Információk, érdekességek
8 ok, ami ízületi fájdalomhoz vezethet
2024. szeptember 24.
A hüvelykujjunktól a térdünkig okozhatnak ízületi fájdalmakat az életmódunk egyes elemei. Dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológusa szerint nem csak az orvosi kezelés, de a tudatosság is fontos.
Milyen szokásaink okozhat ízületi fájdalmat?
Túl sok mobilozás, számítógép használat
SMS-ujjnak is nevezik azt a fájdalmas gyulladást, ami a hüvelykujjat érinti, a túl sokáig tartó természetellenes pozíció miatt. A folytonos telefonhasználat ráadásul nem csak az ujjaknak, de a nyaknak és a vállaknak is árthat, ugyanis lefelé nézéssel jár. Ez a tartás pedig nagy terhet ró az izmokra, vagyis egy idő után garantálható a fájdalom. Hasonló túlterhelést jelent a számítógép használat is, amelyhez hozzájárulhatnak a nem ergonomikus irodai körülmények is.
Rendszeres magas sarkú viselés
Minél magasabb a cipő sarka, annál nagyobb teher nehezedik a lábujjakra és annál nagyobb izommunkára van szükség, hogy egyenesen tartsuk a térdet – ugyanis a térdre ilyenkor többszörös terhelés jut. Ez pedig nem csak ízületi fájdalomhoz vezethet, de tartós használat során hozzájárul a porckopás kialakulásához is.
Lenem adott túlsúly
Könnyű belátni, hogy minél több túlsúlyt cipelünk, annál nagyobb terhet helyezünk az ízületeinkre. Minden plusz kiló megnehezíti a térd, a csípő, a lábfejek, a hát munkáját. Az elhízás ráadásul nem csak a fájdalom, de a gyulladások rizikófaktora is.
Túl nehéz táska
Legyen szó megpakolt női táskáról vagy iskolatáskáról, a túl nagy súly komoly terhet jelent a vállaknak és a nyaknak, ami már rövidtávon is fájdalmat okoz. Külön kockázati tényező, ha féloldalas a terhelés és csak az egyik vállunkat húzza a súly, hiszen ez túlfeszítheti az izmokat és megbontja a természetes egyensúlyt.
Rosszul kivitelezett mozgás
Különösen a fizikai munkát végzőknél lenne fontos, hogy jól használják az izmaikat a munkájuk során. Emelésnél érdemes behajlított térddel a láb izmait terhelni a hát izmai helyett, a térdelésnek, a cipekedésnek mind megvannak a helyes kivitelezési módjai, amelyeket gyógytornász, ortopéd orvos tud betanítani.
Mozgásszegény életmód
Téved, aki azt hiszi, hogy a fotelban való üldögéléssel tesz a legjobbat az ízületeinek. Bizonyított tény, hogy a mozgásszegénység, az egész napos ülés, vagy akár az ágyhoz kötöttség kifejezetten árt az ízületeknek, a csontoknak és az izmoknak. Nem véletlen, hogy az ülőmunkát végzők rendkívül gyakran fordulnak orvoshoz hát-, váll-, nyak-, csípő-, könyökfájdalmakkal. A rendszeres, heti legalább 150 perces kardiomozgás és a legalább 2 alkalommal végzett erősítőedzés lehet a mozgás- (és más) szervrendszerek megmentője.
Az egészséges életmód csökkentheti a rák kockázatát
2024. szeptember 22.
Az egészséges életmód jelentősen csökkentheti a rák kockázatát, az életmódot meghatározó különböző tényezők ugyanis egyenként mintegy 6 százalékkal szoríthatják vissza a betegség kialakulásának veszélyét – derült ki egy több mint százezer felnőttel végzett kínai kutatás eredményéből, amelyet a Cancer című nemzetközi szakfolyóiratban mutattak be.A Kínai Orvostudományi Akadémia irányítása alá tartozó kórház kutatói az egészséges életmódot jellemző hat tényezőt, a nem dohányzást, az egészséges testsúly fenntartását, a megfelelő testmozgást, az alkoholfogyasztás visszaszorítását, a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a vörös húsok mérsékelt fogyasztását vizsgálták.
A vizsgált alanyok 83,4 százalékánál volt megfigyelhető három-öt a felsorolt egészséges szokások közül, de mindössze 9,1 százalékuk tartotta magát az összes tényezőhöz az életmódja kialakításában. 7,5 százalék volt az, aki legfeljebb három egészséges szokást tartott be.
Az eredmények szerint a hat egészséges életmódi tényezőt betartók körében a rák kockázata 17 százalékkal alacsonyabb volt azokkal szemben, akik csak legfeljebb három tényezőre fordítottak figyelmet. A rák előfordulásának csökkenése pedig a betartott egészséges szokások számának növekedésével fordított arányban áll – írták a kutatók, akik megfigyelései alapján minden egészséges szokás 6 százalékkal csökkentette a betegség kockázatát.
Az egészséges életmód a legfontosabb tényező a tüdőrák és a végbélrák kockázatának csökkentésében. Végbélrák esetében az esetek 31,9 százaléka, májrák esetében 47,4 százaléka volt betudható egészségtelen életmódi tényezőknek.
A szervezet hidratálása csökkentheti a szívelégtelenség kialakulását
2024. szeptember 05.
A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet kutatói szerint, akik az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán mutatják be eredményeiket.
