Információk, érdekességek
A rejtélyes Hold – Avagy milyen hatása van a Holdnak?
2022. október 29.
A Hold járásának és a Földi életre való titokzatos hatásának tanulmányozása régmúltra vezethető vissza. Mára jól ismertté vált a Hold ciklusa, a vízmozgásra gyakorolt hatása. Az asztrológiában a Hold jegy- és házhelyzetének különös jelentősége van a lelkünk megismerése szempontjából.
Az ősi egyiptomi papok rájöttek, hogy az égi események és a földi történések között összefüggés van. A Hold járására alapozták az első naptárakat, holdhónapokkal, holdévekkel számoltak. Ehhez igazították tevékenységeiket, a földművélést, a gyógyítást. Bizonyított tény, hogy a Hold befolyásolja a tengerek ár-apály mozgásának ciklusát is. Mivel az emberi szervezet több mint 70 %-a víz, természetes, hogy ránk emberekre is hatást fejt ki. Legkézenfekvőbb példa erre, a nők 28 napos menstruációs ciklusa.
Újholdkor erőteljesebbek, lelkesebbek vagyunk. Például a szárnyasokat tenyésztők úgy időzítik, hogy a csibék a tojásokból újholdkor keljenek ki, mivel akkor sokkal ellenállóbbak, erősebbek lesznek.
Növekvő Hold idején megnő az étvágyunk, alkalmas időszak a vitaminok-, és ásványi anyagok pótlására. A szervezet ilyenkor vizesedésre hajlamos.
Teliholdkor csökkenhet a koncentrációs készségünk, gyakoriak a balesetek. Megfigyelték, hogy ilyenkor a bűnesetek száma is megnő. A kismamáknál beindulhat a szülés, a műtéteknél gyakoribbak a vérzéses események. Érzékenyebbé válunk, nyugtalanabbul alszunk. A sebek lassabban gyógyulnak, a gyógyszerek pedig nehezebben szívódnak fel.
A fogyó Hold ideje alkalmas a böjtölésre, diétára, lelki gondok felejtésére. Erre az időszakra érdemes tervezni a kozmetikai kezeléseket, hajvágást, növények metszését.
Az asztrológiában a Hold képviseli a lélek minőségét, a belsőnket, érzéseinket. Nő esetében anyaként és feleségként is élhetjük a Hold hatását, férfiként leginkább a férfi a feleségére, anyjára, lányára vetíti ki a Hold adta jellemvonásokat.
A születési képletünkben fontos szerepe van annak, hogy a Hold milyen jegyben járt világra jöttünk pillanatában. A Hold 2-3 naponta vált jegyet, így ha nem is ismerjük a pontos születési órát és percet, akkor is jó esélyünk van erről információt szerezni. Ezt megtehetjük asztrológiai program segítségével, vagy ha részletesebb ismeretre vágyunk, akkor rábízhatjuk magunkat képzett asztrológusra.
Testbeszéd a jobb kommunikációért
2022. október 25.
Beszélgetőpartnerünk ki nem mondott szavainak, testbeszédének dekódolása megfigyelés útján: a szinergológia e módszert és annak fejlesztési lehetőségeit tanulmányozza. A nonverbális nyelv által kifejezett üzenetek hatékonyabb megfejtése javítja verbális kommunikációnkat, és segít a jobb kollegiális, társas és családi kapcsolatok kialakításában. Íme néhány kiindulópont hozzá.
Testünk „beszél”, sőt akár még beszédes is lehet… A non-verbális kommunikáció, a testbeszéd – szavainkon túl – gesztusaink, arckifejezéseink, intonációink vagy akár grimaszaink segítségével mondja el rólunk a legtöbbet. Jó tanácsok e kifejezésmód könnyebb értelmezéséhez, kommunikációnk fejlesztése és szociális kapcsolataink jobb kialakítása érdekében.
