Információk, érdekességek

A jó és a rossz stressz

2006. október 08.

Munkahelyi életünk során kétfajta stressztípussal találkozunk. Az egyik a „jó stressz”: motivál, ösztönöz, ezt érezzük, amikor kihívásokkal találkozunk, amikor magával ragad a versenyszellem, vagy akkor is, amikor izgulva készülünk az esti randira. „Rossz stressz” a túlzott – állandósult - stressz, amely nyomást gyakorol ránk és a testünket folyamatos, intenzív védekezõ állásba kényszeríti biológiai értelemben.

Olyan ez, mintha menekülnénk valami elõ, akár folyamatosan. Ez utóbbi jelentõs egészségügyi következményekkel is járhat. Vajon van választásunk abban, hogy mennyi stresszben és azon belül is melyik fajtából legyen részünk?

Óvja szeme világát!

2006. október 06.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

Betegséget is jelezhet az alvászavar

2006. szeptember 24.

Egy katalán alváskutató-csoport véleménye szerint az alvás ún. REM fázisának zavarai elõrejelzik, hogy a betegnél késõbb kialakulnak-e bizonyos agyi eredetû degeneratív betegségek. Ezek közé a betegségek közé sorolják például a Parkinson-kórt.

A REM alvási fázis során a csukott szemek gyorsan mozognak, és ezek a fázisok átlagosan 90-120 percenként ismétlõdnek az alvás alatt. Sokan úgy vélik, hogy ez alatt az idõszak alatt álmodunk, de az bizonyos, hogy ez a legéberebb alvási fázis, akit ilyenkor ébresztenek fel, általában frissen, kipihenten ébred. A REM fázisok pontos szerepét egyelõre nem ismerik, de a kutatók az agyhullámok vizsgálatával (EEG) már meg tudják határozni, ha valakinek ez a fázisa az átlagtól eltér.

Fenyõfa-kéreggel megmenthetõ a fekélyes láb?

2006. szeptember 21.

A szakértõk szerint minden hatodik cukorbeteg elveszíti a lábát a betegség következményeként kialakuló alsó végtagi fekélyesedés miatt. Úgy tûnik azonban, hogy a tengerparti fenyõ kérgének kivonatából készült gyógyszerrel megállítható a folyamat.

A Dr. Gianni Belcaro vezette kutatócsoport az olasz Chieti-Pescara Egyetem egyik klinikáján végzett kutatásokat 30 diabéteszes beteg részvételével, akiknél mind megfigyelhetõ volt a láb kifekélyesedése. A betegeket négy csoportra osztották aszerint, hogy szájon át vagy helyi kezelés (kenõcs) formájában kapták-e a fenyõkéreg kivonatot tartalmazó gyógyszert. A hat hétig tartó kezelések során az összes beteg fekélyét naponta fertõtlenítették. Az elsõ csoportban (tabletta + kenõcs) a kezelés hatására a fekélyek kiterjedése 74,4%-kal, a másodikban (csak kenõcs) 41,3%-kal, a harmadikban (csak tabletta) 33%-kal és a negyedikben (csak fertõtlenítés) 22%-kal csökkent. A vegyes módon kezelt betegek 89 százalékánál a fekélyek teljesen elmúltak.

Elkeserítõ betegség: A páciens még családtagjainak arcát sem képes felismerni

2006. szeptember 20.

A prozopagnozia néven ismert ritka betegség lényege, hogy a beteg nem ismeri fel azoknak az arcát, akikkel egyébként gyakran találkozik. Egy német kutatócsoport szerint a furcsa betegség egyik formáját egy gén hibás mûködése okozza.

A különös betegség alighanem nagyon megkeseríti az ember életét. A páciens nem képes felismerni sokszor még a legközelebbi családtagok arcát sem, kénytelen más ismertetõjegyekre, pl. hangra, hajszínre vagy éppen az öltözködési szokásokra támaszkodni. Az érzékelési zavar a tévéképernyõre is érvényes, azaz egy ilyen beteg képtelen például egy filmet végignézni. A kellemetlenségeket úgy próbálják meg elkerülni, hogy általában kész kifogásokkal rendelkeznek, miért nem ismernek fel valakit (pl. új szemüvegre van szükségem). Enyhébb formában sokakat érinthet ez a baj, kiváltó okát idáig még nem tudták meghatározni, de az már ismert, hogy a jelenség kialakulhat szerzett formában, például agyi sérülés vagy gutaütés után, de elõfordulhat különösebb ok nélkül, veleszületetten is.