Információk, érdekességek

Ha görbül a gyerek háta...

2009. április 19.

Sajnos egyre több gyereknek rossz a tartása és sokuk szenved gerincelváltozásoktól is.

"A fiam 13 éves és egyre rosszabb a tartása. Vállai elõrelógnak, nem húzza ki magát, pedig gyakran figyelmeztetjük rá. Néha fáradékonyságról, lapocka közti fájdalomról panaszkodik. Mit tegyek, mert nem szeretném, ha a fiam végül púpos felnõtt lenne."

A szem ablak az agyra

2009. április 17.

A szemen át az agykoponya belsejébe nézhetünk, amelynek révén újabban a tünetek megjelenése elõtt vizsgálhatók súlyos agyi kórok.

Az agy elfajulásos betegségei, mint amilyen az Alzheimer-, a Parkinson-kór és a szklerózis multiplex, az idegben is elváltozásokat okoznak. Az utóbbi években speciális lézeres készülékekkel lehetõvé vált, hogy az orvos a szemideg rostjainak alakját, vastagságát a szemen át, mintegy az agyba nézve szemügyre vegye.

Tévedés a tavaszi zsongás?

2009. április 13.

Martin Reincke, a német Endokrinológiai Társaság elnöke szerint a tavasz manapság már legföljebb az eszkimók életében járhat valódi élettani változásokkal.

A freiburgi professzor szerint ugyanis a civilizált világ számára az évszakváltás, azaz hogy például a tél nyárba fordul, az emberi hormonokra már nincs közvetlen hatással.

Gyermekkori érzelmi problémára vezethetõ vissza a felnõtt férfiak öngyilkossága

2009. április 09.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba világszerte.

Gyakran a nyolcéves korban elszenvedett érzelmi problémák állnak a tinédzserkorú és fiatal felnõtt férfiak által elkövetett komoly öngyilkossági kísérletek hátterében, míg a nõk esetében az olykor önpusztításhoz vezetõ depresszió, általában a pubertáskor után alakul ki - mutatta ki egy finn tanulmány.

Évente 1 százalékban megújul az emberi szív

2009. április 06.

Az emberi test évente közel egy százalékos arányban állít elõ új szívsejteket.

Ezt közölték a stockholmi Karolinska Intézet kutatói az amerikai Science tudományos magazin pénteken megjelent számában. Jonas Frisen és kutatócsoportja ötven önkéntes szívét vizsgálta a szén egyik izotópjának, a C-14 mennyiségének mérésével. Ez a szénizotóp a hideghárorús atombomba-robbantások során került a légkörbe, és beépült az élõ sejtekbe.