A beszélgetőpartner megértése a jobb kommunikációért
A testbeszéd nem árul el minket, hanem fordít: tükrözi elménket, gondolatainkat és érzelmeinket, néha még azelőtt, hogy észrevennénk! Egy kacsintás, felvont szemöldök, szájrándulás vagy fejvakarás az érzelmek visszatükröződése, beleértve azokat is, amelyeket szívesebben tartanánk meg magunknak, vagy amelyeket nem tudunk kifejezni. E non-verbális nyelv megfigyelése és dekódolása segíti a beszélgetőtárs megértését és így a kommunikációt is.
4 kiindulópont a testbeszéd jobb megértése érdekében
A testbeszéd megértése nem szinergológust, hanem fejlődést igényel. De mindannyian fejlődhetünk a kimondatlan dekódolásában, ha tiszteletben tartunk bizonyos elveket. Íme néhány közülük:
1. A tévhitek eloszlatása
Számos tévhit kering a testbeszédről, és nehéz eloszlatni őket. Gyakran bővelkedünk ezekben a leegyszerűsített félreértelmezésekben. Ilyen lehet pl.:az a személy, aki a kezét a szája elé teszi, izzad, kerüli a szemkontaktust, valószínűleg hazudik; vagy aki a hajába túr a kezével, csábítani akar; az a beszélgetőpartner, aki keresztbe teszi a kezét vagy a lábát, elzárkózik a beszélgetés tárgya elől. De ezek a helyesnek tűnő értelmezések a valóságban gyakran hibásak, kevéssé megbízhatók. Így pl., ha a partner hátradől a székében, nem feltétlenül az eltávolodását fejezi ki, hanem ellenkezőleg, érdeklődik és elgondolkodik. Egy mozdulat, testtartás üzenete tehát nem minidig ugyanazt jelentheti.
2. Az „első megérzés” lecsendesítése
Számos tanulmány bizonyítja, hogy „híres intuícióink” valójában sztereotípiákon alapulnak, az évek során belénk rögződött kliséket reprodukálnak. Így pl. egy lefelé hajló száj mogorva személyiséghez tartozik, vagy egy jó megjelenésű ember biztosan kedves és derűs vagy egy mosolygó ember pedig szükségszerűen jóindulatú.. Ez az első benyomás bennünk kevesebb, mint egy másodperc alatt alakul ki az érzelmeket szabályozó, kis agyi struktúra, az amigdala működése nyomán. Pedig az ösztönös megérzésre alapozni gyakran azt jelenti, hogy rossz úton járunk, engedünk előítéleteinknek, és ezért hibás kommunikációból indulunk ki.
A gyönyör hormonja - az oxitocin
2022. október 17.
Szeretkezés, orgazmus, szülés, élvezet, ínycsiklandozó ételek, gyertyafényes vacsora, barátnős estés suttogás, vér és érrendszeri betegségek gyógyítása, spermium leadó reflex, magzat befogadó reflex, skizofrénia, autizmus kezelés, menstruáció, kellemes zene, érintés... Bár ezek a szavak csak csattognak a klaviatúrán, van bennük közös... az oxitocin hormon, (görög eredetű szó, gyors szülést jelent) ami ezeknek a történéseknek, érzeteknek a hátterében van. A rengeteg, bárki számára elérhető információk mellett nagyon sok rejtett tartaléka van a testünknek, lelkünknek és nem könnyű megmondani mi mitől, hogyan és miért zajlik úgy bennünk, ahogyan. Nyilván vannak elképzeléseink, és feltevéseink, de előfordulhat, hogy a teória nem fedi a valóságot.
Pár éve kezdett el a tudomány is foglalkozni a szülés hormonális hátterével, mivel egyre több technikai vívmány segít a folyamatok feltérképezésében. Így napról napra pontosabb, hitelesebb anyagot kapunk erről a csodálatos molekuláról, amit köznyelven boldogsághormonnak nevezünk.
Bár lehet, hogy a boldogság fogalmát kellene pontosítani először is, most mégis a hormonnal törődnék egy picit...
Az oxitocin fehérjetermészetű anyag (peptid), amely sok gerinces élőlény agyalapi mirigyének a hátsó lebenyében található. Emberben ez a hormon a köztiagybeli hipotalamusz révén kerül a vérbe.
