Információk, érdekességek

Személyre szabott terápiával jól csökkenthetők az allergiás tünetek

2018. október 12.

Ha az allergiás tünetek súlyosak vagy a gyógyszerek hatására sem múlnak el, akkor – ha korábban még nem tettük – a szakemberek szerint mindenképp érdemes mielőbb allergológushoz fordulni, aki a tüneteik függvényében személyre szabott, hatásos terápiát állít össze.

Tudnivalók az antihisztaminokról

Az allergiás tünetek megjelenésekor az emberek többsége először valamilyen recept nélküli készítményt választ. Habár a termékpaletta igen széles, a készítmények közös vonása, hogy többségük valamilyen antihisztamin-típusú összetevőt tartalmaz. Az antihisztamin-hatóanyag az allergiás reakció során a szervezetben felszabaduló hisztamin nyálkahártyákon lévő hisztaminreceptorokhoz való kötődését gátolja. Ez azt jelenti, hogy az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Az antihisztaminok kiválasztásánál jó tudni, hogy a hatóanyagok alapján léteznek első generációs, vagy újabb, második generációs készítmények is. Előbbieknél gyakori, hogy álmosságot okoznak, utóbbiaknál ez kevésbé jellemző, és a hatásuk is tovább tart – mondta el Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Az orrspray árthat is

A recept nélkül vásárolható készítmények között megtaláljuk még az allergia elleni orrspray-ket is, melyek hatásukat közvetlenül az orrnyálkahártyán fejtik ki. Előnyük, hogy akár hosszabb időn – fél éven – át is használhatók. Dr. Balogh Katalin tapasztalatai szerint a betegek nincsenek mindig tisztában azzal, hogy a nátha esetén javallott orrcseppeket nem az allergiás tünetek kezelésére fejlesztették ki, így megesik, hogy valamilyen,  nátha kezelésére használatos nyálkahártya-lohasztó orrcseppel kezelik az allergiás tüneteiket. Bár ezek a készítmények is megszüntetik ugyan a panaszokat, ám csak rövid ideig használhatóak, hosszabb időn át alkalmazva akár a nyálkahártyát is tönkretehetik! Ugyan ilyen veszélyes lehet, ha a beteg allergiásként kezeli magát, de valójában más betegsége van, amelynek tünetei nagyon hasonlóak a szénanáthához. Orrdugulást, orrfolyást orrpolip vagy orrsövényferdülés, illetve nem allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladás vagy az orrban létrejött daganatos elváltozás is okozhat.

Benne vagyunk a szezonban

2018. szeptember 13.

A parlagfű virágzásának csúcsidőszaka augusztus közepétől szeptember közepéig tart. Írásunkban összegyűjtöttük a parlagfű allergiával kapcsolatos fontosabb információkat, melyek hasznos segítséget nyújthatnak ezekben a hetekben.  

Miben segít a pollenjelentés?
Pollenallergiások számára különösen fontos, hogy ismerjék, mely időszakban virágzik az a növény, amely az allergiás tüneteket okozza. A pollennaptár mellett érdemes folyamatosan nyomon követnünk az aktuális pollenhelyzetet, az időjárás változásával bizonyos növények virágzása korábbra, vagy későbbre is tolódhat. Az aktuális heti pollenjelentésből megtudhatjuk, hogy az adott növény - jelen esetben a parlagfű – pollenkoncentrációja milyen szintet ér el a levegőben.

Parlagfű szezonban ne nyissunk ablakot?
Amíg az allergén növény magas koncentrációban van jelen a levegőben, valóban hasznosabb, ha a lakásban inkább zárva tartjuk az ablakokat. A szellőztetést ne reggel 5 és 10 óra közé időzítsük, a pollenkoncentráció ugyanis ebben az időben a legmagasabb. Autóban történő utazás közben is tartsuk zárva az ablakokat és használjuk inkább a belső keringetésű, pollenszűrővel ellátott légkondicionálót.

Szervezzünk szabadtéri programot, sportoljunk?
A pollenjelentés segítségünkre lehet a szabadidős programok megszervezésében is. A pollenkoncentráció nem csak reggel 5 és 10 óra között, de száraz, meleg, szeles időben is különösen magas, a szabadtéri programok, sportolás tervezésénél célszerű ezt is figyelembe vennünk. Magas pollenkoncentrációt mutató napokon tanácsos inkább zárt térben tartózkodnunk, sportoláshoz is kedvezőbb, ha ilyenkor az edzőtermet választjuk.

Allergiás betegségek és gyógyszereik

2018. július 18.

• Az allergiás betegségeket négy típusba oszthatjuk. Az I. vagy azonnali típusba tartozik a szénanátha és a hozzá társuló szemtünetek mellett a csalánkiütés és az allergiás asztma.

• A II. és III. típusba elsősorban bizonyos gyógyszerallergiák sorolhatók. Ezek szintén gyorsan, de nem azonnal alakulnak ki, általában órák vagy egy-két nap alatt jönnek létre a tünetek, melyek lehetnek vérképeltérések, láz, kiütések, ízületi gyulladás vagy akár veseműködési zavar is.
• A IV. típust késleltett típusnak is nevezzük, mert a tünetek általában csak napok alatt fejlődnek ki. Ezen a mehanizmuson alapul az allergiás bőrgyulladás, melyet például különböző fémekkel, növényekkel vagy latexszel való érintkezés vált ki.

