Információk, érdekességek
Gerincproblémák és a testmozgás
2023. október 04.
Mi a helyzet akkor, ha valaki gerincproblémával küzd? Hasznos vagy inkább ártalmas a sportolás?
Nem hiszem, hogy akadna olyan gerincproblémával küzdő beteg, akit orvosa ne figyelmeztetett volna arra, hogy a gyógyulás alapfeltétele a rendszeres testmozgás. A „Laci bácsi, tessék többet mozogni!” felszólítás azonban általában sajnos nem elegendő. A legtöbb embernek ugyanis fogalma sincs arról, milyen sportot űzhet, melyik mozgásforma hasznos, melyik ártalmas számára, mennyit mozogjon és mire ügyeljen testmozgás közben.
Honnan tudjuk meg, mi az állapotunknak megfelelő testmozgás?
Természetesen – ahogy minden más egészségi problémával – a fenti kérdésekkel is a megfelelő szakemberhez kell(ene) fordulni. Az internet, a barátok vagy a segítőkész szomszédok helyett érdemes lenne gyógytornásztól/mozgásterapeutától kérni a segítséget. Gerincproblémák esetén majd minden esetben szükség van célzott, a betegre és a betegségre szabott korrekciós jellegű mozgásterápiára, amely a betegségtől függően néhány héttől néhány hónapig is eltarthat. Szerencsére az esetek nagy részében nem feltétlenül szükséges rendszeresen eljárni a rendelőbe.
Amennyiben az adott probléma ezt lehetővé teszi, a terapeuta összeállít és megtanít egy otthon végezhető gyakorlatsort, így elegendő egy-két havonta kontrollra járni. A közhiedelemmel ellentétben azonban ahhoz, hogy megőrizzük gerincünk egészségét, nem elegendő néhány hétig vagy hónapig gyógytornázni, a későbbiekben is fent kell tartanunk az aktív életformát.
A terapeuta segítséget nyújt abban is, hogy a mozgásterápia mellett, illetve a gyógyulást/állapotjavulást követően milyen mozgásformá(ka)t érdemes választanunk, és megtanítja, mire ügyeljünk sportolás közben annak érdekében, hogy a sport valóban gyógyítson ahelyett, hogy ártana.
A pozitív életszemlélet jótékony befolyása
2023. szeptember 25.
Napjainkban szinte fénykorát éljük a különféle pozitív megerősítéseknek, az optimizmust fókuszba helyező életstílusnak. Kétségtelen, hogy egyéni meglátásunk és szemléletünk az egész életünkre hatással van. Melyek az optimizmus kedvező hatásai, hogyan aknázható ki ez a szervezetünkre nézve? Bizonyos mértéken túl lehet-e mégis romboló hatású másokra?
Manapság rengetegen érdeklődnek a pozitív életszemlélet iránt, ami nem is meglepő, hiszen mindannyian szeretnénk valamilyen módon kiutat keresni ebből a stresszes, túlhajszolt, teljesítménycentrikus világból. Egyesek egy nyugalmasabb életre vágynak, kevesebb feszített munkával, amelyben inkább a kreativitás kerül a középpontba, míg mások több időt töltenének szeretteikkel, hiszen éveken át háttérbe szorították a családi életüket. Egy azonban összeköt mindenkit, mégpedig a vágy, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, pozitívabban tekinthessünk a jövőbe, ez pedig alapjaiban megváltoztathatja a mindennapokat.
Egyre többen egyetértenek abban, hogy a pozitív gondolkodás előnyösen változtathat közérzetükön és életkörülményeiken.
Mit is fed valójában a pozitív szemlélet?
Erről ugyan megoszlanak a vélemények, azonban fontos elkülöníteni az álpozitív életszemléletet a valódi pozitivitástól.
– Előbbi esetében csupán „úgy teszünk, mintha” jól éreznénk magunkat, és minden rendben lenne, az önbizalmunk is inkább egy felfújt lufihoz hasonlítható.
