Információk, érdekességek

Betegséget is jelezhet az alvászavar

2006. szeptember 24.

Egy katalán alváskutató-csoport véleménye szerint az alvás ún. REM fázisának zavarai elõrejelzik, hogy a betegnél késõbb kialakulnak-e bizonyos agyi eredetû degeneratív betegségek. Ezek közé a betegségek közé sorolják például a Parkinson-kórt.

A REM alvási fázis során a csukott szemek gyorsan mozognak, és ezek a fázisok átlagosan 90-120 percenként ismétlõdnek az alvás alatt. Sokan úgy vélik, hogy ez alatt az idõszak alatt álmodunk, de az bizonyos, hogy ez a legéberebb alvási fázis, akit ilyenkor ébresztenek fel, általában frissen, kipihenten ébred. A REM fázisok pontos szerepét egyelõre nem ismerik, de a kutatók az agyhullámok vizsgálatával (EEG) már meg tudják határozni, ha valakinek ez a fázisa az átlagtól eltér.

Fenyõfa-kéreggel megmenthetõ a fekélyes láb?

2006. szeptember 21.

A szakértõk szerint minden hatodik cukorbeteg elveszíti a lábát a betegség következményeként kialakuló alsó végtagi fekélyesedés miatt. Úgy tûnik azonban, hogy a tengerparti fenyõ kérgének kivonatából készült gyógyszerrel megállítható a folyamat.

A Dr. Gianni Belcaro vezette kutatócsoport az olasz Chieti-Pescara Egyetem egyik klinikáján végzett kutatásokat 30 diabéteszes beteg részvételével, akiknél mind megfigyelhetõ volt a láb kifekélyesedése. A betegeket négy csoportra osztották aszerint, hogy szájon át vagy helyi kezelés (kenõcs) formájában kapták-e a fenyõkéreg kivonatot tartalmazó gyógyszert. A hat hétig tartó kezelések során az összes beteg fekélyét naponta fertõtlenítették. Az elsõ csoportban (tabletta + kenõcs) a kezelés hatására a fekélyek kiterjedése 74,4%-kal, a másodikban (csak kenõcs) 41,3%-kal, a harmadikban (csak tabletta) 33%-kal és a negyedikben (csak fertõtlenítés) 22%-kal csökkent. A vegyes módon kezelt betegek 89 százalékánál a fekélyek teljesen elmúltak.

Elkeserítõ betegség: A páciens még családtagjainak arcát sem képes felismerni

2006. szeptember 20.

A prozopagnozia néven ismert ritka betegség lényege, hogy a beteg nem ismeri fel azoknak az arcát, akikkel egyébként gyakran találkozik. Egy német kutatócsoport szerint a furcsa betegség egyik formáját egy gén hibás mûködése okozza.

A különös betegség alighanem nagyon megkeseríti az ember életét. A páciens nem képes felismerni sokszor még a legközelebbi családtagok arcát sem, kénytelen más ismertetõjegyekre, pl. hangra, hajszínre vagy éppen az öltözködési szokásokra támaszkodni. Az érzékelési zavar a tévéképernyõre is érvényes, azaz egy ilyen beteg képtelen például egy filmet végignézni. A kellemetlenségeket úgy próbálják meg elkerülni, hogy általában kész kifogásokkal rendelkeznek, miért nem ismernek fel valakit (pl. új szemüvegre van szükségem). Enyhébb formában sokakat érinthet ez a baj, kiváltó okát idáig még nem tudták meghatározni, de az már ismert, hogy a jelenség kialakulhat szerzett formában, például agyi sérülés vagy gutaütés után, de elõfordulhat különösebb ok nélkül, veleszületetten is.

A vesebetegség rontja a szívbetegek állapotát

2006. szeptember 20.

A komoly szívritmus zavarokban szenvedõ betegekbe újabban olyan pacemakert ültetnek, amely hirtelen szívleállás esetén akár áramütést is ad, kvázi defibrillátorként mûködik. Az amerikai Northwestern Orvostudományi Egyetem kutatói szerint azonban hiába a beültetés: ha párhuzamosan vesebetegség is kialakul, nagyban lerövidül a szívbetegek hátralévõ élete.

A kutatók 585 beteget vontak be vizsgálataikba, akik mind szívritmus-szabályozó beültetésére vártak. A betegek egy részénél a szívbaj mellett súlyos (végstádiumú) vesebetegséget is diagnosztizáltak.

Pharmanova díj a gyógyszerészképzésért

2006. szeptember 17.

A PHARMANOVA Zrt., a 107 gyógyszertárban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ gyógyszertári befektetõ megalapította a PHARMANOVA DÍJ-at, amellyel a magyarországi gyógyszerészoktatásban vállal támogató szerepet. A vállalat szerint a hallgatókat jobban fel kell készíteni az életben rájuk váró piaci feladatokra és kihívásokra.

A PHARMANOVA Zrt. kezdeményezésének célja a gyógyszerész képzés segítése, annak támogatása, hogy a hallgatók ne csak kiváló farmakológiai, hanem cégvezetési, marketing, üzletviteli, pénzügyi, gazdasági ismeretekkel is rendelkezzenek; ezzel is jobban felkészítve õket arra, milyen feladatokkal találják szemben magukat a piaci versenyben. Bár a patikaliberalizációval kapcsolatban egyaránt találunk támogatókat és ellenzõket, egy biztos, hogy ez jelenti a változás irányát, a jövõt, ezért erre fel kell készülni miközben szem elõtt tartjuk, hogy a patikusok legfõbb feladata a lakosság gyógyszerellátásának biztosítása és az egészségmegõrzés szolgálata. Ezt a gyakorlatot látjuk az Európai Unió több országában is, az irányvonal harmóniában van az EU szabályozásával.