai állapot elérése érdekében.


Barát vagy ellenség a mindennapi stressz?

2019. október 15.

A stressz korunk bubópestiseként kezelt, felfokozott lelki és testi reakciót előidéző tényező, ami egy meghatározott viselkedéses választ vált ki az adott helyzetet megélő személyből. A stressz rengeteg egészségügyi probléma okozója, olvashatjuk és hallhatjuk a médiában. Szív- és érrendszeri megbetegedések, vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, gyomor- és emésztőszervi fekély, alvászavarok, idegrendszeri problémák. Mennyi-mennyi probléma, ami ennek a kis alattomos fenevadnak a rovására írható!  

De álljunk meg egy szóra, hogy némi képzavarral Grétsy tanár úr elhíresült szavait idézzem. Maga a stressz valóban egy önállóan kezelendő valami? Úgy beszélnek róla, mint egy külön életet élő organikus szervezetről, mint egy parazitáról, ami kívülről a szervezetünkbe jutva betegít meg minket. Vagy mint egy baktériumról, vagy vírusról, ami a szervezetben elszaporodva, a szervekben tanyát verve gyengíti és leépíti testünket. 

Mivel a külső környezetnek felróható okként definiálják, ezért magát az „ellenszert” is külső eszközökkel, gyógyszerekkel, gyógyhatású készítményekkel akarják kezelni. Ez azonban csak tüneti kezelés. Olyan, mint amikor a vihar által letépett cserepek helyére nylon fóliát húznánk. Átmenetileg meg véd a beázástól, de egy kisebb kaliberű szélvihar is hamar szétszaggatja és az épület ismét védtelenné válik a zivatarral szemben. Ha pedig az élet vihara teljes erejéből támad, nem csak a takarót, de magát a házat is keményen megszorongathatja. 

A tüneti kezelések közül a sportot tartom leginkább alkalmasnak a stressz kezelésére, bár inkább én a kordában tartást, és a felfokozott érzelmi állapot lecsendesítését gondolom a valósághoz közelebb álló következménynek.  Az intenzív, úgy nevezett aerob vagy más megközelítésben kardio edzések, mozgások hatására a stressz helyzet kiváltotta, akár tartósan fennálló felfokozott érzelmi állapot lecsendesíthető. Átmenetileg „lélegzethez” juthat az ember, és ezzel esélyt kap arra, hogy nyugalmi állapotban felmérje a helyzetet, amiben jelenleg van, és megoldási módozatokat dolgozzon ki. Mint ahogy előzetesen mondtam, ez egy átmeneti illetve tüneti megoldás.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...707172...236