Tünetek csak az allergénnel való ismételt találkozás alkalmával alakulnak ki, mivel az immunrendszernek előbb érzékenyednie kell az allergén iránt. Ebből az is következik, hogy allergiás reakciót válthatnak ki olyan anyagok is, amelyekkel az ember már néhány alkalommal találkozott, és akkor semmi problémát nem okoztak.

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett az allergiás megbetegedések száma, amit leginkább a javuló higiéniával tudunk magyarázni. Az immunrendszer érése az első életévben zajlik. A gyerekbetegségek csökkenése miatt a fertőzések elleni immunválasz nem erősödik meg olyan mértékben, így az allergiás típusú immunválasz kerülhet túlsúlyba.

A várandós kismamáknak sem kell szenvedniük az allergiától!

2018. július 16.

Várandósság alatt, ha csak lehet, inkább nem szedünk gyógyszereket, ám vannak olyan állapotok, amikor mérlegelni kell, hogy a gyógyszer szedése vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot.

Várandósság alatt, ha csak lehet, inkább nem szedünk gyógyszereket, ám vannak olyan állapotok, amikor mérlegelni kell, hogy a gyógyszer szedése vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot. Arról, hogy mivel enyhíthetik biztonságosan a kismamák az allergiás panaszaikat, dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Ebben az időszakban egyre több kismama fordul orvoshoz, hogy – különösen a parlagfű szezonra készülve – felvértezze magát az allergiás tünetek ellen, úgy, hogy közben születendő gyermeke egészségét sem veszélyezteti. „Sokan tartanak az egyes gyógyszerek várandósság alatti szedésének következményeitől, emiatt elbizonytalanodnak. A legtöbb aggodalom azonban eloszlik, ha szakemberhez fordulnak, akivel megbeszélhetik, hogy mit tehetnek, mit szedhetnek és mit nem. A legrosszabb, ha kezelés nélkül, a tünetekkel küszködve vészelik át a terhességet” – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika.

Bármilyen tünetről, betegségről legyen is szó, várandósság alatt az összes gyógyszernél fokozottan kell mérlegelni a hasznot és a kockázatot. Allergia esetén, ha nem kezeljük a tüneteket, akkor az sem a magzatnak, sem az anyának nem jó. Az anya folyamatosan tünetes, feszült, rossz a közérzete, nem tud pihenni sem. Az anya szervezetében keringő sejtszintű allergiás átvivő anyagok pedig átjutnak a magzatba is.

 Szigorú szabályozás

Azzal kapcsolatban, hogy egy gyógyszer szedése milyen kockázatot jelent terhesség során, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) az alábbi kategóriákat állapította meg:
– A – kontrollált vizsgálatokban biztonságosnak találták.
– B – állatkísérletekben biztonságosnak találták, embereken nem vizsgálták vagy állatkísérletekben veszélyesnek találták, de humán kísérletekben nem.
– C – állatkísérletekben veszélyesnek találták, humán kísérletben nem vizsgálták vagy hiányoznak az állatkísérletek. Alkalmazásának előnyei azonban igazolhatják a veszély vállalását.
– D – humán kísérletek veszélyességét igazolják, azonban alkalmazásának előnyei ellensúlyozhatják a veszélyt.
– X – terhességben ellenjavalt.

A gyermekkori lisztérzékenységet gyakran nem ismerik fel

2018. június 21.

A coeliakia Európában a leggyakoribb krónikus, élelmiszer által kiváltott betegség, amelyben az esetek mintegy 80 %-át nem ismerik fel. A betegség növekvő gyakorisága ellenére, a nem diagnosztizált betegek nagy része hosszabb távon egészségkárosodással, és társult betegségek magasabb kockázatával szembesül. Annak ellenére, hogy a betegség könnyen felismerhető és kezelhető lenne, a diagnózis sokszor 8 évet is késhet.  

Az európai országok többségében minden századik gyermek coeliakiás, de van, ahol ez az arány háromszoros. A betegség egy élethosszig tartó autoimmun állapot, ami az európai táplálkozásban nagyon elterjedt glutén – a kalászos gabonákban található fehérje – fogyasztására adott abnormális válasz. A tünetek már csecsemőkorban, a gabonafélék táplálkozásba történő bevezetésekor kialakulhatnak, de gyermek- és serdülőkorban is bármikor megjelenhetnek. A coeliakia ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta.

Sarah Sleet, az AOECS (Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége) elnöke szerint: „A gyermekek minél korábbi diagnózisa alapvetően befolyásolja nem csak az optimális növekedésüket és fejlődésüket, hanem tüneteik kezelését is. Az elmaradó diagnózis következtében súlyos szövődmények alakulhatnak ki, mint pl. súlyfejlődési és növekedési zavarok, későbbi serdülés, krónikus fáradékonyság és csontritkulás.”