„Kutatásunk azt jelzi, hogy a jó hidratálás fenntartása megelőzheti, vagy legalábbis is lelassíthatja azokat a változásokat a szívben, amelyek szívelégtelenséget idéznek elő. Eredményeink azt jelzik, hogy figyelni kell a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére, és azonnal cselekedni kell, ha kevés folyadékot fogyasztunk” – idézte Natalia Dmitrievát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Az emberi szervezetnek naponta átlag 1,6-2,1 liter folyadékra van szüksége nők és 2-3 liter férfiak esetében. De a felmérések világszerte azt mutatják, hogy sok ember még a minimálisan javasolt folyadékmennyiséget sem fogyasztja el. A szérum nátriumion a szervezet hidratálásának egy pontos fokmérője: ha az emberek kevés folyadékot fogyasztanak a szérum nátriumion-koncentráció a vérben nő. A szervezet ugyanis akkor vizet tart vissza, aktiválva azt a folyamatot, amelyről közismert, hogy a szívelégtelenség kialakulásához vezethet.
A kutatók több mint 15 ezer ember bevonásával azt vizsgálták, hogy a szérum nátriumion-koncentráció mint a hidratálás fokmérője jelzi-e a középkorúaknál a szívelégtelenség 25 évvel későbbi kialakulását. Vizsgálták továbbá a hidratálás és a balkamra-hipertrófia – a szívkamra falának megvastagodása közötti kapcsolatot, amely a szívelégtelenség diagnózisának az előjele. A résztvevők 44-66 évesek voltak a vizsgálat kezdetén és 70-90 évesek annak lezárultával.
Ez az aprócska szervünk lehet a felelős mindenért!
2024. augusztus 30.
Szerencsére ma már leszámoltunk a klisékkel és elfogadtuk, hogy nem a tökéletes beach body, hanem inkább az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. A nyár beköszöntével mégis sokan szeretnének változtatni a külsőjükön, hogy nyaraláskor vagy strandoláskor a lehető legjobb formájukat hozzák. A kiegyensúlyozott étkezéssel kombinált rendszeres testmozgás mellett esély nyílik a változásra, de mi van akkor, ha ez sem válik be? Ilyenkor fontos megvizsgálni, hogy egészségügyi okok állnak-e a rossz közérzetünk, a testsúlygyarapodásunk, vagy éppen testsúlyvesztésünk mögött. Gyakran ugyanis az anyagcserénk sebességét szabályozó hormonokért felelős pajzsmirigy rendellenes működése lehet a felelős a fentiekért. De hogyan lehet megelőzni, felismerni, kivizsgálni és kezelni a problémát? A hazánkban is egyre több embert érintő kérdéskört Dr. Bartók Róza orvos segítségével elemezzük.
A nyakunk elülső részén, a gége előtt elhelyezkedő, 2 lebenyes pajzsmirigyünk működési zavarának számos oka lehet: öröklött hajlam, környezeti tényezők, mint a jódhiány, fertőzések, ionizáló sugárzások, vegyianyagok, stresszes életmód, de akár a dohányzás is állhat a háttérben.
A pajzsmirigy betegségek okai és tünetei
Funkció szerint három típust különböztetünk meg: pajzsmirigy alulműködést, túlműködést és „normofunkciót”, amikor szerkezeti elváltozásról beszélünk, de a hormontermelés még nem érintett.
Túlműködés esetén a leginkább jellemző panaszok a fogyás, az izzadás, a szapora szívverés, a ritmuszavarok, az izgatottság, a hasmenés, remegés, valamint az alvászavarok. Alulműködés esetén viszont pont ezeknek az ellenkezője mutatkozik a szervezetben: hízás, száraz bőr, fázékonyság, fáradtság, akár depresszió, székrekedés.
Hasonló tünetekkel járnak az autoimmun pajzsmirigybetegségek is, melyek közül a leggyakoribb a Hashimoto thyreoiditis, ami a nyugati országokban élő lakosság 10%-át is érintheti. Előfordulási aránya a nők körében magasabb, illetve életkorral növekszik. Genetikai és környezeti faktorok egyaránt okozhatják a betegség kialakulását, az autoimmun gyulladás következtében pedig károsodás jön létre a pajzsmirigyben, így okozva tüneteket.
Életmódbeli változtatások a megelőzésért
Vannak azonban olyan életmódbeli tényezők, melyekre ha odafigyelünk, a pajzsmirigy rendellenes működésének esélye csökkenthető. „Táplálkozásunk során fontos odafigyelni az elegendő vas, jód, szelén, cink, valamint D-vitamin bevitelre. Törekedjünk az étrendi vegyianyagok kerülésére, például ne melegítsünk műanyag edényben ételt, mert a hormonrendszert károsító anyagok szabadulhatnak fel, melyeket endokrin diszruptoroknak nevezünk. Kerüljük a dohányzást. A stresszes életmód káros hatásainak ellensúlyozásával is sokat tudunk tenni az egészségünkért: stresszkezelő technikák elsajátítása az életünk számos területén segíthetnek minket. Így van ez a rendszeres testmozgással és az egészséges testsúly fenntartásával, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni” – mondja dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa.
Sárgás lerakódások a szemnél? Ellenőriztesse a koleszterinszintjét!
2024. augusztus 28.
A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt.
Koleszterin-lerakódás a szem körül
A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.
Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket (vagyis például a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani.
A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.
Különbség az LDL és a HDL között
Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata.
Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...567...165