– Utóbbinál a valódi pozitivitás az önmagunkba vetett hitből ered. Ez pedig tulajdonképpen a gondolataink minőségén múlik. Emellett az sem elhanyagolható, hogyan és miként reagálunk bizonyos helyzetekre, mennyire vagyunk képesek megküzdeni a fellépő nehézségekkel.
Az álpozitív szemléletűek csupán periodikusan, időről időre képesek úgy viselkedni, mint a valódi és mély optimizmussal megáldott egyének. Egy efféle állapotban az összeomlások is gyakoribbá válhatnak. Annak ellenére, hogy saját személyiségünk és habitusunk egyedi, szerencsére a pozitív hozzáállás fejleszthető.
Ahogyan a megküzdési technikáink is javíthatók, úgy idővel könnyebbé válik egy-egy nehezebb helyzetben is meglátni a kiutat.
Hogyan hat mindez a szervezetünkre?
Az optimista egyének kétségtelenül jobb megküzdési technikákkal rendelkeznek, mint negatív társaik. A kudarc számukra nem végzetes, éppen ezért hamarabb ki tudnak mászni a sötét veremből. Jellemző rájuk továbbá, hogy nagyobb erőtartalékkal rendelkeznek, mivel bíznak önmagukban, tisztában vannak vele, hogy egy-egy hiba még nem jelenti a világ végét. Jól tudják azt is, hogy miként fordítsák a javukra az elkerülhetetlen nehézségeket.
Zen meditáció: stresszmentesítő és javítja a koncentrációt
2023. szeptember 19.
Létezik egy út, amely nem kerül egyetlen fillérbe sem, amelynek kitaposása személyes feladat. Amelyre lépve minden egyes nap gyakorlataival ellazulhatsz és kisimulhatsz, amelytől lecsökken benned a stressz, szervezetedben kis idő múltával a sav szintje, s amelytől az aktív, pörgős időszakokban jobban tudsz koncentrálni. Csak a megismerés kérdése.
A zen meditáció gyakorlata során az alapelv: “gondolj arra, hogy nem gondolsz semmire”. Bármilyen logikátlannak is tűnik első hallásra, mégis az agy számára nyugtató hatású, feszültségoldásra alkalmas a zen, a legújabb agyi vizsgálatok alapján.
Zen út
Természetesen nem könnyű megcsinálni a zen gyakorlatát, mert ha belső, motorikus kiejtéssel ismételgetjük: nem gondolok semmire, akkor ez a belső kijelentés már maga is gondolat, de éppen ez adja a zen csodáját és paradoxonát. A zen megnyugtatja az elmét, mert értelmetlennek tűnő kilazításával kiemel a rendszerből, a megszokottból, matematikai fogalommal úgy mondhatnánk, hogy érintő irányban hagyjuk el általa a kört.
Mire jó a meditáció zen formája?
Ebből az következik, hogy a zen meditáció alkalmas lehet figyelemzavar és hiperaktív szindrómák kezelésére, valamint idegesség, depresszió és egyéb zavart gondolatokkal járó esetek terápiájában lehet szerepe. Ilyenek a hallucináció, a kimerültségből fakadó érzékcsalódások, stb.
Számos alkalommal vizsgálták tudományos alapon a meditációt. Megállapították, hogy több hónapon át zajló meditáció javítja a megfigyelőképességet, a meditálók a nem meditálókhoz képest árnyaltabb részleteket is észrevesznek. Giuseppe Pagnoni, az Atlanta Emory Egyetem agykutatója így nyilatkozott: “Sokan szkeptikusak az ilyen jellegű terápiával szemben, ezért fontos, hogy a kutatásunk kifejezetten tudományos alapokra épüljön”. A meditáció mai napig az ezotéria, jobb esetben is a túlreagált életmód kérdéskörébe tartozik, ezért sokan átsiklanak felette, mint lehetőség fölött. Másik kihívás ebben, hogy sokan képtelenek elmélyedni, valóban követni napi rendszerrel a meditációt - ami igazán így használ csak.
Neked mi okoz örömöt?
2023. szeptember 18.