A testen látható és érzékelhető hatások bárki számára megfigyelhetőek, bizsergés, csipkedés a mellbimbókban, bepirosodik és megduzzad a száj, az ajkak, és nem csak a felső régióban, csillógóvá válik a szem, a tekintet, kisimulnak az arc vonásai, egy kellemes, lebegő lekiállapotba kerülünk, okozhat aluszékonyságot is, de mindenképp egy belső nyugalmat sugároz kívül és belül egyaránt. Növeli az összetartozás, a kötődés érzését, ezért is nagyon fontos, hogy közvetlenül a szülés után az anyában és az apában is a legmagasabb az oxitocin mértéke, ez felelős azért, hogy első pillanatra szerelmesek leszünk a gyermekünkbe.
A legfontosabb jellemzője ennek a hormonnak az, hogy ez egy nagyon szégyenlős fajta. Abban a pillnatban, ahogy valami zavaró tényező fellép, az adrenalin szint megemelkedik a testben és az oxitocin tovaszáll, és idő kell neki, amig újra elkezd termelődni. Ezért van az, hogy akkor, ha szeretkezés közben megzavarnak, vagy vajúdáskor bemegy az anya a kórházba, lassul vagy teljesen meg is áll a folyamat.
Önzésből alakul ki? – Szendi Gábor az empátiáról (2.)
2022. október 07.
Az empátia mások érzelmeinek átélését jelenti, ezért szokták ezt érzelmi empátiának is nevezni. De nézzük, mit jelent a kognitív empátia fogalma és mit jelentenek az emberre nézve az empátia zavarai!
A kognitív empátia
Az empátia mások érzelmeinek átélését jelenti, ezért szokták ezt érzelmi empátiának is nevezni. Ezzel szemben áll a kognitív empátia, amit szokás naiv tudatelméletnek, elmeteóriának vagy elmeolvasási képességnek is nevezni. Az emberek a körülöttük levő emberek szándékaira, gondolataira folyamatosan feltevéseket fogalmaznak meg, amelyeket a visszajelzések alapján módosítanak, és új feltevéseket fogalmaznak meg. Ez egy dinamikusan változó megismerési üzemmód, ami nem igényel különösebb erőfeszítést, automatikusan zajló folytonos elemzésről van szó.
Egyes emberekben ez a képesség oly fokra fejlődik, hogy cirkuszban fellépve valóban a gondolatolvasás látszatát tudják kelteni.
- 2. eset
Fiatal koromban részt vehettem Király József pszichológus egyik médiumának bemutató előadásán. A médium kiment a szobából, majd a társaság kieszelt egy bonyolult cselekvési sort, kezdve egy elrejtett üvegpohár megkeresésétől annak földhöz csapásáig. A médium csak azt kérte, hogy egy személy álljon mellé, és mindig a következő cselekvési mozzanatra koncentráljon. Mindent végrehajtott, majd a pohárral a kezében megállt a szoba közepén és azt mondta: tudja, hogy a poharat most földhöz kéne vágnia, de ezt nem szeretné végrehajtani. Mindenki misztikus borzongással figyelte az eseményeket, de a médium elmondta, hogy gyerekkora óta képes az emberek apró, akaratlan mozdulataiból a szándékaikra következtetni.
A nemi különbségek abban is megragadhatók, hogy a nők inkább az érzelmi, a férfiak inkább a kognitív empátiában jobbak. Ez rendjén is van így, hiszen a kisgyermekek megértéséhez sokkal hatékonyabb eszköz az érzelmi oldal, a férfiak esetében pedig a kooperatív tevékenységekhez, vagy a másik szándékainak kifürkészésében a kognitív empátia a hasznosabb.
Az empátia és az agy
A modern agyi képalkotó eljárásokkal vizsgálható, mi történik az agyban érzelmi és kognitív empatikus folyamatok során. Kiderült, hogy ez valóban két különálló rendszer, azaz egy személy lehet egyikben jó, másikban gyenge, mindkettőben erős, vagy mindkettőben gyenge. Legalább 10 agyi struktúrát beazonosítottak, amelyek részt vesznek az empatikus folyamatokban, így meglehetősen leegyszerűsítő elképzelés, hogy az un. tükörneuronok volnának az empátia alapjai. Az is kiderült, hogy az empátia-deficites állapotokban bizonyíthatóan alulműködnek az empátiában érintett agyterületek.
