Információk, érdekességek
A prediabétesz jele is lehet az állandó éhségérzet
2024. október 26.
A prediabétesz egy észrevétlenül, alattomosan kialakuló állapot, amiről gyakran csak egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az érintettek. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológus szakorvosa szerint a csillapíthatatlan étvágy és a túlevés egyike lehet azon tüneteknek, amelyek a szénhidrát-anyagcserével kapcsolatos problémát jelezhetnek.
Úton a cukorbetegség felé: a prediabéteszről
Ahogy a névben szereplő „pre” is sugallja, a prediabétesz a cukorbetegséget megelőző állapot, Ilyenkor a vércukorszint már magasabb a normáltartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy cukorbetegséggel van dolgunk.
-A hasnyálmirigy fontos endokrin szervünk, amely többek között egy vércukorszintet szabályozó hormon, az inzulin termeléséért is felelős. Ez a hormon segít abban, hogy sejtek felvegyék a vérből a szénhidrátmolekulákat, amelyekből felépítik aztán szénhidrátraktárukat vagy energiát nyernek belőlük – magyarázza dr. Para Györgyi. Amikor prediabétesz áll fenn, a sejtek nem úgy reagálnak az inzulinra, ahogy kellene, és nem képesek megfelelő hatékonysággal felvenni a glükózt a véráramból. Ennek következménye a vércukorszint-emelkedés. A tartósan magas vércukorszint miatt a hasnyálmirigy igyekszik kompenzálni a megnövekedett inzulinigényt, ám egy idő után már képtelen lépést tartani, és a vércukorszint kilép a normális tartományból. A prediabétesz természetesen nem egyik napról a másikra alakul ki, sokszor csak évek múltán derül fény a problémára.
Csendesen lappangó kockázat
A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Néhány árulkodó tünetről azonban szót kell ejteni. Ilyen többek között a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. Mint látható, a tünetek átfedésben vannak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteivel, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
Fokozódó éhség
Intő jel lehet, ha fokozott éhségérzettel küzdünk, és az indokoltnál többször nyitjuk ki a hűtőszekrényt. Mivel a cukorbetegséget megelőző állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi. A tartós energiahiány az oka annak is, hogy a prediabéteszben szenvedők gyakran érezhetik magukat fáradtnak és gyengének.
Mozgással csökkenthető a testsúly és a koleszterinszint is
2024. október 24.
Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis – az elhízással karöltve – közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája a hatékony koleszterinszint-csökkentés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Az LDL a „rossz”, a HDL a „jó”
Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, több frakciót kapunk, amelyek közül a két legismertebb: az alacsony sűrűségű (LDL), és a magas sűrűségű (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata.
Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.
A rizikófaktorok összefüggenek
Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis. A kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is.
Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan veszélyeztetett a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is.
Stresszcsökkentés józan ésszel
2024. október 22.
Egyre közismertebb, hogy a stressz számos lelki és fizikai betegség önálló rizikófaktora és szinte lehetetlen elkerülni. Dr. Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója szerint azonban csökkenteni és kezelni nem csak lehet, de kell is.
Állandó támadásra, menekülésre készen
A stressz egy olyan belső vagy külső inger, amelyet egy adott személy – nem feltétlenül tudatosan – veszélyesnek minősít, és ez vészreakciót indít el benne. A vészreakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Felkészülvén az „ütésre vagy a futásra”, fokozódik a légzés, az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, beindul az adrenalin-termelés, felszabadulnak a zsírsavak, hogy az izom fel tudja használni azokat. Ebből is látszik, hogy a tartósan fennálló stresszes állapot állandó készenlétben tartja a szervezetet, ami roppant megterhelő.
Aki azt gondolja, a stressz csakis feszültséget okoz, téved. Sokszor olyan alattomosan jelentkeznek a következményei, hogy már csak egy komoly betegség utal arra, hogy túl sokáig hagytuk eluralkodni. Hiszen nem csak a túl sok munka, a többszörös megfelelési- és teljesítmény-kényszer, de a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód is stresszforrás. Ha nem lépünk ki időben a stressz okozta ördögi körből, a teljesítményünk romlása után betegségek fognak figyelmeztetni minket a megoldás szükségességére.
Milyen betegségek mögött húzódhat meg a tartós stressz?
- Szív és érrendszeri megbetegedések
- Magas vérnyomás
- Pánikbetegség
- Pajzsmirigy betegségek
- Megnövekedett vércukorszint
- Gyomorfekély
- Tenziós fejfájás vagy migrén
- Ekcéma súlyosbodása
- Előrehaladott asztma
- Alvászavarok
- Irritábilis bél-rendellenesség
- Daganatos megbetegedések
- Autoimmun megbetegedések
Megelőzhető a rövidlátás?
2024. október 18.
A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.
A múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.
A közeli éles, a távoli homályos
A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.
„A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.
Már egy kis súlyfelesleg is vérnyomás emelkedéshez vezethet?
2024. október 16.
A megfelelő testsúly elérése sokak vágyálma, ám a kacsú vonalak nem csupán megnyerő külső miatt fontosak, hanem az egészség megőrzése érdekében is. Tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy már kisebb súlyfelesleg is megnöveli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája pár hasznos tanáccsal szolgált, mi mindenre érdemes ügyelni.
Amerikai tanulmányok szerint nem csak a nagyobb súlyfelesleg vezethet hipertóniához, ugyanis megállapították, hogy az is vérnyomásemelő hatással bír, ha testtömegének csupán 5 százalékát szedi fel. A vizsgálatban 16 önkéntest kértek arra, hogy napi extra 400-1000 kcal-t fogyasszanak 8 héten keresztül. Megfigyelték, hogy bár emelkedtek az értékeik, ám az egészséges tartományon belül maradtak. Azt viszont hozzátették, hogy azok, akiknél a hasuk tájékára rakódott le a zsírréteg, azoknál veszélyesebb méreteket öltött a probléma.
Bár az ebben a tanulmányban nem volt világos, miért is okoz hipertóniát a súlyfelesleg, így egy következő vizsgálatban próbáltak közelebb kerülni a válaszhoz.
Ennek érdekében a 16 résztvevőt olyan ételekkel és italokkal kínálták, melyekkel testsúlyuk 5%-át szedték magukra. (Az önkéntesek a vizsgálat elején nem voltak elhízottak). A tanulmány végén megfigyelték, hogy azoknál, akik híztak, átlagosan 4 Hgmm-rel nőtt a szisztolés értékük, továbbá nagyobb emelkedésről számoltak be azoknál, akiknél hasi zsírpárna alakult ki. Továbbá hozzátették, hogy minél több a feldolgozott élelmiszerekkel sóbevitel, annál nagyobb a vérnyomás emelkedése, illetve azt is érdemes figyelembe venni, hogy az életkor előrehaladtával a kalóriaégetés lelassul, és ezt számításba kell venni az étkezések kapcsán.
Edzéssel lényegesen csökkenthetők az értékek
| A súlyfeleslegtől a megfelelő táplálkozáson kívül kardió edzéssel érdemes megszabadulni, főleg azért, mert a megfelelő mennyiségű és minőségű sport 5-10 Hgmm-rel csökkenteni tudja a vérnyomást. |
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...345...165