Információk, érdekességek
2020. augusztus 03.
A vállfájdalom oka negyven éves kor felett sokszor a Rotátor-köpeny sérülése, ami azonban sportolók – úszók, kézilabdázók, teniszezők – akár jóval fiatalabb korban is küzdhetnek. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint életkortól függetlenül lehetséges megszabadulni a fájdalomtól és visszanyerni a mozgás szabadságát.
A váll fokozott terhelése rizikófaktor
A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Ez elsősorban azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen kockázatot jelent ebből a szempontból, ha valaki hasonló terheléssel járó munkakörben dolgozik, például rakodómunkás, árufeltöltő. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Negyven-ötven év felett azonban bárki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt.
Éjszaka erősebb lehet a fájdalom
Sokakat az ijeszthet meg, ha esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk- hiszen úgy érzik, akkor nem is terhelik. Ez azonban jellemző lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.
A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ.
– 25 éves kor alatt: gyulladás és ödéma jelentkezik, ám az egyszeri nagyobb sérülés ebben az életkorban is gyors és jelentős állapotromlást okozhat.
– 25-40 éves kor között: a gyulladás következményeként kialakulhat hegesedés, degeneráció.
– 40 éves kor felett: az esetleg már károsodott köpeny könnyebben el is szakadhat.
Akármikor is mutatkoznak a Rotátor-köpeny sérülésének tünetei, az időben elkezdett kezeléssel nem csak a fájdalomtól szabadulhatunk meg és a teljesítményünket fokozhatjuk, de megúszhatjuk akár a jelentős mozgásbeszűkülést is, újra sportolhatunk, dolgozhatunk.
2020. július 19.
Erőtlenség, fáradtság, hízás, ingerlékenység, lankadó nemi vágy többek közt jelentős hatással lehet a magabiztosságunkra és a testképünkre is. A női szexualitás összetett dolog, megannyi tényezőtől függ, beleértve a hormonális egészséget és a magunkról alkotott képet is. Ha nem érezzük magunkat magabiztosnak a testünk (vélt vagy valós) hiányosságai miatt, akkor nem fogjuk szexinek sem tartani magunkat.
Amikor meghízunk, kényelmetlenül érezzük magunkat intim helyzetekben is, ami nagy szerepet játszik a szexuális vágy kialakulásában. Az egészséges, kielégítő szexuális élet viszont növeli az oxitocin (boldogsághormon) termelődését, növelve a vágy intenzitását. Így ebből a szempontból is fokozottan törődnünk kell testképünk javításával. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy még a szerény mértékű fogyás is javíthat a libidón. Egy tanulmány szerint azoknál a nőknél, akik lefogytak, javult a szexuális vágy és izgalom mértéke. (Amellett már kb. 4-5 kg leadása segíthet a nemi hormonok egyensúlyának helyreállításában és stimulálásában is.)
Amikor rendben van a hormonrendszerünk, több energiánk van, élénkebbnek érezzük magunkat fizikai, szellemi és szexuális téren. Könnyebben lefogyunk, csökken a puffadás, az esetleges menstruációs és bőrproblémák megoldódnak. Mindezek eredményeként nő az önbizalmunk, megnyugszunk, sokat adunk a külsőnkre, testképünk javul – és lassanként visszatér a libidó…
Mit fogyasszunk, hogy fenntartsuk a hormonegyensúlyt, lefogyjunk, és fokozzuk a nemi vágyat?
2020. július 06.
Az élet a leggyakrabban gondokkal teli, illetve boldog és fájdalmas időszakok váltakozásaiból áll… Sokszor úgy gondoljuk azonban, hogy nem tudjuk túltenni magunkat egyes sorscsapásokon. Szerencsére vannak megoldások a megpróbáltatások utáni talpra álláshoz.
Szerelmi csalódás, súlyos betegség, munkahely elvesztése, gyász… És sorolhatnánk a különféle fájdalmas eseményeket, olykor sorscsapásokat, amelyekben részünk lehet életünk folyamán. Hiszen tapasztalhatjuk, hogy az élet nem mindig kegyes hozzánk. Talán ismerjük is a (többé-kevésbé megvalósult) belenyugvás és talpra állás képességét egy megpróbáltatás után. Ami az egyedi adottságot jelenti mintegy a túlélésre. E képesség eredete a kisgyermekkori kötődések minőségében rejlik (ilyen pl. a biztonságot adó kötődés).
Egy erő, melynek megléte tőlünk függ, és nem kapcsolódik az iskolázottsághoz, sem a családi indíttatáshoz vagy a kulturális gyökerekhez – eredete meglehetősen rejtélyes. Egyes vizsgálódások szerint mindazok, akik a viszonylag rövidebb idő alatt történő talpra állás képességével rendelkeznek, bizonyos közös vonásokkal jellemezhetők. Ilyen lehet például, hogy
• erős az élnivágyásuk,
• értelmet adnak a megpróbáltatásoknak,
• megmagyarázzák azokat,
• tanulnak belőlük,
• vigyáznak magukra, hogy lelkileg ne sérüljenek maradandóan stb.
Egyes gyakorlatokkal pedig ösztönözni tanácsos a megpróbáltatások utáni „túlélés” kreatív reflexeit, így törekedve a nehézségek legyőzésére. Természetesen úgy tűnhet, hogy e gyakorlatok semmit nem érnek, ha mindent felülmúló bánat (pl. gyász) uralkodik el rajtunk. Mégis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy visszanyerjük életkedvünket, ki-ki a maga ritmusa szerint.