Önzésből alakul ki? – Szendi Gábor az empátiáról (1.)
2022. október 06.
Az empátiát természetes emberi tulajdonságnak tekintjük, és úgy gondolunk rá, mint a kulturált, illedelmesen viselkedő emberek egy tulajdonságára. Jó, ha van, de azért nem tragédia, ha valakibe kevés szorult, ettől még lehet jó ember.
Ha valaki érzéketlen, azt mondjuk rá, gyenge az empátiája, aki meg gyorsan megérzi a másik ember érzelmi állapotát arcából, viselkedéséből, az meg empatikus. Természetesen állatoknak is tulajdonítunk empatikus érzéket, akinek van vagy volt kutyája, tudja, milyen érzékenyen tud reagálni a kutyus a gazdi lelkiállapotára. Ennyiből azonban csak azt gondolhatnánk, az empátia arra való, hogy az emberek jobban megértsék egymást, nagyobb legyen köztük a harmónia, gördülékenyebb legyen a kommunikáció. Valójában sokkal többről van szó.
Az altruizmus
Az emberi társadalom alapja a kooperáció, a kölcsönösség és az altruizmus. Ezek a fogalmak némiképp átfedik egymást, közös lényegük, hogy az emberek a közvetlen jutalom hiányában is hajlamosak másokkal együttműködni vagy másokon segíteni. Ezt a darwini túlélésért folytatott harc vagy a dawkinsi önző gén szempontjából nem könnyű megérteni. Miért pazarolnák erőforrásaikat az emberek mások megsegítésére, nem egyszer kockára téve saját egészségükett, sőt életüket is? Mi hasznuk lenne abban, ha az utcán segítenek egy vadidegennek megtolnia az autóját, mert az nem indul? Miféle erő hajtja az embereket másokat segítő tevékenységekre, legyen a keret az önkéntes segítés, vagy az alulfizetett karitatív pálya?
Az evolúcióban azok a sikeresek, akiknek minél nagyobb számban terjednek el a génjeik, azaz a tulajdonságaik. Hajdanán azok az élőlények ebben előnyt élveztek, akik élelemmel, védelemmel segítették génrokonaikat, mivel ezzel saját génjeik fennmaradását támogatták. Emiatt az ő génjeik a segítésre ösztönző génekkel együtt jobban elterjedtek, mint a másokon nem segítő állatoké. Így alakult ki az elvileg önző „génterjesztő” viselkedésből az önzetlen magatartás. Mára az altruizmus-gének minden emberben jelen vannak, bár nem feltétlen működnek.
A segítés mértéke persze nem mindenkivel szemben azonos. Minél közelibb rokon valaki, annál több vele a közös gén. Ez magyarázza, hogy az emberek a gyermekeikkel és unokáikkal a legönzetlenebbek. Persze, az emberi faj meglehetősen egységes, minden ember génrokona a többi embernek, ezért vagyunk hajlamosak idegeneken is segíteni. A koldusok nagy bajban lennének, ha nem dolgozna sokakban az adakozási vágy.
A gének persze önmagukban nem képesek közvetlenül önzetlen viselkedést kiváltani.
Az önzetlenség motorja az empátia
Kérdés, hogy az evolúciósan hasznos, de az egyén számára nem átlátható célú altruizmus milyen közvetítőmechanizmuson keresztül lép működésbe? Honnan tudjuk, hogy valaki éppen segítségre szorulna? Vagy kooperáció esetén honnan tudjuk fél szavakból is, ki hogyan álljon hozzá a dologhoz, miként hangoljuk össze a munkát? Az evolúció során e viselkedések közvetlen kiváltására alakult ki az empátia és az elmeolvasás képessége. A két jelenség összefügg, de nem azonos egymással.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...404142...238