A legtöbben úgy gondoljuk, a jó dolgok az életben maguktól történnek, azok átéléséért magunk keveset tehetünk. Pedig a számos örömforrás közül, mely lehetőségként folyamatosan körbevesz bennünket, a mi felelősségünk felismerni, és formálni azokat, melyek pozitív érzésekkel töltenek el. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk ennek során. Olykor ugyanis a leghétköznapibb helyzetekben is ott a lehetőség az öröm átélésére. Mindössze tudnunk kell, számunkra mi jelentheti azt.
Érdemes listát készíteni mindarról, ami számunkra örömöt okoz, így később könnyebb tenni azért, hogy átélhessük azt!
Lássunk most egy felsorolást mindarról, mely a mindennapokban örömöt szerezhet. Jelöljük azokat, melyeket önmagunkra nézve érvényesnek tartunk. Igény szerint bővítsük a listát!
Az ősz üzenete: biztonságaink. Az emberi élet értelme?
2023. szeptember 11.
A születés pillanatától kezdve ingerek sokasága ér mindannyiunkat. Ahogy a lélek egy testbe ér, fejlődnie, alakulnia, változnia és ehhez tanulnia kell. A fellélegzés ideje szükséges a legkisebbtől a legidősebbig mindenkinek ahhoz, hogy észrevegyük az élet folyamszerűségét.
A sors folyama
A sors folyamát elsőként iskoláskorban kezdjük megérteni. Leginkább tiniként kapunk tőle sokkot, azután az első munkahely, majd a gyermekvállalás ideje terhel le. Az események sora a társadalmi lét és beilleszkedés folyamata, ami szükséges ahhoz, hogy tudjuk kik vagyunk, el tudjuk helyezni magunkat a társadalomban, a látszat világban. Ide tartozik az érdeklődés, az identitás, a hobbi, vagy éppen a motiváció. Sok modern felhangú, de réginek kikiáltott nézet a kötöttségek feladására bíztat bennünket. Más megvalósítási formák, mint pl. a személyiségközpontú oktatás az ember anyagi, egó általi megvalósítását tűzi ki célul. A két véglet a teljes lefoglalás és a teljes elutasítás. Egy ponton e két út között valamit folyamatosan tenni akarok, valamilyen irányba folyamatosan terelni szeretném magam. Ez a sors és események folyamata. Mi történik ekkor?
A tapasztalat folyama
A folyamatos lefoglalástól elveszítem azt a pillanatnyi időt és fellélegzést, ami a szemlélődéshez kell. Márpedig a bölcs olykor szemlélődik is, mielőtt lép, dönt, nem csak cselekszik. A szemlélődés által felismerhetjük és megérthetjük, hogy folyamatosan változik az életünk. Napról napra alakul, öregszik, érik majd elmúlik a testünk, de gyakran a szellemünk és a gondolataink belül változatlanok maradnak. Szinte nincs olyan ember, akitől ne hallottam volna még: Én még mindig az vagyok belül, aki tíz éve. A tapasztaltok folyama ebben a körben azonban, eltűnik, elveszítjük a szálat, a fókuszt. Elveszítjük azt a képet, hogy életünk összerendeződés és széthullás.
Korábban az ilyesmit sokkal nehezebb volt megtapasztalni. Korunkban engedünk a pusztulásnak. Felépítünk egy otthont, egy kapcsolatot, gyermekeket nemzünk, majd továbbállunk, mintha mi sem történt volna. Esetleg kicsit több szabállyal, kötöttséggel a nyakunkban. Azután egy évre rá újra kezdjük a folyamatot. Van, aki a folyamatos építésben, vagy van, aki egy építés utáni megrekedésben csömörlik meg, de nem vesszük észre, hogy minden keletkezés, épülés, majd hanyatlás, a dolgok összerendeződnek majd elpusztulnak. A tejbe, ha joghurtot keversz, kialakul az oly kedves étel, majd romlani kezd. Ez a folyamata mindennek. De mi nem vesszük észre. Mivel kötjük le magunkat?
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...262728...239