5 kulcs a talpra álláshoz súlyos élethelyzetek után:
1. Újfajta kapcsolatba lépek érzelmeimmel és érzeteimmel
Amikor nehéz perceket élünk át, úgy érezzük, nincs mire támaszkodnunk, semmi nem segít… Biztonságérzetünk megrendül, sőt gyakran elhagyatottnak érezzük magunkat. Ilyen helyzetekben fontos figyelni a testünkre, hogy elnémítsuk lelkünknek/elménknek azt a felét, amely a fájdalmat, félelmet táplálja. Összpontosítsunk a meditálásra, amely segít elfogadni a megélt szenvedéseket. Fejlesszük képességünket, hogy a jelenre figyeljünk, tudatosan megélve fizikális érzeteinket és érzelmeinket is.
2020. július 02.
Az emberi szervezetben több mint 170 ízület található, amelyek védik és összekapcsolják a csontokat, továbbá lehetővé teszik a merev vázrendszer mozgását. Ízületeink egészsége jelentősen befolyásolja mozgásunkat, ily módon életminőségünkre is hatással van.
Porckérdés
Az ízületi porc 70% vízből, 15% kollagénből, 10% proteoglikánból és 5% ízületi sejtből épül fel. A kollagénrostok szilárdítják és a nagyobb erőbehatással szemben ellenállóbbá teszik a porcszövetet. Felépítésükben nagy mennyiségű kéntartalmú aminosav vesz részt, ezért fontos szervezetünk számára a megfelelő kénbevitel. A porc rugalmasságát a glükózaminból és kondroitin-szulfátból felépülő proteoglikánok biztosítják. Ezen két rostrendszer térhálóként egymásba kapaszkodva alkotja a porc vázát. Ez az ízületi kötőszövet életünk során folyamatosan lebomlik és újjáépül. Sajnos a folyamat az életkor előrehaladtával jelentősen lassul, és egyre gyakrabban fordulnak elő az ízületeket érintő megbetegedések, melyek lehetnek gyulladásos illetve kopásos (degeneratív) eredetűek. 50 éves kor felett a leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés az artrózis, amely a kopásos ízületi betegségekhez tartozik.
Legfőbb alkotók
A porcok védelme érdekében alkalmazott étrend-kiegészítőkben gyakran megtaláljuk az ízületeket felépítő anyagokat: kollagént, glükózamint és kondroitin-szulfátot.
Az ízületek megújulásának alappillére a glükózamin, melynek az ízületek felépítésén túl, a gyulladások mérséklésében is szerepe lehet. A glükózamin egy természetes vegyület, azonban még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett sem mindig biztosított a megfelelő bevitele. Vízmegkötő tulajdonságának köszönhetően biztosítja az ízületi porc megfelelő rugalmasságát. Glükózaminkúra során ajánlott nagy mennyiségű vizet fogyasztani.
2020. június 12.
A nyakfájdalom meglehetősen gyakori panasz, de nem minden esetben jelez komoly problémát. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra az esetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni.
Vészhelyzetben nem szabad késlekedni
Vannak bizonyos vészhelyzetek, amikor késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni a nyakfájdalom miatt, ilyenek például a baleset, gerincsérülés miatt fellépő fájdalom, vagy a komoly, más szimptómákkal párosuló fájdalom. Az alábbiakban azonban nem ezekről a vészhelyzetekről lesz szó, hanem azokról a szituációkról, amikor nem tudjuk eldönteni, szükség van-e orvosi vizsgálatra vagy sem.
Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a nyakfájást fertőzés, autoimmun betegség, daganat vagy más rendszerbetegség okozza, de ilyenkor jellemzően más komoly panaszok is jelentkeznek, amelyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Vannak emellett olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén szintén szükség van kontrollra, hogy kiderülhessen, pontosan mi okozza a gondot.
Ezek a következők:
6 hétnél régebben áll fenn a panasz.
A fájdalom nem elhanyagolható, és nem javul, esetleg romlik.
Legalább egy tényező társul a nyakfájdalom mellé az alábbiak közül.
– A gerinc érintésre fájdalmas.
– Indokolatlan fogyás tapasztalható.
– Láz és/vagy hidegrázás jelentkezik.
– Komoly fejfájás és/vagy nyaki merevség és/vagy láz és/vagy zavartság lép fel. Ezek akár agyhártyagyulladás jelei is lehetnek.
– Hirtelen fellépő, ún. thunderclap (mennydörgés) fejfájás, ami ugyan döntően ártalmatlan, de ki kell vizsgáltatni.
– Lüktető, pulzáló fájdalom a halántékban vagy a fej hátsó részén.
– Végtagokban jelentkező furcsa érzések: gyengeség, zsibbadás, rossz koordináció, amit gyakran nem is kapcsolunk össze a nyakfájással.
– Megmagyarázhatatlan hányinger, hányás, ami akár a nyaki gerinc stabilitási problémáira is utalhat.
– Szteroid vagy droghasználat, valamint a HIV fertőzés fennállása, amelyek komoly nyakfájdalmat okozhatnak.
– Más testtájon is jelentkező ízületi fájdalmak, 40 éves kor előtt megjelenő és egyre romló panaszok, nehéz emésztés, irritált szemek – ezek mind utalhatnak bizonyos autoimmun betegségekre.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...646566...236
