Információk, érdekességek

Begörcsölt a lábam...!

2007. február 26.

Sokunknak okoz kellemetlen perceket a lábikra heves fájdalommal jelentkezõ izomgörcse. Ez a "derült égbõl villámcsapásként" érkezik, de szerencsére ritkán jelez komolyabb betegséget. A görcsös fájdalomnak az izomzat erõteljes összehúzódása az oka. De miért húzódik össze az izom, amikor mi nem is akarjuk? Ahhoz, hogy ezt megértsük, néhány szót kell szólnunk az izomrostok mûködésérõl. 

Az idegrendszer szállítja azt az idegingerületet, amely hatására a célba vett, összehúzódásra késztetett izomrostban - bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül - létrejön annak megrövidülése. Az ingerületátvitelhez nátrium-, az izommûködéshez kalcium- és magnézium-ionokra van szükség. Nem hiányozhat természetesen az oxigén és a különbözõ tápanyag (energiaforrás) sem, amihez fontos a jó vérkeringés is. Ha ezek mennyisége megváltozik, vagy a normális arány felborul, kialakul az izomgörcs (is). A fenti "hozzávalók" bármelyikének hiánya megzavarhatja a normális izommûködést.

Csoportosan nehezebb gondolkodni!

2007. február 25.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy az emberek nehezebben találnak alternatív megoldásokat egy problémára, ha csoportban dolgoznak.

A kutatás résztvevõinek egy üdítõitalos palackot mutattak, majd megkérték õket, hogy említsenek további márkákat. Az alanyok, ha egyedül gondolkodtak, sokkal több márkát említettek, mint hárman voltak egy csoportban. Ez különösen jó hír azoknak a hirdetõknek, akik olyan események közvetítése alatt vesznek tévéreklámokat, mint például egy focidöntõ, mert ezeket az emberek általában többen együtt szeretik nézni. Figyelem! A kusza gondolkodás azonban a vállalati értekezletekre is kiterjedhet.

Fehérje-érzékelõt fedeztek fel a mitokondriumban

2007. február 18.

A mitokondrium a sejt energiatermelõ 'berendezése'. A Szt. Judás Kutató- és Gyermekkórház munkatársai felfedeztek benne egy enzimet, melyet a zsírsavlebontás elsõ reakciója aktivál.

Ahogy a szobáknak is van füstérzékelõjük, a sejtek is rendelkeznek egy olyan fehérjével, mely a felhalmozódó zsírsavakat érzékeli és elindítja a zsírsavak lebontását. A mitokondriumon belül a PanK2 felelõs azért, hogy a sejt energiaigényének megfelelõ mennyiségû koenzim A (CoA) legyen jelen.

A látásért és mozgásért felelõs agyterületek kezdenek el legelõször kifejlõdni

2007. február 14.

Az Észak-Karolina Egyetem kutatói megállapították, hogy a látásért és mozgásszabályozásért felelõs agykérgi területek kezdenek el leghamarabb, már az elsõ néhány hónap elteltével fejlõdni, míg az elvonatkoztatott (absztrakt) gondolkodásért felelõs kérgi területek szinte alig fejlõdnek ugyanezen idõszak alatt.

Dr. John Gilmore professzor vezette azt a kutatócsoportot, melynek elõször sikerült megállapítania, hogy az agykéreg hátsó része, mely többek között a látásért felelõs, jóval gyorsabban növekedtek, mint a prefrontális, az absztrakt gondolkodásért felelõs, területek. Ezen felül azt is megállapították, hogy az idegsejteket nagymértékben tartalmazó legkülsõ réteg, a szürkeállomány sokkal gyorsabban fejlõdött, mint az idegsejteket összekötõ pályákat tartalmazó fehérállomány. Az elsõ pár hónapban ezen területeken a szürkeállomány közel 40 százalékkal nõtt, míg a fehérállomány szinte alig változott.

A sztatinok kedvezõ mellékhatása: a "jó" koleszterin-szint emelései

2007. február 11.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a népszerû sztatin gyógyszerek nemcsak a 'rossz' LDL-koleszterin szintjét csökkentik, hanem a 'jó' HDL-koleszterin szintjét is emelik.

A tanulmány szerzõi szerint a sztatint szedõ mintegy 18 millió amerikai a 'rossz' LDL-koleszterin szintjének csökkentés mellett kap egy löket 'jó' HDL-koleszterint is. Néhány szakértõ úgy véli, hogy a HDL-koleszterin megfelelõ szintje szinte fontosabb, mint az LDL-é, mert a HDL-koleszterin véd a szív és érrendszeri megbetegedések ellen.